Elemzői reakciók a GDP-adatra: nincs lendület a gazdaságban, ám az érkező uniós pénzek segíthetnek
HírekA magyar gazdaság vártnál gyengébb növekedésének fő oka a súlyos nyári aszály miatt visszaeső mezőgazdasági teljesítmény lehetett - vélik elemzők, akik szerint az utolsó negyedévben már némi gyorsulás várható, ugyanakkor a magas energiaárak jelentős kockázatot hordoznak.
Ma reggel tette közzé a KSH az idei harmadik negyedéves GDP adatra vonatkozó gyorsbecslését. Ezek szerint a bruttó hazai termék volumene az időszakban 1,5 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, ami lassulást jelent a megelőző negyedév 1,7 százalékos éves növekedése után. Az adat kisebb negatív meglepetést hozott, az Erste várakozása 1,7 százalék, a piaci konszenzus pedig 1,8 százalék volt. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye mindössze 0,1 százalékkal nőtt, amit nyugodtan nevezhetünk stagnálás közeli állapotnak - írja Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, aki szerint a lendület elvesztésének oka minden bizonnyal a mezőgazdaság vártnál nagyobb visszaesése volt a nyári súlyos aszály miatt.
Az Erste várakozása szerint a negyedik negyedévben – amennyiben az ipar lendülete megmarad – várhatóan gyorsul a növekedés. Az év végén érkező EU-s pénzek hatása a későbbiekben tovább segítheti a magyar gazdaságot a beruházások várt növekedésén keresztül. A globális kockázatok, a magas energiaárak miatt azonban továbbra is indokolt az óvatosság.
Hasonló értékelést adott az MBH Elemzési Centrum is, amely szerint a mezőgazdaság még a vártnál is gyengébb volt, amit a jó ipar nem tudott annyira ellensúlyozni.
Mi segítheti a magyar gazdaságot?
Felhasználási oldalról tekintve, a következő negyedévekben továbbra is a fogyasztás maradhat a növekedés legfontosabb motorja. A reáljövedelmek emelkedése támogatja a belső keresletet, miközben a vállalati beruházásoknál továbbra is jelentős a kivárás - írják az MBH elemzői. A vállalatok egyelőre azt mérik fel, hogy a kormányzat részéről pontosan milyen beruházásösztönző intézkedések várhatók a következő időszakban, azonban az elmúlt években tapasztalt eredményességromlás és a mérsékelten emelkedő adóterhek visszafoghatják a beruházási hajlandóságot. Az ipar esetében ugyan a fő termelési számok jelentős gyorsulást mutatnak, de még nem beszélhetünk szélesebb bázisú fellendülésről, ugyanis az ipari termelést néhány, az elmúlt években felépült és idén átadott kapacitás termőre fordulása támogatja.
Az idei év egészét tekintve ugyanakkor továbbra is elérhetőnek tartja az MBH az 1,8 százalékos GDP-növekedést. Ebben fontos szerepe lehet annak, hogy az év végén megkezdődhet a BYD szegedi gyárának termelése, ami már rövid távon is támogathatja az ipari kibocsátást és az exportteljesítményt. Az idei alacsony mezőgazdasági bázis jövőre az éves növekedést támogathatja.
Jövőre az MBH 2,5 százalékos gazdasági növekedést vár. Az EU-források várhatóan intenzívebb lehívása, az európai és különösen a német konjunktúra fokozatos javulása, valamint az elmúlt években kiépült ipari kapacitások termelésnövekedése segítheti a növekedést, míg a kormány élénkítő lépései hozzájárulhatnak a fogyasztás erősen maradásához. A beruházásoknál jövőre már nem vár az MBH visszaesést, de a növekedés elmaradhat a kormányzati várakozástól.