Erre nagyon figyeljen, ha új lakást vásárol!

Hírek2018. jún. 5.Növekedés.hu

A rendszerváltás óta nem látott kedvező makrogazdasági környezet, a mélybe szálló kamatok, s nem utolsósorban a kormány által a gyermekes családoknak biztosított, akár 10 millió forintot is elérő Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) hatására egyre több új lakás épül. Mielőtt azonban aláírjuk az adásvételi (elő)szerződést, érdemes azt alaposan átolvasni, sőt lehetőség szerint jogásznak is megmutatni a feltételeket, nehogy a másfél-két év múlva esedékes beköltözéskor érjenek meglepetések minket. „Fél órával a megbeszélt időpont előtt mondtuk le a szerződéskötést, akkor derült ki ugyanis, hogy hiába beszéltük át részletesen a feltételeket, nem kizárt, hogy 7-8 millió forinttal többet kellett volna fizetnünk” – meséli Olívia nem kis csalódottsággal, mivel már annyira beleélték magukat az új otthon megvételébe, hogy gondolatban már be is rendezték azt. Csakhogy férjét, Kálmánt nem hagyta nyugodni az átadás várható ideje: 2019. december 31. Jobban mondva az azt követő kitétel, miszerint az ingatlanfejlesztő ezen időponttól számítva négy hónapot csúszhat, azaz 2020. április 30-áig, anélkül, hogy erre az időszakra kötbért kellene fizetnie. Ez utóbbi csak azt követően kezd el ketyegni, igaz, akkor már tisztes mértékű, havi 450 ezer forint lenne, ami – ismerve a 150-300 ezer forint közé eső többszobás budapesti bérleti díjakat – elegendő lenne Olíviáéknak arra, hogy kibekkeljék az új otthonuk átvételéig tartó napokat, heteket, hónapokat. Csakhogy a négy hónapos kötbérmentes jellegből arra következtettek, a kivitelező jól bebiztosította magát, olyannyira, hogy kétséges, mi vinné rá, hogy iparkodjon betartani a 2019. december 31-ei határidőt.

Ami azért is fontos, mert ez az utolsó nap, amíg az új lakások utáni általános forgalmi adó (áfa) még 5 százalék, 2020. január 1-jétől azonban már visszaáll az átmeneti, kedvezményes időszak előtti, 27 százalékos mértékre. 
Márpedig a történetünkben szereplő házaspár elé tett szerződésben az szerepel, hogy az utolsó vételár-részlet utáni áfa a mindenkor hatályos mértékű. Ez azért lényeges, mert Olíviáék csak a 20 százalékos vételár-előleget és azon felül további 30 százalékot tudnak saját zsebből előteremteni, a maradék 50 százalékot bankhitelből egyenlítenék ki. A bank azonban csak akkor folyósítja a pénzt, ha már megvan a használatbavételi engedély. Magyarul, amennyiben a lakás átadása 2020-ra csúszik át, akkor az új lakás árának fele után már 27 százalékos áfát kellene fizetni, ami Kálmán számításai szerint 7-8 millió forintos eltérést jelent az 5 százalékos kedvezményes kulcshoz képest. Még szerencse, hogy azóta a házaspár talált egy olyan másik új lakást, amelynél rögzítve van, hogy „az általános forgalmi adó mértékének a fizetési kötelezettség teljesítése alatt történő változása a vételár összegét nem módosítja”. Ez az a kitétel tehát, aminek a hiánya nélkül még akkor is meglehetősen kockázatos a 2019 végi átadásúnak kikiáltott új lakások megvételébe belevágni, ha a magukat most már hetek óta makacsul tartó hírek szerint a kormány hamarosan bejelenti az 5 százalékos áfa 2019. december 31-ei utáni időszakra való meghosszabbítását. Egy sor egyéb feltétel is van azonban, amire érdemes figyelni. Ilyen például az, hogy a hirdetésekben vételárként feltüntetett összeg sokszor nem tartalmazza azt, a vevő köteles az új lakáshoz tartozó garázshelyet, illetve tárolót is megvásárolni. Márpedig ezek ugyancsak több millió forinttal megdobhatják az induláskor még vonzónak tűnő összeget. Más kérdés, hogy a tárolót mindenkinek jól felfogott érdeke megvenni, s a garázs is értéknövelő tényező, aminek hiánya akkor jelenthet érezhető különbséget, amikor megpróbálják továbbértékesíteni a lakást. Egyébként is erősen javallott alaposan végigmenni azon, hogy mi az, ami a vételárba tartozik, s melyek azok a költségek, amelyeket mindenképpen a vevőknek kell állniuk. A tűzhely, a légkondicionáló berendezés például ilyen tételek. Hiába szerepel az előszerződés(tervezet)ben, hogy a kivitelezőnek van jogerős építési engedélye, jó, ha kérjük, vállaljon az eladó szavatosságot arra, az építési engedély jogerős, nem áll bírósági per alatt, illetve nincs az ellen fellebbezés folyamatban. Meg lehet próbálni az épületek építésére vonatkozó forrás meglétének igazolására is kérni garanciát, még ha ezt a hazai tapasztalatok alapján általában nehéz is kicsikarni. Bevett fordulat az előszerződésekben, hogy az ingatlanfejlesztő a „jövőben megalapítja a Társasházat”.  
Ennél konkrétabb határidőre kell rábírni, nevezetesen, hogy mikor fogja ezt megcsinálni, illetve milyen tartalommal, s ebbe lesz-e beleszólásuk a társasház leendő tulajdonosainak? 
Ez különösen egy sok lakásos, több emeletes lakóingatlannál fontos, mivel egy ekkora házban később már nem nagyon lehet alapító okiratot módosítani! Ezért legalább a főbb vagy a szokásostól eltérő rendelkezéseket (például az elővásárlási jogot) papírra kell vetetni. Nem hagyva, hogy azt minden korlátozás nélkül a saját belátása szerint módosíthassa a kivitelező – ahogy olvastunk már ilyet több szerződésben is. Különösen, ha minden igényt kizárnak abban az esetben, amennyiben csúszik a társasházasítás.
Az is fontos, hogy a tulajdonjogok bejegyzésére vállaljon garanciát az eladó. 
Valamint, hogy szerepeljen egy konkrét határidőt arra, mikor lesz alapító okirat, ergo mikor kérhetik a vevők a végleges adásvételi szerződés megkötését. Semmiképpen nem szabad hagyni, hogy a teljes vételárat olyan időpontban kelljen megfizetni, amikor még nem hozták létre a társasházat, jelesül a műszaki átadás-átvételkor. Akkor ugyanis még nincs használatbavételi engedély, nincs társasház, nincs végleges adásvételi szerződés – ezek közül minél többet (lehetőleg mind a három feltételt) az utolsó részlet kifizetése előtti időre érdemes vállalni.  A szokásos gyakorlat egyébként a tulajdonjog bejegyzési engedély ügyvédi letétbe helyezése az aláíráskor.