Ferenc pápa haláláról a bejelentés közvetlenül a pápa lakhelyéül szolgáló Szent Márta Házból élő adásban hangzott el.
A Szentszék Sajtóirodája jelentette be a történteket: „Nemrég Őeminenciája, Farrell bíboros úr fájdalommal jelentette be Ferenc pápa halálát, a következő szavakkal:
Kedves testvéreim és nővéreim, mély fájdalommal kell bejelentenem Ferenc pápa halálát. Ma reggel 7 óra 35 perckor Ferenc római püspök visszatért az atya házába. Egész életét az Úr és Egyháza szolgálatának szentelte. Arra tanított minket, hogy hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel éljük meg az evangélium értékeit, különösen a legszegényebbek és a legelesettebbek javára. Mérhetetlen hálával az Úr Jézus igaz tanítványának példájáért Ferenc pápa lelkét a Szentháromság Isten végtelen irgalmas szeretetének ajánljuk.
A tegnapi misén látható volt, hogy a pápa felső végtagjainak mozgása nagyon korlátozott, és a hangja nagyon fájdalmas volt, de részt akart venni akart a liturgikus év legfontosabb hetében - számol be az olasz Il Fatto Quotidiano.
A pápa utolsó nyilvános megjelenésén olasz nyelven boldog húsvétot (Cari fratelli é sorelle! Buona Pasqua!) kívánt a Szent Péter téren megjelent hívőknek, az erről szóló rövid videót itt nézheti meg.
A pápát előzőleg a római Gemelli kórházban kétoldali tüdőgyulladással kezelték 38 napig.
Pálmavasárnap visszatért a Szent Péter térre a Jézus Jeruzsálembe való bevonulására és keresztre feszítésére emlékező mise végén.
A jelenlévő híveknek szóló igen rövid üdvözletét valóságos ovációval fogadta.
Szent szerdán köszönetet mondott annak a hetven embernek, akik segítették őt a Gemelli kórházban töltött utolsó kórházi tartózkodása alatt, amely a negyedik és eddig a leghosszabb, de egyben a legsúlyosabb is volt pontifikátusa során, kétszer is veszélyben volt az élete.
Nagycsütörtökön a Regina Coeli börtönbe látogatott a lábmosás szertartására, annak emlékére, amit Jézus halála előtt az utolsó vacsorán tett tanítványaival:
Minden évben szeretem azt tenni, amit Jézus tett nagycsütörtökön, a lábmosást, a börtönben. Idén nem tudom megtenni, de szeretnék közel lenni hozzátok. Imádkozom értetek és a családotokért.
Nagypénteken a Colosseumban a tizennégy keresztútállomás elmélkedéseit maga a pápa írta.
Nagyszombaton rövid látogatás a Szent Péter templomban, hogy imádkozzunk és közel legyünk a húsvéti vigílián jelen lévő hívekhez.
Húsvét vasárnap a hagyományos Urbi et Orbi áldás a vatikáni bazilika központi loggiájáról, a tartós hanghiány miatt a lényegre redukált formulával („Benedicat vos omnipotens Deus, Pater, et Filius, et Spiritus Sanctus”), és a pápai üzenetet Diego Giovanni Ravelli érsek olvasta fel.
A pápa által írt üzenetet és áldást egy egyszerű kívánsággal vezette be:
Kedves testvéreim, boldog húsvétot!
És végül tett egy hosszú körutat a pápamobilban a Szent Péter téren, hogy üdvözölje a jelenlévő ötvenezer hívőt.
Mielőtt elhagyta volna rezidenciáját, a Szent Márta házat az Urbi et Orbi áldásra, Ferenc rövid magánbeszélgetést folytatott az Amerikai Egyesült Államok alelnökével, James David Vance-szel.
2013-ban már pápaként mondta küldetéséről:
Most - püspök és nép- megkezdjük az utazást, Róma Egyházának utazását, amely minden egyházat elvisz a felebaráti szeretethez, egy közöttünk élő testvériségben, szeretetben és bizalomban fogant utazást.
Pápaként is az egyszerűséget kedvelt, visszautasította a pápai limuzint, mondván:
Busszal megyek, együtt a többiekkel.
Ferenc pápa argentin jezsuita szerzetes a 266. római pápa, az első latin-amerikai katolikus egyházfő volt - írja az MTI, a Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának anyaga szerint.
A Vatikán Állam feje és a római katolikus egyház vezetője Jorge Mario Bergoglio néven született 1936. december 17-én Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsalád első gyermekeként.
Vegyésztechnikusként dolgozott, amikor egy templom mellett elhaladva betért gyónni, s elhivatott lett a papi pályára.
Huszonegy évesen tüdőgyulladást kapott, életét csak tüdeje egy részének eltávolításával tudták megmenteni, s fel kellett adnia álmát, hogy Japánban legyen misszionárius. A szeminárium elvégzése után, 1958 márciusában lett novícius a jezsuita rendben, első fogadalmát 1960-ban tette le. Az argentínai Córdobában egyik lelkivezetője a magyar Jálics Ferenc volt.
Filozófiai és teológiai doktorátusának megszerzése után, 1969-ben szentelték pappá, s 1973-ban kötelezte el magát végképp, amikor letette a jezsuiták negyedik fogadalmát.
1973-tól hat évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól annak a szemináriumnak a rektora volt, amelyben végzett, doktori értekezését Németországban készítette el.
