Egyre fontosabb a lítium - Az EU is többet akar belőle

Az EU Kritikusan Fontos Nyersanyagok Akciótervének célja, hogy csökkentse Európa nyersanyag-ellátásának harmadik országoktól való függőségét. Ennek érdekében megerősíti a helyi beszerzési csatornákat és diverzifikálja az első-és másodlagos forrásokból történő beszerzéseket.

Jónéhány nyersanyag alapvetően fontos Európa számára, hogy a zöld és digitális átalakulás élére állhasson és továbbra is a világ első iparosított kontinense maradjon

fogalmazott egy közleményben Thierry Breton belső piaci biztos.

Nem támaszkodhatunk teljes mértékben harmadik országokra, bizonyos ritka földfémek esetében csak egyetlen országra. A párhuzamos beszerzési források számának növelésével és Európa saját kitermelési, feldolgozási, újra hasznosítási kapacitásának fejlesztésével fenntartható és a korábbinál rugalmasabb utat követhetünk.

Az Amerikai Geosciences Institute szerint a ritka földfémek (REE) körébe tizenhét elem tartozik, amelyek közé a periódusos rendszer tizenöt, 51-71 atomszámú eleme, valamint a szkandium és a ittrium sorolható.

A következő hetekben megalakítják az Európai Nyersanyag Szövetség, amely meghatározza, e területen melyek a kontinens legfontosabb szükségletei. Brüsszel és a tagállamok közösen azonosítják az EU bányászati és feldolgozóipari projektjeit, amelyeket 2025-re kell megvalósítani.

A Bizottság e célból stratégiai együttműködést tervez kialakítani szomszédos harmadik országokkal, valamint Kanadával és afrikai államokkal. Az első, kísérleti projektek már 2021-ben elindulhatnak.

A Bizottság számos elemet vett fel a Kritikusan Fontos Nyersanyagok listájára, így a lítiumot, a bauxitot, a titánt és a stronciumot. A lista, amelynek első változata már 2011-ben elkészült, jelenleg 30 olyan nyersanyagot tartalmaz, amelyek kulcsfontosságúak az ország-csoport gazdasága számára, mivel egy sor termék gyártásához és a korszerű technológiák összeállításához nélkülözhetetlenek.

A nyersanyagok biztonságos és fenntartható kínálata a rugalmas gazdaság alapfeltétele. Csupán az elektromos autók akkumulátorai és az energiatárolók céljaira Európának 2030-ra akár 18-szor több lítiumra lesz szüksége

mondta Maroš Šefčovič alelnök, egyben a szervezetközi kapcsolatokért és tervezésért felelős EU-biztos.

A legtöbb lítiumot jelenleg Ausztráliában, Argentínában, Chilében és Kínában bányásszák. A fémet egyre nagyobb mennyiségben használják elektromos autók akkumulátorainak gyártására és a megújuló energia raktározására szolgáló berendezések létrehozására.

Az EU is rendelkezik lítium bányákkal, elsősorban Portugáliában és Kelet-Európában, de az ércet feldolgozásra még máshová kell szállítani.

Az Európai Akkumulátor Szövetség, amelyet 2017 végén alapítottak, azt tervezi, hogy 2025-re a kontinens lítium igényének 80 százalékát európai forrásokból fedezi.

A nikkel, a kobalt, a grafit és a mangán szintén ”érdekes lehetőségeket” szolgáltathat az európai vállalatok és térségek számára, közölte a Bizottság.

"Lényeges az is, hogy áttekintsük az értékes nyersanyagokat tartalmazó hulladékok listáját. A működő vagy a bezárt szénbányák helyén olyan gazdasági tevékenységet kell elindítani, amely kimenti a nyersanyagokat és egyidejűleg javítja a környezetgazdálkodást is”.

Vannak olyan anyagok is, amelyeket Európában „a geológiai korlátok miatt nehéz felkutatni” hangsúlyozta a Bizottság. Ezeket közép-és hosszú távon továbbra is importból kell beszerezni. Az EU-nak ennek érdekében „stratégiai együttműködéseket kell létrehozni az ásványkincsekben gazdag harmadik országokkal.”

Azoknak az országoknak a listája, amelyekkel az EU „fenntartható és felelős stratégiai együttműködést” tervez kialakítani, Kanada és Ausztrália mellett számos afrikai és latin-amerikai fejlődő országot tartalmaz. Mellettük olyan közeli államok jöhetnek szóba, mint Norvégia, Ukrajna és a Nyugat-Balkán országai.