Domokos László: az uniós pénzek elmaradása komoly gondokat okozhat

Az 59. Közgazdász-vándorgyűlés egyik érdekes előadásában Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a Covid-válságra adott magyar gazdaságkezelési intézkedéseket elemezte, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a válságkezelésből, illetve az EU Helyreállítási Alapjával kapcsolatosan a magyar megállapodás késlekedéséből kockázatok is fakadhatnak.

Az uniós támogatások majdani beérkezésére alapozott, már most kiadott előlegek ugyanis a magyar költségvetési hiányt és az adósságot növelik, és

mindaddig, amíg nem hozták tető alá a megállapodást, addig kockázatosak ezek az előlegek.

Domokos László szavaiból az is kiderült, hogy ebben az évben lehet, hogy már nem kerül sor a Magyarországnak járó támogatások kifizetésre a Helyreállítási Alapból.

Mint arról korábban írtunk, az Alapból 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást ítéltek meg Magyarország számára, ehhez azonban el kell fogadni a hazai helyreállítási tervet, amire még nem került sor.

Mennyire volt sikeres a válságkezelés?

Ettől függetlenül viszonylag sikeresnek nevezte a hazai helyreállítást. - A monetáris és a fiskális politika együttműködése miatt is lehetett sikeres a hazai válságkezelés - mondta, kiemelve a hazai kedvezményes jegybanki hitelezési programok fontosságát. Mint mondta, azért a foglalkoztatás és a beruházás terén volt a legeredményesebb a magyar válságkezelés, mert a kiadásoknál a fejlesztési céloknak adtak prioritást.

Az elnök előadásában kiemelte, hogy az idei év első felében ugyan még az unió középmezőnyébe tartozott a magyar gazdaság 1,23 százalékos növekedési üteme a 2019-es év hasonló adatához képest, de aztán változott a kép.

Ha csak a második negyedévet hasonlítjuk a tavalyi év második negyedéhez, akkor már kiugróan jó hazánk teljesítménye, hiszen a 17,7 százalékos növekedésnél csak három ország teljesített jobban, ezzel meghaladta a járvány előtti szintet.

Igazán sikeres a magyar válságkezelés a foglalkoztatás és a beruházások területén volt, hiszen itt jelentősen jobb eredményt ért el, mint az uniós átlag - mondta.

Ez elsősorban a jelentős kormányzati támogatási csomagnak köszönhető.

Az elnök felhívta a figyelmet, hogy az uniós és magyar válságkezelési stratégia, nevezetesen hogy kormányzati költekezéssel válaszolnak a válság kihívásaira, sikeresnek bizonyult. Ezt bizonyítja, hogy

az adókönnyítések ellenére nem estek vissza az adóbevételek.

A magyar sikert magyarázza, hogy az unióval szemben – ahol jelentősen emelték a társadalmi juttatásokat – nálunk alig negyedannyival nőttek az ilyen jellegű kiadások.

Érvelése szerint az a tény, hogy a válság idején kevesebbet költöttek itthon a munkanélküliek ellátására, arra ösztönözte az embereket, hogy intenzívebben keressenek maguknak munkát, illetve hogy képezzék át magukat.

Mindez a gazdaság szerkezetének modernizálásához vezethet. 

Ugyancsak sikerként értékelte Domokos László, hogy a magyar kormány arányaiban ugyan negyedével kevesebbet költött a vállalkozások megsegítésére, mint az uniós átlag, ezen belül azonban kiemelkedő mértékben támogatta azokat a cégeket, amelyek nem a kormányzati szektorba tartoznak.

Az uniós átlaghoz képest azonban itthon alacsonyabb volt a társadalmi juttatások aránya, inkább az új munkahelyek teremtése és a munkahelyek megtartására költöttek többet.

Itt elsősorban az ide nem tartozó állami vállalatok segítését említette. Ez egyrészt tőkeemelést jelentett, másrészt hitelgaranciát.

Foglalkoztatás és beruházás

A sikeres válságkezelést követően azonban számolni kell bizonyos kockázatokkal is. A foglalkoztatás területén előfordulhat, hogy a kialakuló munkaerőhiánynak bérfelhajtó hatása lesz.

A termelékenység emelkedésénél nagyobb mértékű béremelés inflációs hatásával is számolni kell, illetve azzal, hogy az állami szektorban is bérverseny alakulhat ki.

A bérnövekedést pedig nem lehet biztosítani akkor, amikor évi 2-3 százalékponttal kell csökkenteni a kormányzati szektor GDP-arányos hiányát. 

Ha pedig a gazdaság dinamizálása igényli a vásárlóerő növekedését, akkor a személyi jövedelemadó csökkentésén érdemes elgondolkodni. Ugyanezt a hatást éri el a minimálbér növelése is.

- A minimálbér emelése racionális lépés, mert hozzájárul a gazdaság kifehéredéséhez, és a legszegényebbek helyzetén javít - mondta.

A beruházások sikerek kockázatai között említette az elnök a gazdaság esetleges túlfűtöttségét. Logikusnak nevezte, hogy a járvány miatt visszaeső beruházásokat az állami támogatások más szektoroknak, így az állami és a nonprofit szervezeteknek, valamint a lakosságnak juttatott támogatással ellensúlyozták. 

A piaci beruházások felfutása azt a veszélyt hozza magával, hogy a túlkereslet áremelkedéshez, a beruházások elhúzódásához vezethet.

Ezért a piaci szektor kiemelkedő beruházási aktivitása idején vissza kell fogni az állami beruházásokat. Ennek másik haszna, hogy az így megspórolt összeget az államháztartási egyensúly megteremtésére lehet fordítani. 

Kockázat az uniós pénzek késése

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar költségvetés rendszeresen megelőlegezte az uniós támogatásokat,

hogy ütemesen haladhassanak a beruházások. Tette azt akkor is, ha tisztában volt vele, hogy ez átmenetileg megemelheti az államadósságát. Erre az idei és jövő évi költségvetésben is sor kerül.

Ugyanakkor az uniós intézmények politikai nyomásgyakorlása miatt bizonytalanná vált, hogy még idén megszületik-e a megállapodás a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) hazánkat illető részének felhasználásáról.

Ezért jelenleg nem lehet megelőlegezésről beszélni, így az ebből az uniós forrásból finanszírozni szándékozott beruházások elindulásához szükséges összeg állami biztosítása teljes mértékben hazai kiadásnak minősül, s így növeli a költségvetési hiányt és az államadósságot.

Ennek ellenére érdemes vállalni ezeket a kiadásokat, mert e beruházások növelik az ország versenyképességét, illetve mert a megállapodás megszületése után ezeket a költségeket el lehet számolni az uniós keret terhére. 

Végül arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar helyreállítási terv elfogadásának késleltetése az uniós alapelvekkel és célokkal ellentétes. Külön kiemelte, hogy ezzel az igen fontos klímavédelmi célok hazai elérése is késedelmet szenvedhet.