Elfogadták a jövő évi költségvetést - Három százalékos inflációval számoltak

2021-ben 4,8 százalékos növekedéssel, 2,9 százalékos hiánnyal, 69,3 százalékos GDP arányos államadóssággal, valamint három százalékos inflációval tervezte meg a kormány a jövő évi költségvetést, amelybe jelentős tartalékokat építettek be - ismertette mai sajtótájékoztatóján Varga Mihály pénzügyminiszter.

Hangsúlyozta: emelkedett a csecsemőtámogatásra szánt forrás, és a Magyar Falu programban az útfejlesztés és az élelmiszerellátásra fordítható keret is.

Mint elmondta, a kisadózók tételes adója (kata) módosítása a a gazdaság fehéredését hozza, az ebből és az áfabevételek emelkedéséből fakadó pluszbevételek adják majd a pluszkiadások fedezetét.

Hangsúlyozta: több forrásból gazdálkodhatnak majd az önkormányzatok 2021-ben, a gazdasági növekedéssel párhuzamosan emelkednek a helyi bevételek is.

Varga Mihály kérdésre válaszolva kifejtette: eddig idén 480 milliárd forintot fizettek ki a koronavírus válság kapcsán felmerült gazdaságvédelmi intézkedések nyomán.

Úgy tartjuk három százalék alatt az államháztartási hiányt, hogy minden területre több forrást tudnak szánni jövőre az idei évhez képest - mondta el Varga Mihály.

A gazdaság és az időskorúak védelme, a biztonság garantálása, valamint a családok védelme kiemelt helyen áll a büdzsében  - tette hozzá.

Jövőre 3915 milliárd forintban határozták meg a nyugdíjbiztosítási alap kiadásait, amely közel 330 milliárddal magasabb, mint idén. Visszaépül a 13. havi nyugdíj: az idősek a januári nyugdíjon felül egy heti nyugdíjat kapnak, erre 77 milliárd forint szerepel a költségvetésben.

Jövő év január elsejétől 11 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. A kata szabályainak szigorítása miatt pedig az eredetileg tervezett 197 milliárd forint helyett 237 milliárd forint bevételre számítanak.

A költségvetés megszavazásának kapcsán tartott sajtótájékoztatón Kocsis Máté frakcióvezető kitért arra, hogy a gazdaságvédelem a jövő évi költségvetés legfontosabb célja, emellett a bizonytalan járványügyi helyzetet is figyelembe kellett venni a tervezéskor.

Hangsúlyozta: a járványügyi védekezési alap mintegy 3000 milliárd forinttal került a költségvetésbe, míg a gazdaságvédelmi alap 2655 milliárd forinttal rendelkezik, utóbbi fő célja a munkahelyek védelme és új munkahelyek teremtése. Hozzátette: a főváros számláján Tarlós István korábbi polgármester 180 milliárd forintot hagyott, jövőre pedig mintegy 25 milliárd forinttal több iparűzési adóbevételre számíthat a főváros.

Az ellenzéki költségvetési javaslatok több mint 6400 milliárd pluszkiadást jelentettek volna, melyet csak eladósodás, esetleg újabb IMF hitel révén lehetett volna teljesíteni - tette hozzá Kocsis Máté.

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője kitért arra, hogy a baloldalra a gazdaság újraindítását célzó költségvetés kapcsán sem számíthattak.