Emlékérmét bocsátott ki az MNB Karikó Katalin és Krausz Ferenc tiszteletére

Összesen 14 magyar származású Nobel-díjast tartunk számon, ők a mi példaképeink - mondta az ékibocsátási ünnepségen Matolcsy György, a jegybank elnöke.

1901 óta nem fordult elő a Nobel-díjak történetében, hogy két magyar tudós kapjon kitüntetést, Karikó Katalin pedig az első magyar női tudós, aki megkapta a díjat.

- Az új fenntartható közgazdaság sokat tanulhat a természettudományokból - hangsúlyozta a jegybank elnöke.

- Az elismeréskor a tehetség és a tudás a legfontosabb, emellé társul a technológia és a tőke - tette hozzá.

Karikó Katalin a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Drew Weissmannal megosztva kapta, a módosított nukleozidokkal kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a Covid-19 vírus elleni mRNS-vakcinák kifejlesztését. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia – két tudóstársával megosztva –, Krausz Ferencnek ítélte oda a fizikai Nobel-díjat „az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért”.

Az emlékérme kibocsátásra a magyar származású Nobel-díjasok emlékérme sorozat keretében került sor. 

Matolcsy György, az MNB elnöke (k), illetve Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus, biokémikus és Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, a CMF ügyvezető igazgatója a kettőjük kimagasló jelentőségű kutatási eredményei előtt tisztelgő emlékérmék kibocsátási ünnepségén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Krisztina körúti épületében 2024. június 18-án. MTI/Szigetváry Zsolt

Magyar származású Nobel-díjasok:

Lénárd Fülöp (1862-1947) - 1905-ben kapott fizikai Nobel-díjat a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért.

Bárány Róbert (1876-1936) - 1914-ben kapott orvostudományi Nobel-díjat a füllel és az egyensúlyérzékeléssel kapcsolatos munkásságáért ("vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért").

Zsigmondy Richard (1865-1929) - 1925-ben kapott kémiai Nobel-díjat "a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért".

Szent-Györgyi Albert (1893-1986) - 1937-ben kapott orvosi és élettani Nobel-díjat „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért.”

Hevesy György (1885-1966) - 1943-ban kapott kémiai Nobel-díjat "az izotópok indikátorként való alkalmazásáért."

Békésy György (1899-1972) - 1961-ban kapott orvosi-élettani Nobel-díjat "a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért."

Wigner Jenő Pál (1902-1995) - 1963-ban kapott fizikai Nobel-díjat az "atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért."

Gábor Dénes (1900-1979) - 1971-ban kapott fizikai Nobel-díjat "holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért".

Milton Friedman (1912-2006) - 1976-ban kapott közgazdasági Nobel-díjat a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért.

Carleton Daniel Gajdusek (1923-2008) - 1976-ban kapott fiziológiai- és orvostudományi Nobel-díjat Baruch S. Blumberggel megosztva kurun végzett kutatásáért.

Polányi János Károly (1929- ) - 1986-ban kapott D. R. Herschbachhal és Yuan T. Lee-vel megosztva kémiai Nobel-díjat az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezés

Oláh György (1927-2017) - 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott "a karbokation kémiához való hozzájárulásáért".

Harsányi János (1920- 2000) - 1994-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat John Forbes Nash-sel és Reinhard Seltennel megosztva – "a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzés terén végzett úttörő munkásságért".

Kertész Imre (1929-2016) - 2002-ben kapott irodalmi Nobel-díjat önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért. Ő az első magyar író, aki megkapta ezt az elismerést és Szent-Györgyi Albert után a második olyan magyar Nobel-díjas, aki itthon végzett munkájával érdemelte ki ezt.

Karikó Katalin (1955-) - 2023-ban kapott fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat megosztva Drew Weissmannal a biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen.

Krausz Ferenc (1962-) - 2023-ban kapott fizikai Nobel-díjat megosztva Pierre Agostinivel és Anne L’Huillierrel a kísérleti módszereikért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak.