Elúszott a 2030-as magyar euróbevezetés – szakértők és az MNB felsővezetése is megszólalt

A magyar euró bevezetése kedvező gazdasági pályát eredményezett, ugyanakkor a következő évtized legelejére kijelölt időpont egyáltalán nem jelenti azt, hogy akkor már euróval lehet fizetni Magyarországon – írja a VG.

Múlt héten több fontos nyilatkozat is történt a magyar euró bevezetése kapcsán. Ezek ráadásul releváns, kifejezetten magas szintről érkeztek, és ami összecseng bennük, hogy tisztázták a Tisza-kormány által megjelölt 2030-as dátum realitását.

Kifejezetten erős megszólalást tett Varga Mihály jobbkeze, Kurali Zoltán, aki a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős alelnöke. Ő a Reutersnek mondta el, hogy Magyar Péter miniszterelnök kabinetjének azon kötelezettségvállalása, miszerint 2030-ig teljesítik az euróövezeti csatlakozás feltételeit, azt jelenti, hogy Magyarország „legkésőbb” 2029 elején beléphet az ERM–2-be, az euró előszobájába.

Az euró bevezetésének legkorábbi időpontja 2032. január 1-je lehet, még akkor is, ha Magyarország 2030-ig teljesíti a maastrichti kritériumokat – hívta fel a figyelmet a csütörtökön adott interjúban. Kurali Zoltán azt is felsorolta, hogy az energiapiaci fejlemények, a 2027-es költségvetés, valamint a Tisza-kormány által a következő hónapban bemutatni tervezett középtávú költségvetési tervlesznek a kulcstényezők a döntéshozók számára annak megítélésében, hogy lehetséges-e még egy további kamatvágás ebben az évben.

Ha tisztázódik a költségvetési oldal és elindul az euróbevezetés folyamata, az stabilitást teremt, és a jelenleginél – amikor az eurócsatlakozás még csak egy ígéret – eltérő, kedvezőbb kockázati környezethez vezet - hangsúlyozta. 

Magyar Péter már a kampányban napirendre tűzte az euró bevezetését. Ez valóságos rallyt váltotta ki Magyarországon, a külföldi befektetők pedig a Deutsche Bank adatai szerint az idei évben eddig több mint 13 milliárd dollárt áramoltattak a hazai kötvénypiacra. Kurali Zoltán nem kívánt válaszolni azon kérdésekre, amelyek arra vonatkoztak, hogy Magyarországnak milyen árfolyamszinten kellene csatlakoznia az ERM–2-höz. Elmondása szerint a jegybank fő feladata jelenleg az, hogy a gazdaságot a 2,5 százalékos inflációs célhoz igazítsa.

Equilor: az államháztartással van a legnagyobb gond

Az Equilor Befektetési Zrt. sajtóbeszélgetésen a vállalat vezető elemzői elmondták, hogy tavaly Magyarország még egyetlen konvergenciakritériumot sem teljesített, 2026-ban azonban a kedvező inflációs folyamatoknak és a csökkenő országkockázati prémiumnak köszönhetően az árstabilitási feltétel már teljesülhet, miközben a hozamkonvergencia területén is érdemi előrelépés történt.

A legnagyobb problémát továbbra is az államháztartás jelenti – hívták fel a figyelmet az eseményen. A relatíve magas államadósság és annak jelentős kamatterhe miatt a költségvetés kényszerpályán mozog, így az Equilor számításai alapján Magyarország leghamarabb 2033-ban vezetheti be az eurót.

Ehhez azonban következetes gazdaság- és monetáris politikára lesz szükség. Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője szerint az árstabilitási kritérium teljesülése és a hozamkonvergencia területén elért előrelépés tartósnak bizonyulhat. A hiánykritérium teljesítésében ugyanakkor a hazai és külföldi vállalati szektor alkalmazkodásának is komoly szerepe lehet. Az élénkülő beruházási aktivitás és az európai uniós források hatékony felhasználása segíthetné azt, hogy a költségvetési konszolidáció a lehető legkisebb növekedési áldozattal járjon.

Miért lenne jó?

Az euró bevezetése az Equilor szerint nagyobb árfolyamstabilitást és alacsonyabb kamatprémiumot eredményezhetne, miközben tovább erősítené Magyarország beágyazottságát az Európai Unió gazdaságába. A mérlegnek azonban lenne másik oldala is:

Magyarország elveszítené a nominális árfolyam leértékelésének lehetőségét, az önálló monetáris politikát, valamint a saját pénz kibocsátásából fakadó gazdaságpolitikai mozgástér egy részét.

Ezzel párhuzamosan a költségvetési politika is szűkebb keretek közé kerülne. A 2033-as céldátum eléréséhez ezért nem pusztán az inflációt és a kamatokat kell megfelelő pályán tartani, hanem az államháztartást is tartósan rendezni kell.