Vegyen igénybe segítséget és nőjön tőzsdén jegyzett vállalattá

Interjú2018. júl 21.Növekedés.hu

A Budapesti Értéktőzsde átfogó programot indított a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, tőzsdei jelenlétének megerősítésére. Ennek állomásairól beszélgettünk Paulovits Mártonnal, a BÉT Kibocsátói Akvizíciók Igazgatóságának igazgatóhelyettesével, Várszegi Saroltával, az EY ügyvédi irodájának senior managerével, valamint Geist Ferenccel, az EY Tanácsadó Kft. associate partnerével. Átfogó tőzsdefejlesztésbe kezdett a BÉT, ennek keretében többek között a kkv-kat is szeretnék nagyobb számban a tőzsdén látni. Mi a céljuk ezzel? P.M.: Az, hogy a középvállalatok külön kereskedési platformon szerepeljenek a tőzsdén más országokban is elterjedt gyakorlat. A legjobb példák között szerepel a londoni AIM, illetve a lengyel NewConnect. Az ilyen típusú kezdeményezések mögött az a felismerés áll, hogy a középvállalatok nem jutnak elegendő tőkéhez a finanszírozási piacon. Természetesen nem a hitelekkel szeretnénk versenyezni, viszont azt gondoljuk, hogy lehetnek olyan helyzetek egy cég fejlődése során, amikor a tőke jól megfér a hitel mellett. Lehetnek olyan vállalatok, amelyek számára a tőkebevonás jobb megoldás.  Azért hozták létre ezeket a platformokat, hogy a középvállalatok tőzsdei körülmények között, de könnyített feltételek mellett férjenek hozzá a tőkéhez. A budapesti BÉT Xtend is ezzel a céllal jött létre tavaly év végén. Hogy épülnek egymásra ennek a stratégiának az elemei? P. M.: Nulladik fázisnak mondanám a BÉT50 nevű kiadványt, amely idén immár harmadik alkalommal jelenik majd meg. Ebben inspiráló sztorikat, vállalati fejlődéstörténeteket gyűjtünk össze. Igyekszünk kapcsolatba kerülni minél több olyan vállalattal, amelyek izgalmasak és letettek már valamit az asztalra. A kiadványban szereplő cégek közül jelezte már valamelyik, hogy részt venne a BÉT programjában? P. M.: Igen, természetesen. Mi azonban szeretnénk óvatosan fogalmazni. Ez a kiadvány alapvetően tőzsde-semleges, de természetesen az interjúkon a mi képviselőink és az EY tanácsadói is ott ülnek. Hosszú az út, amely oda vezet, de a vállalatvezetők fejében szeretnénk elültetni azt a gondolatot, hogy a tőzsdei megjelenés valóban releváns alternatíva lehet. Erőteljesen szeretnénk kommunikálni, hogy egy adott vállalat stratégiájába igenis belefér a tőzsdei bevezetés. Szeretnénk minél több céget erre felkészíteni, éretté tenni. Aztán ha úgy döntenek, akkor megvalósulhat maga a bevezetés is, de összességében a gazdaság is jobban jár, ha minél több tőzsdeérett vállalkozás fejlődik ki. A BÉT50 kiadvány után mi a következő eleme a stratégiának? P. M. : Az ELITE Program lehet egy következő lépcsőfok, amely már egy kicsit közelebb van a tőzsdéhez. Ez egy két éves vállalatfejlesztési képzési program, amelyben tudást, kapcsolatrendszereket szereznek a vállalatok. Londonban tanulhatnak a menedzsment tagjai, ezt kiegészítjük magyar modulokkal is. Jelenleg 13 cég szerepel a programban, reményeink szerint a következő 2-3 évben további 30-40 követi őket. Mennyibe kerül a részvétel? P. M.: Összességében 10 ezer euró évente, tehát nagyjából 3 millió forint - az euró árfolyamtól függően. Dolgozunk azon, hogy ennek egy része uniós pénzekből is finanszírozható legyen. Itt több milliárd forint árbevételű cégekről van szó, számukra ez nem nagy tétel. A program kicsit olyan, mintha egy vállalati MBA lenne. Nem csak a cég tulajdonosa iratkozik be, hanem a teljes vállalkozás. Ha úgy alakul, az egyik modulra a HR-vezető megy el, egy másikra meg mondjuk a marketinges, vagy a pénzügyi vezető. Hazahozzák a tudást Londonból és beépítik a vállalat működésébe. A program egyébként nemzetközi, több mint 900 cég vesz részt benne. Így egy magyar vállalat tapasztalatokat szerezhet arról, hogy például a lengyel vagy német cégek hol tartanak az építkezési folyamatban, milyen megoldásokkal jutnak túl adott problémákon. A következő fázis a BÉT Mentor