Eltörlik a keleti tartományok támogatását szolgáló szolidaritási adót Németországban

Németország azt tervezi, hogy nagymértékben csökkenti a keleti tartományok támogatására szolgáló, történelmi „szolidaritási” adó mértékét, olvasható a dw.com hírportálon.

Olaf Scholz pénzügyminiszter bocsátotta tárcaközi körözésre azt a tervezetet, amely az adófizetők 90 százalékát mentesítené a szolidaritási adókötelezettség, hétköznapi nevén a „Soli” alól, további 6,5 százalékuk esetében pedig csökkentené az adó mértékét. E különadó jelenleg a személyi jövedelem, illetve a vállalati nyereségadó 5,5 százalékát teszi ki. 

Az adót, amely 2018-ban a költségvetésnek 18,9 milliárd euró (mintegy 6,1 milliárd forint) bevételt jelentett, első ízben 1991-ben vezették be. Célja az volt, hogy forrást teremtsenek a német újraegyesítés és a korábbi Kelet-Németország fejlesztésének költségeire. Eredetileg átmeneti intézkedésnek szánták, de 1995-től állandóvá tették. 

Németország szövetségi kormánya 2001-ben egy „Szolidaritási Megállapodást” is kötött a tartományi kormányokkal. A megállapodás értelmében a keleti tartományok pénzügyi támogatást kaptak annak érdekében, hogy felzárkózhassanak a korábbi Nyugat-Németország színvonalára. 

A megállapodás ez év végén lejár. A német Alkotmánybíróság májusban áttekintette a dokumentumban foglaltak megvalósulását és megállapította: az adó fenntartása alkotmányellenes, ha megszűnik az a keretrendszer, amelyen a keleti tartományok támogatása alapul.

Arra a következtetésre jutott, hogy a Soli megszüntethető, annál is inkább, mivel a kormány 2012 óta több pénzt szedett be ezen a címen, mint amennyit a keleti államoknak juttatott. 

A kormányt alkotó két párt, Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniója (CDU) és Olaf Scholz Szociáldemokrata Pártja (SPD) a tavalyi koalíciós megállapodásban azt rögzítették, hogy az adót csökkenteni kívánják. A CDU azonban a teljes megszüntetést támogatja, amely mérsékelné a sok adót fizető magánszemélyek és a nagyvállalatok adóterhét is. 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung napilap júniusban készített számításai szerint a középosztályba tartozó adózók évi akár 900 eurót (mintegy 292 ezer forint) is meg tudnának takarítani, amennyiben a Solit eltörlik. Olaf Scholz terve értelmében mindazok, akik 33,912 eurónál (mintegy 11 millió forint) kevesebb személyi jövedelemadót fizetnek, a jövőben mentesülnek a Soli alól. 

Jó dolog, hogy a pénzügyminiszter végrehajtja a koalíciós megállapodásban foglaltakat és megteszi az első lépést a Soli csökkentése irányában. A CDU azonban azon van, hogy a Soli teljes egészében megszűnjék

mondta Ralph Brinkhaus, a CDU parlamenti csoportjának vezetője.

Mivel a koalíciós megállapodás tartalmazza az „első lépés” kifejezést, az SPD láthatóan nem kíván teljes mértékben megszabadulni az adótól. 

Az SPD parlamenti csoportjának helyettes vezetője, Achim Post ragaszkodik ahhoz, hogy pártja utasítsa vissza a Soli teljes kivezetésére irányuló kezdeményezést.

Az adóegyenlőséget lépésről lépésre akarjuk elérni, de senkinek sem szándékozunk eurómilliárdos ajándékokat adni szögezte le. Szükségünk van a pénzre beruházások megvalósítására, az oktatásra és a klímavédelem céljaira. 

A CDU főtitkára, Paul Ziemiak elmondta:

maga részéről arra számított, hogy a kormány még e hónapban jóváhagyja Olaf Scholz törvénytervezetét, és a pénz gyorsan eljut a polgárokhoz. 

A szocialista Left Párt elnöke, Bernd Riexinger viszont azzal vádolta a kormányt, hogy „a jólétben élők érdekében dolgozik” ahelyett, hogy a társadalom céljait szolgálná. „Olaf Scholcz pénzügyminiszter néhány hónapja még arra figyelmeztetett, hogy több milliárd eurós lyukak vannak a költségvetésben. Most viszont könnyíteni akar a sokat keresők terhein. A két dolog nyilvánvalóan nincs összhangban.”