Essősy Zsombor: Nem tragédia a fejlesztési pénzek visszavágása
HírekMinden korábbinál keményebb alkudozás vár ránk, de akár nyertesen is kijöhetünk a 2020 utáni uniós felzárkóztatási források elosztása körüli tülekedésből – mondta a Növekedés.hu-nak Essősy Zsombor, a Mapi Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója. Igaz, Brüsszel csaknem 1800 milliárd forinttal vágná vissza a hazánknak járó kohéziós támogatásokat, de ha jól tervezzük meg a következő pénzügyi ciklust, akkor kevesebb pénznek is lehet jobb hatása. Bekövetkezett a legrosszabb forgatókönyv: az eddig nyilvánosságra került tervezet szerint
2021 és 2027 között arányaiban a legtöbb uniós pénzt Magyarországtól venné el az Európai Bizottság az összesen 330 milliárd eurós kohéziós – azaz fejlesztésre, felzárkóztatásra költhető – forrás szétosztása során.A kohéziós támogatás csak a negyedét teszi ki a teljes, 1200 milliárdos, hétéves uniós büdzsének, forrása pedig az úgynevezett Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint az Európai Szociális Alap. A hírt először a Financial Times szellőztette meg hétfő éjjel, az Európai Bizottság kedd délután közzétett tervezete pedig lényegében visszaigazolta a brit napilap értesüléseit.
Így – mai árakon számolva – hazánk az előző költségvetési ciklusban kapott 23,67 milliárd eurós kohéziós támogatás helyett csak 17,9 milliárd euróra tarthat majd igényt.
Első a hatékony felhasználás
A brüsszeli tervezet tehát hét év alatt 5,74 milliárd eurós (1800 milliárd forintos), illetve 24,3 százalékos forráscsökkenéssel számol, ami nem kevés, de szakértők szerint távolról sem nevezhető drámainak, s csak az alkudozás kiindulópontjának tekinthető.Ezután ugyanis késhegyig menő és hosszú hónapokig tartó vita indulhat a tagállamok között a végleges számokról.– Mindig is számoltunk egy 10-15 százalékos kasszavágás lehetőségével a felzárkóztatási pénzek esetében. A végső forrásvesztés ugyanis nagy valószínűséggel ebben a sávban fog mozogni, ez tűnik reálisnak – szögezte le a Növekedés.hu-nak adott interjújában Essősy Zsombor. A szakember ezt távolról sem tartja tragédiának, sőt, úgy látja:
hazánk csak jól járna azzal, ha a kevesebb pénzt jóval hatékonyabban költenénk el.Márpedig tapasztalatai szerint az uniós támogatási rendszerünkben benne van mintegy 10-15 százaléknyi pazarlás, amit le lehetne építeni. – Ehhez már most el kellene kezdeni a 2021 után időszak tervezését, de ez alatt nem azt értem, hogy poroljuk le az előző hétéves ciklusok terveit, és írjuk ki nagyjából ugyanazokat a pályázatokat, amint ez eddig történt – hangsúlyozta a szakember.
A jövőben nagyobb szerepet kell, hogy kapjon nálunk is a digitalizáció, az oktatás fejlesztése valamint a negyedik ipari forradalmat megtestesítő Ipar 4.0 céljaira való felkészülés.Mindez kulcsfontosságú a vállalkozások versenyképességének előmozdítása szempontjából is. De uniós pénzeket fordíthatunk olyan célokra is, mint a kedvezőtlen demográfiai tendenciák megfordítása – ezt szolgálhatják például a rugalmas munkavégzés támogatására kiírandó pályázatok. Hozzá kell tenni, nemcsak hazánk, hanem
számos más kelet-közép-európai tagállam is a kohéziós pénzek 23-24 százalékos visszaesésével számolhat 2021 és 2027 között.Az Európai Bizottság szerint ennek az az oka, hogy ezek az országok már megkapták azokat a forrásokat, amelyek biztosították a felzárkózást. Ezért Lengyelország részesedését 23 százalékkal csökkentenék, 64,4 milliárd euróra – ez 19,5 milliárd euróval kevesebbet jelentene, mint amennyit a 2014-2020-as ciklusra kaptak, amelynek összege 2018-as árfolyamon számolva 83,9 milliárd euró volt. Csehország, Észtország és Litvánia is kisebb szeletet kapna a tortából. Utóbbi egyébként szintén kisebb: a 2021 és 2027 között elköltendő, 1200 milliárd eurónyi büdzséből
a korábbinál mintegy 10 százalékkal kevesebb jut a felzárkóztatási támogatásokra a távozó britek miatt.
Már túl gazdagok vagyunk?
Változott a kohéziós forrásokra vonatkozó elosztási képlet is, így az egy főre jutó GDP alapú fejlettségi mutató súlya eben az elosztási képletben az eddigi 86 százalékról 80 százalékra csökken. A fennmaradó 20 százaléknál jobban figyelembe veszik- a fiatalok munkanélküliségi rátáját,
- az oktatási szinteket,
- a szén-dioxid-kibocsátást valamint
- a 2014-2017 közti bevándorlás mértékét.
Mindezek alapján a spanyoloknak szánt kohéziós források 5 százalékkal 34 milliárd euróra, a görögöké 8 százalékkal 19,2 milliárd euróra, az olaszoké 6,4 százalékkal 38,6 milliárd euróra nőhetnek.– Valójában büszkék lehetünk arra, hogy már vannak olyan gazdasági paraméterek, amelyekben jobbak állunk, mint azok a tagállamok, amelyek régebb óta tagjai az Európai Uniónak – tette hozzá Essősy Zsombor.
A mostani olasz és spanyol válság is ráirányítja a figyelmet a dél-európai államokra, amelyek az elmúlt években számos mutató tekintetében az EU átlagos fejlettségi szintje alá csúsztak.Dél-Európában például a 25 év alatti fiatalok 35-45 százaléka munkanélküli, míg nálunk ez csak 10-11 százalék körül alakult tavaly.
A 2021-2027-es kohéziós források országok szerinti bontása (euróban, forrás: Európai Bizottság)
Pánikra amúgy sincs semmi ok, hiszen a közzétett számok még mind csak elsődleges tervek, amelyek tárgyalási alapként szerepelhetnek. A szakember úgy látja, ha nem herdáljuk el a pénzeket, jól jöhetünk ki az alkudozásból.
A kohéziós forrásokra vonatkozó, országokra lebontott számok megjelenésével egyébként még messze nincs vége az uniós pénzosztásnak, illetve az alkudozásoknak.
Facsinay Kinga