Durván bezuhant a boltok és benzinkutak forgalma
HírekA magas infláció miatt tovább mérséklődött a boltok forgalma januárban. A kiskereskedelem forgalma 3,9 százalékkal csökkent tavaly januárhoz képest, naptárhatástól megtisztítva 4,5 százalékos a visszaesés - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A magas infláció, különönösen a 40 százalék feletti élelmiszerdrágulás átrendezte a vásárlási szokásokat, ami látszik a friss kiskereskedelmi adatokon is.
Januárban az élelmiszer- és élemiszerjellegű vegyes üzletekben 4,8, a nem élelmiszer-boltokban ennél kisebb mértékű, 1,5 százalékos volt a forgalom csökkenése.
Az üzemanyag- kiskereskedelemben 9,7 százalékkal esett vissza az értékesítés, tehát látszódik az üzemanyag ársapka eltörlésének hatása, kevesebb benzint vásároltunk.
Az élelmiszer-kiskereskedelem háromnegyedét adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 6,7 százaékkal lett kisebb, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké viszont minimális mértékben, emelkedett.
A legnagyobb visszaesését a ruházati üzletekben latható, itt 13 százalékkal kevesebbet vásároltunk,
Kevesebbet költöttünk gyógyszerekre, gyógyászati termékekre, emellett a bútor műszaki cikkeknél is közel hét százalékos forgalom mérséklődés látható, ugyanez a csökkenés mértéke a csomagküldő és internetes boltok forgalmánál.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 1,5%-kal csökkent.
Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 13, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,6%-kal nőtt, a használtcikk-üzletekben lényegében nem változott.
Az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1,9, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 2,7, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 6,5 százalékkal mérséklődött.
Az országos kiskereskedelmi forgalom
- közel felét adják az élelmiszer jellegű vegyes üzletek,
- durván egyharmadát a nem élelmiszer-kiskereskedelem,
- és 18 százalék az üzemanyagtöltő állomások forgalmának aránya.
Az infláció mértékének csökkenése az év második felében jelentősebb lesz, ami pozitívan hat a kiskereskedelemre. Az élelmiszeráraknál már korábban mérséklődhet az infláció az olcsóbb energiaárak miatt.
- Az első havi adat kedvező bázishatást is magában foglal. A háztartások rendelkezésre álló jövedeleméből továbbra markáns szeletet harap ki az Európa-bajnok infláció - olvasható az Erste Bank kommentárjában.
Nagy János, a bank makrogazdasági elemzője kiemeli: az extrém magas élelmiszerdrágulás egyértelműen látszik ezen termékek eladásainak 4,8 százalékos éves volumencsökkenésén. A konjunktúra ciklus pozícióját leginkább jelző tartós cikkek forgalma is bőven a negatív tartományban volt az elmúlt hónapok többségében.
Az üzemanyagárstop tavaly december eleji kivezetését követően januárban már torzítás mentesen látszik a jelenlegi piaci körülményekhez alkalmazkodó kereslet nagysága.
A tavalyi év első felében árstopokkal és jelentős fiskális transzferekkel felduzzasztott bázisát nehéz lesz jelen körülmények között megugrani, így az elkövetkezendő hónapokban is vélhetően negatív számokkal szembesülhetünk a kiskereskedelemben.
A továbbra is kétszámjegyű bérkiáramlás, a jelenleg mérsékelt energiaárak és a fokozatosan mérséklődő infláció azonban fontos támaszai lehetnek a második félévre tehető felívelésnek. Összességében az év egészét tekintve stagnálhat a hazai kiskereskedelmi forgalom.
