Eddig 50 milliárd dollárt bukott a járványon a legendás befektető

Történt egyszer, hogy népes amerikai befektetői és üzletember delegációt hívtak meg Kínába. Peking nyitott a nyugat felé, égető szükségük volt az amerikai tőkére. A népes delegációnak, tagja volt a legendás befektető Warren Buffett az omahai bölcs (mágus, varázsló, stb.) valamint az a Bill Gates is, aki nemrég közölte, hogy nem csak saját cége, Microsoft, de Buffett befektetési alapja, a Berkshire Hathaway igazgatóságából is kiszáll. Régi barátok egyébként.

A kínai turné során nem csak a befektetési lehetőségeket mutatták meg nekik, de igyekeztek Kína ősi kultúrájának sokszínűségét is bemutatni. Egyik délután a nagy fal egyik exkluzívan felújított részére is elvitték őket, uzsonnázás közben - Buffett szokás szerint hamburgert evett sült krumplival - a lenyugvó nap fényénél kísérőjük Konfuciuszról tartott előadást és híres kínai költők verseit szavalta. A látványtól, a finomságoktól és a kulturális élvezetektől kissé elgyengült milliárdosok között Buffett meglehetősen egykedvűen tekintgetett körbe falon, s végül megszólalt: engem az a cég érdekelne, amelyik ehhez az egészhez a téglát szállította.

Ezzel ugyan kissé elkésett, viszont pénze az biztos, hogy lenne rá. A Berkshire Hathaway nemrég közzétett első negyedéves kimutatásai szerint rekord összegű készpénz állomány halmozódott fel a cégnél: 137 milliárd dollár, amelyet jobb híján amerikai állampapírokba fektettek.

Buffett már évek óta mondogatja, hogy az amerikai piacon a részvények olyan magasra értékeltek, hogy szerinte nem éri meg beszállni. Az omahai varázsló híres arról, hogy csak olyan részvényt vesz, amelyben maga is megbízik, azt viszont lehetőség szerint hosszú távra.

A Berkshire szállított egy másik rekordot is az első negyedévben: 49,7 milliárd dollár veszteséget szenvedett el a tőzsdei zuhanásokon.

A cég értékpapír és derivatíva portfóliója - amelyben olyan tőzsdei nagyágyúk szerepelnek, mint például az Apple vagy a Bank of America 55,6 milliárd dollár veszteséget hozott össze. Az amerikai részvénypiac egyik irányadó indexe, az S&P 500-as 20 százalékot zuhant az első három hónapban.

Ekkora esést még az sem volt képes kompenzálni, hogy a Berkshire üzemi eredménye 5,7 százalékkal 5,9 milliárd dollárra javult - köszönhetően a biztosítási üzletágban elért jó eredményeknek. A cég külön közleményben hívta fel befektetői figyelmét arra, hogy “bármely negyedév befektetési vesztesége vagy nyeresége általában nem jelent semmit, s képes arra, hogy a számviteli szabályokkal nem tisztában lévő befektetőket félrevezesse az egy részvényre jutó nettó nyereség tekintetében”. Ez biztos igaz, lehet, hogy a Berkshire így is megveri az év végén a piacot, viszont az 50 milliárd dolláros bukta azért fájdalmas lehet a részvényeseknek.

Az alap menedzserei is érezhették, hogy valamit mutatniuk kell, ugyanis 1,7 milliárd dolláros saját részvény vásárlási programmal igyekeztek a piaccal együtt süllyedő Berkshire részvények árfolyamát megtámasztani. A cég részvényeinek árfolyama az idén nagyjából 20 százalékot esett (kb. annyit, mint az előbb említett S&P 500).

A negyedéves jelentés szerint azonban áprilisban már leálltak a sajátrészvény vásárlásokkal. Ezen bizonyára majd jól elgondolkodnak - nem csak a Berkshire befektetői, de a többi piaci szereplő is. Nagy baj lehet, ha az omahai mágus nemhogy a piacon nem lát kedvező befektetési lehetőséget (amire a rekord összegű készpénz állomány utal), de még saját részvényeiben sem lát fantáziát. Elemzők ebből azt a következtetést vonják le, hogy a járvány és a gazdasági korlátozások következtében összeomló, majd némileg korrigáló tőzsdei árfolyamok Buffett szerint nem jelentik azt, hogy megérett az idő a vásárlásokra - vagyis

a befektetési legenda további árfolyamesésre számít.

A Berkshire legnagyobb befektetési tükrözték az általános gazdasági hangulatot. A BNSF vasúti társaság árbevétele 6 százalékkal esett, a fogyasztási cikkek alacsonyabb forgalma miatt. A Boeingnek beszállító Precision Castparts megszenvedte, hogy a repülőgépgyártó óriás kényszerűen felfüggesztette a csak “katasztrófa-járatként” emlegetett 737-Max gépek gyártását. A NetJtes, a világ egyik legnagyobb magánrepülőgép hálózata az utazási korlátozásokat sínylette meg, s a mobil-otthonokat gyártó Clayton Homes üzletmenetére is kedvezőtlen hatást gyakoroltak a korlátozások. A biztosítási üzletágban tevékenykedő Geico azonban elég jól muzsikált - a home office és a karantén nyomán kevesebben autóztak, így kevesebb baleset is történt, tehát kevesebb káresemény után kellett fizetni.

A Berkshire - pontosabban Buffett egy, a gyorsjelentést közzzétételét követő online konferencián - szolgált még egy mélyen elgondolkodásra késztető hírrel is. A társaság eladta csaknem teljes légiipari portfólióját.

Márpedig ez igen tekintélyes volt, a cégnek részesedése volt az American Airlinesban, a Delta Air Linesban, valamint a Southwest és a United Airlinesban. A légitársaságok részvényeit áprilisban értékesítették, nagyjából 6 milliárd dollár értékben, így ez még nem jelent meg az első negyedéves számokban. Ez arra utal, hogy Buffett nagyon lassú fellendülésre számít, nem gondolja, hogy az utazási kedv visszatér a korábbi szintre, s ez a légitársaságoknak továbbra is jelentős veszteségeket okoz majd.

Buffett pesszimizmusát - nem kíván befektetni, inkább tartja a készpénzt - jól jelzi, hogy a 2008-ban kirobbant válság idején teljesen más befektetési stratégiát folytatott, akkor aktívan vásárolt.

Részesedést vett például a pénzügyi szektorban, Goldman Sachs, Bank of America részvényeket vásárolt, és jó lehetőséget látott a klasszikus iparvállalatokban, például a General Electricben is. Ezzel jelzést adott a többi befektetőnek, a piacoknak is: ha a világ egyik leggazdagabb embere, legsikeresebb befektetője fantáziát lett ezekben a részvényekben, akkor nekünk is érdemes venni.

Mostani üzenete: még nincs itt a vége, ki kell várni, nem szabad elhamarkodottan belevenni a piacba.

Buffett online prezentációjában ugyanakkor adott okot némi optimizmusra is. Beszéde alatt két feket-fehér slide-ot is bemutatott, mindkettőn a legpuritánabb Times New Roman betűtípussal rövid szöveg állt. Az elsőn négy szó: “Never bet against America” (soha ne fogadj az USA ellen), majd kicsit később jött a következő hat szóban: “But never - never - bet against America”. Kifejtette, hogy az amerikai csoda még mindig működik és az USA ki fog lábalni ebből a válságból is. A befektetők bizonyára árgus szemekkel figyelik ennek első jeleit - például azt, amikor Warren Buffett elkezd végre vásárolni.