Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

Közgazdász-vándorgyűlés: az euróbevezetés nem lesz egyszerű, a 2030-as időpont "nagyon ambíciózus"

Magyar euróegy órájaBalogh Zsuzsanna

Amióta uniós tagok lettünk, több ország is belépett az euróövezetbe, Magyarország még kimarad: ennek okairól zajlott kerekasztal-beszélgetés a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen.

Nem opció, hanem kötelezettség az eurócsatlakozás - mondta Banai Péter Benő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a 64. Közgazdász-vándorgyűlés kerekasztal-beszélgetésén, ahol Barabás Gyula államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár, Halmai Péter akadémikus, egyetemi tanár, az Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnöke, illetve Madár István egyetemi tanár, a Portfolio vezető elemzője, az MKT elnökségi tagja vettek részt.

Korábban, a 2010-es évek második felében teljesítettük a bevezetés feltételeit, de nem volt meg a politikai akarat az euróbevezetéshez, az önálló monetáris politika feladása - mondta Banai Péter Benő, az MNB alelnöke.

Ennek egyik oka például a rossz szlovák tapasztalat volt, majd a járvány alatt az Unió kifejezetten kérte a többlet-kiadást,  hiány megnövekedett. Majd az energiaválság Magyarországot ütötte meg legjobban, a forint is gyengült, az infláció megugrott - összegzett Banai.

A jó gazdaságpolitika elvezethet az euróhoz, amely alacsony inflációt és a kisebb kamatszintet biztosít - értettek egyet a szakértők.

Önmagában az eurócsatlakozás nem emeli meg az életszínvonalat, és nem hoz automatikusan nagyobb gazdasági növekedést, az euró lehetőséget ad a felzárkózásra

- mutatott rá Banai Péter Benő alelnök, aki a belépés egyik fontos eleméről az inflációról hangsúlyozta, hogy az inflációs várakozások jelentősen csökkentek az elmúlt időszakban.

Halmai Péter hozzátette, hogy a válság idején a görögök ragaszkodtak az euróhoz, ezért inkább vállalták a belső leértékelődést, mert nem akartak visszatérni a drachmához. A görög eurócsatlakozás óta csak a magyarnál kisebb gazdaságok csatlakoztak a közös valuta övezetéhez, ezért az EU-nak is fontos a magyar szándék.

A gazdasági stabilitás erősítése az euró adaptációhoz vezeti az országot, strukturális reformok szükségesek a bevezetés előtt

- mondta a Széchenyi-díjas egyetemi tanár, aki szerint

nagyon erős, hiteles makropályát kell felvázolni a 2030-as csatlakozáshoz.

A mostani alacsony inflációban egy tarthatatlanul magas kamatszint és előtte egy nagyon gyors áremelkedés is benne van, utóbbihoz a társadalom nehezen tud alkalmazkodni. Emellett egy óriási megelőlegezett bizalmat is tükröz a hozamok esésében.

A 2030-as céldátum nem teljesíthetetlen, de nagyon ambíciózus, főleg a költségvetési feltételek teljesítésének vonatkozásában, a fiskális konszolidációnak orrnehéznek kell lennie, vagyis a legnagyobb kiadáscsökkentő tételeket időben előre kell venni

- fogalmazott.

Barabás Gyula államtitkár szerint az eurócsatlakozás önmagában nem old meg mindent, de egy jó gazdaságpolitika elvezet az euróbevezetés feltételeinek teljesítéséhez. Magyarországon nagyon fontos a stabilitás és a biztonság, ezért is magas, 80 százalékos az euró támogatottsága.

Az euró biztosítás a Hormuzi-szorosokkal, a magas inflációval, Matolcsy Györgyökkel és Nagy Mártonnal szemben is

- tette hozzá az államtitkár.

Az államigazgatáson belül elengedhetetlen a költségek csökkentése és a megfelelő, gazdasági növekedést támogató beruházások előtérbe hozása, továbbá a termelékenység emelése - mutatott rá Barabás Gyula, aki szerint a növekedés és a hiánycsökkentés "kéz a kézben járhat".

A választások után az euróbevezetés bejelentésével csökkentek a hozamok, már közelebb állunk a cseh szinthez, mint a lengyeléhez, ami mutatja, hogy az euró bizonyos védettséget hoz

- tette hozzá az államtitkár.

Banai Péter Benő emlékeztetett arra, hogy az euró előszobájában, az európai árfolyam-mechanizmusban, az ERM II-ben a szükséges két és fél évnél jóval több időt, 6-10 éveket töltöttek el a korábban belépő balti államok, vagyis nem magától értetődő, hogy az ERM II-ben csak két évet kell majd eltöltenie Magyarországnak.

Ha azt akarjuk, hogy legyen Magyarországon alátámasztott növekedés, akkor ehhez a termelékenységet emelni kell

- mondta.

Halmai Péter kitért arra is, hogy megfelelő időben, megfelelő árfolyamon és megfelelő termelékenység mellett lehet csatlakozni az eurózónához, és a csatlakozáshoz erős költségvetési reformokra lesz szükség.