Itt a kamatdöntés indoklása

Európában a rövid távú növekedési kilátásokat lefelé mutató kockázatok övezik, ugyanakkor a bizalmi indikátorok enyhén javultak 2024 májusában. Az Egyesült Államok gazdasága változatlanul stabil növekedést mutat.

A kínai gazdaság a várakozásokat meghaladó mértékben bővült 2024 első negyedévében. A külső konjunktúra alakulásának szempontjából

kockázatot hordoz a folytatódó orosz-ukrán háború, az általánosan feszült geopolitikai helyzet és az európai ipari termelés várható alakulása.

Az eurozóna éves inflációja májusban a várakozásnál nagyobb mértékben emelkedett az előző hónaphoz képest, míg az Egyesült Államokban a fogyasztói árak növekedése kismértékben lassult.

Általánosan megfigyelhető a szolgáltatások koronavírus-járvány előtti időszakra jellemző szinteknél magasabb inflációja, ami fékezi a dezinflációt. A geopolitikai konfliktusok növelik az energiapiaci volatilitást, emellett változatlanul fennakadásokhoz vezethetnek a globális értékláncokban.

Ezzel szemben a visszafogott világgazdasági kereslet előretekintve mérsékelt inflációs ráták irányába mutat. A legutóbbi kamatdöntés óta az olajárak nem változtak, a gázárak emelkedtek.

A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság romlott május óta,

amiben fontos szerepet játszottak a meghatározó jegybankok kamatdöntései és az európai parlamenti választások. Az Európai Központi Bank a júniusi kamatdöntő ülésén a várakozásokkal összhangban 25 bázisponttal mérsékelte az irányadó rátáit. A jegybanki kommunikáció szerint a kamatcsökkentések ütemét és időzítését továbbra is a beérkező adatok határozzák meg. A Fed az előző kamatdöntő ülésén nem változtatott a monetáris kondíciókon.

A piaci árazások alapján jelzett kamatpálya felfelé tolódása és a várhatóan elhúzódóan magasabb amerikai kamatkondíciók a feltörekvő gazdaságok jegybankjainak monetáris politikai mozgásterét is befolyásolják.

A régióban a cseh jegybank a legutóbbi kamatdöntő ülésén 50 bázisponttal 5,25 százalékra csökkentette az irányadó rátáját, miközben a lengyel és a román jegybank nem változtatott a monetáris kondíciókon.

2024 első negyedévében megindult a hazai gazdasági növekedés. 

A reálbérek jelentős emelkedése, az óvatossági motívum fokozatos oldódása, illetve a fogyasztói bizalom javulása egyaránt tükröződött a háztartások első negyedévben bővülő fogyasztásában.

A beruházások általános csökkenése ugyanakkor fékezte a gazdasági növekedés ütemét. A nettó export növekedési hozzájárulása az összességében visszafogott importkereslet mellett pozitívan alakult.

Áprilisban a kedvező naptárhatás miatt az ipari termelés jelentősen növekedett az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor az alapfolyamatok továbbra is visszafogottak. Az építőipari termelés emelkedett az előző év azonos időszakához képest, míg a kiskereskedelmi forgalom bővülése tovább folytatódott éves összevetésben. A munkanélküliségi ráta nem változott az előző hónaphoz képest és 4,4 százalékon alakult áprilisban.

A foglalkoztatás magas szintje mellett a munkaerőpiac feszessége az elmúlt negyedévekben enyhült.

2024-ben főként a belső kereslet erősödése támogatja a hazai GDP fokozatos bővülését.

Az óvatossági motívum oldódása mellett az erőteljes reálbér-növekedés fogyasztást bővítő hatása az év hátralévő részében egyre markánsabban jelenik meg. A beruházások az idei évben még lassíthatják a növekedést. Az állami beruházások csökkenhetnek idén, míg a lakossági beruházások emelkedhetnek.

A vállalati szféra beruházási aktivitását kivárás jellemzi, azonban a kereslet tartós javulásával 2025-ben megkezdődik ezeknek a bepótlása. Az exportra ellentétes irányú erők hatnak.

A mérsékelt európai konjunktúra visszafogja a hazai kivitelt, azonban a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások a következő években folyamatosan élénkítik az exportot. A kiépülő új ipari kapacitások termelésének felfutásával 2025-től kiegyensúlyozott szerkezetű növekedés várható, és hazánk exportpiaci részesedése is emelkedik.

A hazai GDP 2024-ben várhatóan 2,0-3,0 százalékkal, 2025-ben 3,5–4,5, majd 2026-ban 3,0–4,0 százalékkal bővül.

Májusban a fogyasztói árak éves összevetésben 4,0 százalékkal emelkedtek. Az infláció emelkedését az üzemanyagok árdinamikájának növekedése és bázishatások okozták.