Programja. Ebben a tőzsdei felkészülés költségeit támogatjuk - 50 százalékos mértékben. Erre egyébként lehet pályázni a GINOP-ban és reményeink szerint hamarosan a Közép-Magyarországi Operatív Programban is. Tisztában vagyunk vele, hogy a tőzsdére lépés költséges dolog. Az elmúlt években nem alakult ki egy olyan ökoszisztéma, amely méretgazdaságosságánál fogva olcsón lehetővé tenné a cégek tőzsdére lépését. Így támogató eszközöket találtunk ki és kezdtünk működtetni. Ez azt jelenti, hogy szerződnek a vállalattal, amely ennek során kötelezettséget vállal a tőzsdei megjelenésre? P. M.: Pontosan. A cég a felkészülés során igénybe veszi különböző tanácsadók munkáját. Átvilágítják, ha szükséges stratégia változtatásokat javasolnak neki, elkészítik a bevezetéshez szükséges dokumentációt. Ezt 50 százalékban finanszírozzuk, de maximum 40 millió forintig. Tehát mondhatjuk, hogy egy középvállalat tőzsdére lépése nagyjából 80-100 millió forint közötti összegbe kerül? A tőzsdére lépés a hazai piacon az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tranzakcióra, a bevont tőke nagyságára vetített 2,5-4 százalékos összegből valósítható meg. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy ez egy új platform, ahol megjelenhetnek nem várt költségek. Elképzelhető, hogy mondjuk egy átvilágítás itt többe kerül majd, mint a tőzsdére már érettebb cégek esetében. Lehet, hogy valakinek szélesebb körű kommunikációs tanácsadásra van szüksége annak érdekében, hogy a befektetési sztoriját fel tudja építeni. A Mentoring Program működése alapján úgy látjuk, hogy összességében 80 millió forintból meg lehet csinálni egy ilyen típusú tőzsdére menetelt. De ez egy felső becslés. Az említett Mentoring Program alapján ennyiből ki kell jönnie. Van már olyan cég, amelyik megkapta ezt a támogatást? P. M.: Hogyne, ez a székesfehérvári székhelyű, ipari daruzással foglalkozó Megakrán, amely a BÉT50-ben is szerepelt. Ez a vállalat minden egyes BÉT-szolgáltatást igénybe vett, amelyet annak érdekében találtunk ki, hogy a középvállalatok tőzsdére menetelét segítsük - végigkövettük a tanácsadókkal közösen a vállalkozásból vállalattá válást. A program szerint a Megakránnak valamikor a következő 18 hónapban kell listáznia magát az Xtenden. Mi azt reméljük, hogy ez valamikor ősszel megvalósul. A tőzsdefejlesztési program következő lépcsőfoka a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, amely szintén az utóbbi másfél év erőfeszítéseinek eredménye. Az alap 13 milliárd forintból hajt végre befektetéseket, adott esetben a vállalatok tőzsdére lépését támogatja. Kisebbségi részesedéseket szerez az adott vállalkozásban, majd az exit-politikájától függően adott ponton kiszáll a cégből. A pénzügyi támogatáson túl mi a szerepe még az alapnak? P.M.Azzal, hogy befektet egy vállalatba nem csak pénzbeli tőkét, de bizalmi tőkét is ad, döntése jelzi, hogy az adott cégben van fantázia. Anyagi oldalról az alap még egy forintot ad a magánbefektetői forintok mellé. Ha egy cég iránt mutatkozik magánbefektetői érdeklődés, az alap ugyanennyi összeget tud e mellé letenni. Mit takar a NOMAD rövidítés és mi a funkciója a tőzsde stratégiájában? P.M.A nominated advisor (kijelölt tanácsadó) rövidítése. Összesen 16 tanácsadónk van. Maga a konstrukció szintén nem a mi találmányunk, a hasonló piacokon általában működnek ilyen tanácsadók. Miért van rájuk szükség? P.M.A középvállalati papírok lehetnek kockázatosabbak - pont azért, mert vállalati érettségük még nem egy nagyvállalat, mondjuk az OTP, vagy a Richter szintjén van. Ez ugyanakkor jelentős előnyöket is kínál, hiszen nagy növekedési potenciál van bennük. A BÉT piac üzemeltető szerv, így azt szeretné, hogy ezek a kockázatok minél jobban fedezve legyenek és a vállalatok betartsák a játékszabályokat. Ehhez az egyik legjobb eszköz a NOMAD rendszer. Adott egy tanácsadó, amely végigvezeti a céget a tőzsdeérettségig vezető úton, mentorálja azt. Összesen 16 NOMAD van, egyikük az EY, amely az