Összejátszás? Kartell? Több európai hatóság is vizsgálja a gyanúsan magas élelmiszerárakat
ElemzésekA Gazdasági Versenyhivatal immár két különböző termékpiacon vizsgálja az élelmiszer-drágulások mögöttes okait, de nincs egyedül az európai versenyhatóságok között. Mivel az élelmiszerárak emelkedése kontinens-szerte gondokat okoz, több nemzeti versenyhivatal is vizsgálatokba kezdett: többek között Finnországban és a szomszédos Ausztriában is pontosan ugyanilyen eljárások zajlanak.
Az elmúlt másfél évben tapasztalható kereslet-kínálati egyensúlytalanság, az orosz-ukrán háború kitörése, illetve a brüsszeli szankciós intézkedések alkalmazása óta különösen felpörgött élelmiszer-áremelkedések nem csak Magyarországon, de szerte Európában is komoly kihívások elé állítják a társadalmakat, ezért igyekeznek minél alaposabban feltárni áremelkedések mögöttes okait.
Ebben nyilván jelentős feladatot kapnak a versenyhatóságok is, hiszen a drágulás összetett elemei közül minden állam szeretné kirostálni esetleges piaci torzulásokat, illetve a szereplők összejátszását, erőfölénnyel való visszaélését.
Mint arról beszámoltunk, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az év elején külön elemzői csoportot hozott létre az áremelkedés versenyjogot érintő okainak feltárásához, illetve a piaci problémák vagy torzulások kezeléséhez. A magyar nemzeti versenyhatóság emellett rövid időn belül két különböző termékpiacon is gyorsított ágazati vizsgálatot indított méghozzá a tej és tejtermékek, illetve a tartós élelmiszertermékek körében.
A GVH mellett több uniós versenyhivatal folytat hasonló eljárásokat a kiugró élelmiszerdrágulások ügyében.
Ausztria
Az osztrák versenyhatóság 2022 ősze óta szintén ágazati vizsgálatot folytat az élelmiszerpiacon, hogy (a magyar elemzéssel megegyezően) feltárja, a termékláncolatok mely pontjáig vezethető vissza az élelmiszerárak emelkedése, hogyan változott a piaci koncentráció az egyes termékkategóriákban (különös tekintettel a sajátmárkás termékek részesedésére) és miként alakult a verseny az élelmiszerágazatban az elmúlt néhány évben.
Finnország
Vizsgálatot folytat az élelmiszerpiacokon a finn versenyhatóság is, amely egyrészt az élelmiszerlánc különböző szintjeinek árréseire (és azok utóbbi időbeli változásaira) kíváncsi, másrészt az élelmiszerláncolatok ártranszmissziós jellemzőire - vagyis arra, hogy az egyes gyártási-forgalmazási szintek szereplői (pl. a termelők, a nagykereskedők és a kiskereskedők) mennyire arányosan, milyen mértékben és mekkora késéssel reagálnak egymás árváltozásaira.
Hollandia
A holland versenyhatóság nemrég zárta le ágazati vizsgálatát az élelmiszerek piacán, amelyben átvilágította az értékláncok árképzését a gazdálkodóktól a boltokig, hét különböző termék (étkezési burgonya, hagyma, körte, paradicsom, gomba, tej és sertéshús) tekintetében. A holland ágazati vizsgálat elsősorban a fenntartható termékek árréseinek megoszlásáról szolgált eredményekkel.
Románia
Románia versenyhatósága – amellett, hogy fokozta az árak és az élelmiszertermékek elérhetőségének monitorozását – árfigyelő online eszközt fejlesztett ki, amely mind a hatóság, mind a lakosság számára lehetőséget nyújt a kiskereskedelmi piacok nyomon követésére.
Görögország
Hasonló eszközt működtet múlt ősz óta a görög versenyhatóság Az élelmiszerek és üzemanyagok árait tartalmazó árfigyelő platformhoz – a kormányzat útján – a kiskereskedők biztosítják az adatokat.
Portugália
A portugál versenyhatóság tanulmányban hívta fel a figyelmet arra, hogy a verseny az inflációs időszakban is kulcsfontosságú a fogyasztói árak visszaszorításához. A termékpiacokon tapasztalható nagyobb verseny ugyanis nyomást helyez a haszonkulcsokra, így hozzájárul az infláció visszafogásához.
A nemzetközi versenyhatósági színtér szereplői egyaránt azt a célt tűzték maguk elé, hogy gátat vessenek a drágulásnak, a rendelkezésre álló eszközökkel pedig minél hatékonyabban feltárhassák és elháríthassák az akadályokat a fogyasztói árak mérséklődése elől.
A versenyhatósági eszközrendszerből a gyorsaságot tekintve kiemelkednek a magyar nemzeti versenyhatóság tavalyelőtt bevezetett gyorsított ágazati vizsgálatai, amelyek a leggyorsabb ilyen eszköznek számítanak Európában.
A különleges eljárásrendben jelenleg is folyamatban lévő szektorvizsgálatok legkésőbb május közepére mindkét vizsgált piacon – a tejtermékek, illetve a tartós élelmiszerek esetében – eredményekkel, illetve javaslatokkal szolgálhatnak a fogyasztói árak csökkenése érdekében.
A helyszíni kutatás lehetőségével is megerősített GVH gyorsított ágazati vizsgálaival kapcsolatban Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke március elején az európai versenyhatóságok nemzetközi fórumán - a francia, a norvég, a ciprusi és az osztrák társintézmények elnökei mellett - mutatja be a magyar tapasztalatokat az infláció elleni küzdelem terén.
