Emelkedett a GKI konjunktúramutatója - derűsebben látják a jövőt a vállalkozások
HírekA GVI Konjunktúramutató az októberi +4 pontról +24 pontra emelkedett. A mutató a felmérés 1998-as kezdete óta a legalacsonyabb értéket jelentő 2020. áprilisi -25 pontról másfél év alatt lényegében vissza emelkedett a koronavírus-járvány kitörését megelőző értékre (2019. október: +40 pont), 2022 második félévében azonban ismét jelentős csökkenés történt, amit részben ellensúlyoz a 2023. tavaszi emelkedés.
Összességében a jövőbeni üzleti helyzetre, illetve a megrendelések és a beruházások várható szintjére vonatkozó prognózisok is számottevően optimistábbá váltak az elmúlt fél év során.
Forrás: GKI
Az üzleti klíma megítélésének jelentős javulása a tavaly őszi, történelmi léptékű visszaesést követően általános tendencia az összes vizsgált vállalati szegmensben, azonban a jelenlegi helyzet értékelése továbbra is nagymértékben eltér vállalati jellemzők szerint. A jelenlegi körülmények között a legkedvezőbb üzleti klímára a nagyvállalatok, a döntően exportáló vállalatok, a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek és az ipari vállalkozások számítanak. Ezzel szemben a Konjunktúramutató értéke negatív a 10 főnél kevesebb munkatársat foglalkoztató mikrovállalkozások körében, ami ebben a szegmensben recessziós várakozásokra utal. Emellett a Konjunktúramutató lényegesen átlag alatti értéket mutat az építőiparban, a kizárólag belpiacra értékesítő vállalkozások között, a 10–49 főt foglalkoztató kisvállalkozások körében, illetve a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalatok esetén.
Az üzleti klíma értékelése a legutóbbi, 2022. októberi adatfelvétel során az összes vizsgált kategóriában kizárólag a 2008-as világgazdasági válság, illetve a 2020-as koronavírus-járvány mélypontjainál volt pozitívabb, ezeket leszámítva a vizsgált időszak folyamán a legnegatívabb hangulatot tapasztaltuk tavaly ősszel. Ehhez képest a gazdaság minden szegmensében lényeges hangulatjavulás tapasztalható 2023 tavaszára, ugyanakkor a cégek helyzetértékelése továbbra is az egy évvel ezelőtti, 2022. áprilisi, illetve a koronavírus-járvány kitörését megelőző utolsó, 2019. októberi adatfelvétel szintje alatt marad. A jelenlegi adatfelvételi hullámot megelőzően – a koronavírus-járvány első és második hullámát leszámítva – legutóbb 2013 és 2014 folyamán adtak hasonló helyzetértékelést a cégek várható kilátásaikról.
A vállalkozások vezetői optimistábban ítélik meg cégük jelenlegi és várható üzleti helyzetét, jelenlegi és várható jövedelmezőségét, illetve a beruházások és a megrendelések várható szintjét is az előző félévhez viszonyítva. A mutatók jelenlegi értékei a koronavírus-járványt megelőző időszakból a 2013–2015 között tapasztalt értékekhez állnak közel.
A 2023. áprilisi adatok szerint a vállalatok véleménye a jelenlegi és a várható üzleti helyzetükre vonatkozóan egyaránt javult. A jelenlegi üzleti helyzet (+28 pont) mutatójának értéke a koronavírus-járványt megelőzően legutóbb 2017 áprilisában (+31 pont) állt hasonló szinten, a várakozások (+15 pont) mutatója pedig a koronavírus-járványt megelőzően legutóbb 2014 októberében (+18 pont) vett fel a jelenlegihez hasonló értéket. Egy évvel ezelőtti szintjéhez képest mindkét almutató kis mértékben alacsonyabb, de hasonló értéket mutat.
Jelenlegi és jövőbeli üzleti helyzet megítélésének változása
A jelenlegi üzleti helyzet értékelése arra mutat, hogy a koronavírus-járvány hatására kibontakozó gazdasági sokkból való kilábalást követően, és a 2022 őszén, 2023 telén jelentkező energiaválság időszaka után jelenleg ismét kedvezőbb gazdasági környezetet érzékelnek a vállalkozások, összefüggésben a világgazdasági hatásokkal, különös tekintettel az energiaárak alakulására. Ugyanakkor látható, hogy továbbra is a kisméretű, a kizárólag hazai értékesítésre termelő, a tisztán hazai tulajdonban álló, valamint az építőipar és a kereskedelem területén tevékenykedő vállalatok vannak kitéve leginkább a gazdasági válság jelenlegi hatásainak.
Jelenlegi és jövőbeli üzleti helyzet megítélésének változása
A jelenlegi üzleti helyzet értékelése arra mutat, hogy a koronavírus-járvány hatására kibontakozó gazdasági sokkból való kilábalást követően, és a 2022 őszén, 2023 telén jelentkező energiaválság időszaka után jelenleg ismét kedvezőbb gazdasági környezetet érzékelnek a vállalkozások, összefüggésben a világgazdasági hatásokkal, különös tekintettel az energiaárak alakulására. Ugyanakkor látható, hogy továbbra is a kisméretű, a kizárólag hazai értékesítésre termelő, a tisztán hazai tulajdonban álló, valamint az építőipar és a kereskedelem területén tevékenykedő vállalatok vannak kitéve leginkább a gazdasági válság jelenlegi hatásainak.
Várható munkaerőkereslet
Az építőipari cégek és a mikrovállalkozások kivételével az összes vizsgált vállalati kategóriában többségben vannak a következő félév folyamán létszámbővítést tervező cégek, ugyanakkor jelentős különbség van a kategóriák között ennek mértékét tekintve. Különösen a nagyvállalatok esetén tapasztalhatóak jelentős létszámbővítési tervek a következő félévre vonatkozóan. Az is látható emellett, hogy az összes vizsgált kategóriában nőtt a várható munkaerőkereslet mértéke 2022 októberéhez képest.