1992-ben lett Buenos Aires segédpüspöke, majd 1998-ban érseke. A válságok sújtotta országban népszerűvé tette, hogy főpapként sem volt autója és nem költözött be a fényűző érseki rezidenciába, a politikai vezetés gyakran tekintette riválisának.
Szent II. János Pál pápa 2001-ben bíborossá nevezte ki, 2005-től az argentin püspöki konferencia elnöke volt.
A lengyel pápa halála utáni konklávén, 2005-ben ő volt a német Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa legnagyobb vetélytársa.
Miután Benedek 2013 februárjában előrehaladott korára hivatkozva váratlanul lemondott, a konklávé március 13-án már a második fordulóban az argentin bíborost választotta meg a katolikus egyház fejének. Személyében olyan ember került Szent Péter trónjára, aki hidat jelentett a harmadik világhoz, ahol ma már a katolikusok többsége él. Jezsuitaként egy nemzetek fölötti közösség tagja volt, érintetlen az egyházat megrázó botrányokban, intelligenciáját, szerénységét és lelkipásztori munkáját mindenki tisztelte.
A pápa inkább konzervatív teológiai nézeteket vallott, küzdött a társadalmi igazságtalanságok ellen.
A Latin-Amerikában született felszabadítási teológiától távolságot tartott.
Megválasztásakor - a szegények, a teremtett világ és a béke iránti elkötelezettségének bizonyítékaként - a pápák közül elsőként Assisi Szent Ferenc után választotta nevét.
Beiktatása után a bíborosok szálláshelyéül szolgáló Szent Márta-házat választotta lakhelyéül, mert a pápai lakosztályt túl nagynak és üresnek találtaFerenc pápa szorgalmazta a szegényekkel, a betegekkel, elesettekkel való találkozást, többször kiállt a hazájukat elhagyni kényszerültek mellett, a nemzetközi politikában és a vallásközi kapcsolatokban is hídépítésre törekedett, egyebek között közvetített az Egyesült Államok és Kuba közötti diplomáciai kapcsolatok 2015-ös újrafelvételében.
2016. február 12-én, egy évezreddel az 1054-es nagy egyházszakadás után első katolikus egyházfőként találkozott az orosz ortodox egyház fejével, Kirill pátriárkával, 2021-ben első pápaként tett apostoli látogatást a síita muszlim többségű Irakban. A Vatikánban is mélyreható reformokat indított el. Létrehozta a bíborosi tanácsot, átszervezte a Szentszék gazdasági-pénzügyi működését, korrupcióellenes intézkedéseket vezetett be a vatikáni hivatalokban. Rendeletet hozott a 75. életévüket betöltő püspökök kötelező nyugdíjazásáról, modernizálta a vatikáni büntető törvénykönyvet, lehetővé tette, hogy egyes esetekben magas rangú egyházi személyek fölött világi bíróság ítélkezhessen, szigorította a fellépést a kiskorúakat molesztáló, csalásokat elkövető vagy nők pappá szentelésével próbálkozó egyházi személyekkel szemben. Ferenc pápa 2013 óta 47 külföldi utat tett. Magyarországon kétszer járt: 2021. szeptember 12-én a budapesti Hősök terén ő koncelebrálta az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjét, 2023 áprilisában pedig háromnapos apostoli látogatást tett hazánkban. 2019. június 1-jén első pápaként Erdélybe látogatott, s Csíksomlyón találkozott a romániai katolikusok többségét alkotó magyar hívőkkel. A katolikus egyházfő négy enciklikát adott ki. 2014-ben rendkívüli szinódust hívott össze a családról, 2018-ban a fiatalokról szólt a tanácskozás, 2023-2024-ben pedig az egyház szinodális jellegére esett a választás.
A pápa több szentet kanonizált, mint elődei 400 év alatt, s egyszerre emelte két elődjét, XXIII. Jánost és II. János Pált a szentek sorába.
A pápáról számos könyvet írtak és több film született róla, Wim Wenders 2018-ban készített dokumentumfilmet, a 2019-ben bemutatott A két pápa című film Ferenc pápa és XIV. Benedek pápa kapcsolatát igyekszik bemutatni, a 2020-as Francesco című dokumentumfilm pápaságát interjúkon keresztül mutatja be. Ugyanebben az évben adta ki az Álmodjunk együtt - Út egy jobb jövő felé című életrajzi könyvét, ezt követte két év múlva a Háború ellen - Bátorság a béke építéséhez, majd 2024-ben a Life. Történetem a történelemben című önéletrajzi interjúkötete.
Szintén tavaly jelent meg az El sucesor (Az utód), amelyben elődjével XVI. Benedekkel való kapcsolatáról vall. 2025 januárjában adta ki Remény - Önéletrajz című önéletírását, ez az első olyan önéletrajz, amelyet hivatalban lévő pápa publikált. A pápa aktívan használta a 21. századi média eszközeit, a közösségi médiában több millió követője volt. Szerette a focit, a tangózenét, a spanyolon kívül beszélt olaszul, angolul, franciául és németül. Ferenc pápa 2021-ben és 2023-ban is műtéten esett át, idén február 14-én ismét hörghurut miatt került kórházba, majd néhány nap múlva kétoldali tüdőgyulladást állapítottak meg nála.
Március 23-án tért vissza a Vatikánba, és húsvétvasárnap, április 20-án még megjelent a hívek előtt.
Fotók forrása: Shutterstock