összes eddig említett programban közreműködik. Nézzük meg a tanácsadói oldalról a kérdést. Milyen tapasztalataik vannak a cégekkel? V. S.: Kezdjük azzal, hogy miért jó ez a középvállalatoknak. A növekedési célok eléréséhez egyfelől tőkére van szükségük, amely az Xtenden keresztül biztosítható. Másrészt szükségük van egy szervezeti átalakításra és szemléletváltásra is. Az előbb említett BÉT eszközök mind segítik ezeknek a változásoknak a végrehajtását. Ha egy középvállalat eldönti, hogy a tőzsde felé közelít, a BÉT és a kijelölt tanácsadói kör teljes körűen fel tudja erre készíteni őket. A folyamat során számos megoldandó, praktikus kérdés jön elő, például szervezeti, stratégiai, tőkeszerkezeti problémák, amelyekre az olyan tanácsadók, mint az EY, ahol különböző területek (adó, jog, számvitel, HR stb) szakemberei dolgoznak szorosan együtt, tudják a választ és hatékonyan tudják segíteni a középvállalatokat. P. M.: A legfontosabb az, hogy az általunk kiépített rendszer nem csak tőkét ad, hanem tudást is. A tőke bizonyos értelemben nehéz műfaj. Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, azt látjuk, hogy a hitelre is nehéz volt rászoktatni a vállalkozásokat. A tőke még nehezebb eset, hiszen itt arról van szó, hogy tulajdonostársat is kap a cég. Ehhez pont olyan tudást kell átadni, amely a tanácsadók fejében, gyakorlatában halmozódott fel. Mennyire rugalmasak cégek? Mi a helyzet akkor, ha olyan döntést kell meghozniuk a tanácsadók révén, amely évek, esetleg évtizedek alatt kialakult vállalati berögződéseket változtat meg? V. S.: Ezek a cégek többnyire akarják ezeket a változtatásokat, ezért megfogadják a tanácsainkat és végre is hajtják azokat. G. F.: Ezek a vállalkozások úttörőnek számítanak, határozott elképzeléseik vannak a jövőre vonatkozóan. Tisztában vannak azzal, hogy mekkora tőkét akarnak bevonni és azt mire szeretnék használni. Közép- és hosszú távon, növekedési pályában gondolkodnak. Éppen ezért alkalmasak arra, hogy befektetőtársakat vonjanak be. A közgazdasági tankönyvek szerint a bankhitel nem feltétlenül alkalmas arra, hogy közepes méretű cégek növekedését hosszú távon finanszírozza. Azt tőkéből célszerű megoldani. A BÉT erőfeszítései abból a szempontból is rendkívül fontosak, mert segítenek a magyar gazdaság néhány multira és számtalan kisvállalkozásra épülő kettősségét feloldani, segítenek a középvállalati kör megerősödésében. A BÉT-50 kiadványok tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy nagyon sok olyan magyar cég van, amely alkalmas a növekedésre, sikeres, megvan a stratégiája és rugalmasan reagál a kihívásokra. A kínálati oldal tehát megvan. Ha látják, hogy a tőkepiac használható út arra, hogy a növekedésüket ebből finanszírozzák, egyre többen élnek majd ezzel a lehetőséggel. Hány cég van jelenleg a Mentor programban? P. M.: Jelenleg egy, de maga a kezdeményezés is a közelmúltban, áprilisban indult el. A következő három év során szeretnénk felfuttatni, sok cég érdeklődött már a lehetőségek iránt. A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap cél-listájára is számos vállalkozás került fel. Igyekszünk a keresleti oldalt is fejleszteni, rendezvényeken veszünk részt. Magyarországon nagyjából 11 ezer privátbanki ügyfél van, így azt gondolom, hogy megvan az a forrás, amely keresi ezeket a lehetőségeket, vágyik arra, hogy egy vállalati siker részeseivé váljon. Fontos megjegyezni azt is, hogy itt nem startup cégekről van szó. A vállalati életciklusban lejjebb jöttünk, ám ez nem jelenti azt, hogy olyan vállalatokkal foglalkozunk, amelyek az első pár-tízmillió forintjukat keresik meg. Az Xtendre lépő vállalatoknak kialakult termék- és vevőkörük, komoly bel-és export piacuk van. G. F.: A magyarországi befektetési palettán, amely nagy részben a bankbetétekből, a likvid tőzsdei cégekből és a különböző alapokból áll, az ilyen típusú befektetés, amely a növekedési sztorikra épít jelenleg hiánycikk, megvan a maga helye a befektetési piramisban.