Durva drágulás jöhet a pálinkáknál
HírekDrasztikusan, legalább 20 százalékkal drágulnának a pálinkák a hazai legális kereskedelemben, ha e termékekre is kiterjedne a népegészségügyi termékadó (NETA). A pálinkalobbi azt szeretné, ha a NETA kompenzálásaként 5 százalékra csökkenne a pálinkák áfakulcsa, de iparági vélemények szerint – a görög ouzo mintájára - megoldás lehetne a jövedéki adó 50 százalékos mérséklése is. Felforgatná a hazai legális pálinkapiacot, ha a parlament a kormány javaslatára a hungarikumnak számító párlatokra is kiterjesztené a népegészségügyi termékadót.
A kabinet váratlanul döntött arról, hogy e kérdésben feladja az Európai Bizottsággal (EB) vívott harcot, és a pálinkákat, illetve a gyógynövényalapú likőröket – leginkább az unikumokat - is bevonja a NETA-körbe, ahonnan eddig e termékeket kitüntetett nemzeti jellegükre hivatkozva kihagyta.Az alkoholos italokra mostanáig 35-45 fok között literenként 700 forintos, 45 alkoholfok felett 900 forintos NETA vonatkozott, amely ezután körülbelül 20 százalékkal, 850, illetve 1100 forintra növekedne. Így a pálinkákat is e megemelt összeg terhelné az eddigi adómentesség helyett, vagyis például egy 45 fokos pálinkánál a szeszipari átadási árak literenként 850 forinttal emelkednének. E magasabb árakra rakódna a kereskedelmi árrés, míg az árrést tartalmazó árra a 27 százalékos áfa, ezért iparági kalkulációk szerint a boltokban összességében 1500-2000 forintos drágulással kellene számolni.
Ez pedig egy literenként 8000 ezer forintba – vagyis félliteres kiszerelésben 4 ezer forintba - kerülő közkedvelt, „mainstream” párlatnál 20-25 százalékos áremelkedésnek felelne meg.
Az Európai Bizottság (EB) NETA-ügyben még 2016-ban indított kötelezettségszegési eljárást, mert a pálinkáknak és gyomorkeserűknek kedvező magyar szabályozást az uniós joggal ellentétesnek és diszkriminatívnak találta. Az EB nemrég küldött felszólítást – úgynevezett indokolással ellátott véleményt -, amelyben két hónapos határidőt adott arra, hogy a kormány a NETA-t a pálinkákra és a keserű likőrökre is terjessze ki. A pálinkapiacon mindenki arra számított, hogy a kabinet kitart eddigi álláspontja mellett, így az ügy az Európai Bíróságon köt ki, ahol ítélethirdetés csak évek múlva születhet, vagyis a pálinkák pozitív NETA-s diszkriminációja legalább addig fennmaradhat. Szeszipari vélemények szerint a kormány most azért hátrált meg mégis, mert attól tartott, hogy azt a befolyt NETA-t is vissza kellene adnia, amelyet az iparági szereplők a vodkák, a whiskyk és az egyéb alkoholos italok után 2016 óta fizettek a büdzsébe.A bíróság ugyanis az alkoholos italoknál az egész szabályozás jogszerűtlenségét is kimondhatná, így az adó visszafizetése több tízmilliárd forintos költségvetési kiadással járhatna. A legális pálinkapiaci szereplők egyetértenek abban, hogy a NETA kiterjesztése durván rontaná a kereskedelmi pálinkák versenyképességét, amelyet a házi párlatok virágzó feketepiaca is alaposan megtépáz. Literenként 2-3 ezer forintos áron szinte bárhol az országban beszerezhetők az illegálisan forgalmazott párlatok, míg például egy 50 fokos, legálisan értékesített kereskedelmi pálinka árában a jövedéki adó, a NETA és az áfa együttesen literenként 5-6 ezer forintot tenne ki. A várható anomáliák megelőzése érdekében a pálinkalobbi máris azt szorgalmazza, hogy a kormány az iparági szereplők számára kompenzálja a NETA miatti többletterheket. Az elképzelések szerint az egyik megoldásként 27-ről 5 százalékra kellene csökkenteni az áfát, mert ez a jelenlegi piaci viszonyok mellett körülbelül a NETA-val azonos nagyságú árcsökkenést okozna. Így a termékek a boltokban nem drágulnának, miközben a költségvetési bevételek sem csökkennének, a NETA-s szabályozás pedig megfelelhetne az uniós és a népegészségügyi elvárásoknak. Ezzel nemzeti hatáskörben úgy lehetne rendezni a helyzetet, hogy a hungarikumnak számító párlatok piaci pozíciói nem romlanának. Más vélemények szerint viszont újból uniós diszkriminációs kifogásokhoz vezetne, ha az áfacsökkentés csak a pálinkákra vonatkozna, az egyéb alkoholos italokra nem. Ezért többen inkább azt szorgalmazzák, hogy a kormány a kereskedelmi pálinkáknál csökkentse 50 százalékra a jövedéki adót, amely a házi, illetve a bérfőzetett párlatokra már ma is érvényben van. Ma egy hektoliterfokos pálinka jövedéki adója 3334 forint, ami azt jelenti, hogy például egy 45 fokos pálinka után literenként 1500 forintot kell fizetni. Ha a kereskedelmi termékeknél is 50 százalékos kulcs lépne életbe, az adó – 35-45 fokos pálinkákra számolva - 750 forintra mérséklődne, míg a NETA 850 forinttal növelné a terheket, vagyis a két változás lényegében kiegyenlítené egymást. A jövedékiadó-csökkentéshez precedenst teremthet az ouzo, amelynél Görögország szintén 50 százalékos kedvezményes kulcsot alkalmaz az ital speciális nemzeti jellege miatt, amelyet nálunk a pálinkák hungarikumos besorolása szintén alátámaszthat. Csakhogy ellenvélemények szerint Magyarország egy korábbi uniós derogációs megállapodás miatt a kedvezményes adókulcsot csak a bérfőzetett (és a házi) pálinkáknál használhatja, a kereskedelmieknél nem. Ezért a nagy pálinkafőzők végül olyan javaslatot juttattak el a kormányhoz, amelyben az 5 százalékos áfakulcs bevezetését szorgalmazzák. Ma még nem tudni, hogy a kormány felvállal-e bármilyen kompenzációt, vagy az adókiterjesztést és adóemelést be kell-e nyelnie az iparágnak. Utóbbi esetben első reakcióként eltűnhetnek a boltokból a nagyobb NETA-val adózó, 45 fokosnál erősebb pálinkák, hosszabb távon pedig a kereskedelmi termékkínálat további szűkülésére lehet számítani.