A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció csökkenése folytatódott, mindkét mutató 4,0 százalékra mérséklődött. A maginfláció esetében a havi áremelkedés mértéke egyes piaci szolgáltatások visszatekintő átárazása következtében a historikus átlag felett alakult. A lakossági inflációs várakozások kismértékben emelkedtek májusban az előző hónaphoz képest.

A rövid távú inflációs kilátások javultak.

A vártnál kedvezőbb tavaszi tényadatok, valamint a világpiaci olajárak süllyedése együttesen a márciusi prognózisnál alacsonyabb inflációs pályát eredményeznek 2024-ben. Az áremelkedés üteme várhatóan a következő hónapokban is a jegybanki toleranciasávban, annak felső széle közelében fog alakulni.

Ugyanakkor az alapfolyamatokat megragadó maginfláció csökkenése a második negyedévben megáll és az év végére 5,0 százalék közeli szintre emelkedik. Az MNB előrejelzése szerint éves átlagban idén 3,0–4,5 százalék közötti infláció várható. Az infláció 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5–3,5 százalék között alakulhat. Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évtől tartósan visszatérjen a jegybanki célra.

Áprilisban a folyó fizetési mérleg többlete újabb historikus csúcsot ért el. A folyó fizetési mérleg aktívuma a következő években a jegybank korábbi várakozásánál is nagyobb lehet. Az egyenleg 2024 egészében is várható növekedése elsősorban a tovább javuló cserearányra, illetve a magas importaránnyal rendelkező, de csökkenő beruházási aktivitásra és készletfelhalmozásra vezethető vissza.

Hosszabb távon a korábban végrehajtott feldolgozóipari beruházások termelővé válásával hazánk emelkedő exportpiaci részesedése támogatja a külső egyensúly javulását.

Az előrejelzési horizonton tovább folytatódik a folyó fizetési mérleg többletének növekedése, ami 2024-ben várhatóan eléri a GDP 1,5–2,7 százalékát, míg 2025-2026-ban a GDP 3–4 százalékára emelkedik.

A költségvetés GDP-arányos hiánya 2024-ben 4,5–5,0 százalék között alakulhat, majd 2025-ben 3,5–4,5 százalék, 2026-ban pedig 2,8–3,8 százalék között lehet a deficit a makrogazdasági folyamatok alakulása és a költségvetési kontroll mértékének függvényében. Az elsődleges egyenleg az idei évben egyensúly közelébe javul. A GDP-arányos államadósság folyamatosan mérséklődik, amihez a kitűzött hiánycélok fegyelmezett elérése is szükséges.

A Monetáris Tanács a júniusi Inflációs jelentés alapelőrejelzése körül három alternatív kockázati forgatókönyvet emelt ki.

A lassuló globális konjunktúrát feltételező forgatókönyv megvalósulása esetén az alappályához képest alacsonyabban alakulhat mind a gazdasági növekedés, mind az infláció.

A Fed és az EKB monetáris politikája közti divergenciával számoló alternatív pálya magasabb inflációs és alacsonyabb növekedési pályával konzisztens. A gyorsabb bérdinamikát és a fogyasztás gyorsabb helyreállását feltételező forgatókönyv az alappályához képest magasabb növekedési és inflációs pályával áll összhangban.

A jegybank számára a monetáris transzmisszió szempontjából kulcsfontosságú, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által meghatározott alapkamatszinttel összhangban alakuljanak. A jegybank kiemelt figyelemmel kezeli az FX-swap piac negyedév végi folyamatait.

A pénzügyi piaci stabilitás fennmaradását az MNB két, negyedév végén átnyúló eszközzel, a naponta meghirdetésre kerülő egynapos FX-swap tenderrel, illetve a heti rendszerességű diszkontkötvény-aukcióval biztosítja.

A Monetáris Tanács helyzetértékelése alapján az inflációs kilátások az elmúlt negyedév során javultak. Emellett a magyar gazdaságban beinduló növekedés, a historikusan magas devizatartalék, a folyó fizetési mérleg tartós javulása és a körültekintő monetáris politika az ország kockázati megítélésének erősödése irányába hat. Ugyanakkor a változékony pénzügyi piaci környezet, a jelentős geopolitikai feszültségek és az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé.

Ezzel összhangban a Monetáris Tanács a mai ülésén az alapkamatot 25 bázisponttal, 7,0 százalékra csökkentette. Ennek megfelelően a kamatfolyosó alsó széle, az O/N betéti kamat 6,0 százalékra, míg felső széle, az O/N hitel kamata 8,0 százalékra mérséklődik. A monetáris politika továbbra is a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához és az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

A globális és hazai dezinflációt övező kockázatok, a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága, illetve a globálisan meghatározó jegybankok várható kamatpolitikája előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokol. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek ala