Évek óta nem látott erősödést mutat a magyarok fizetőképessége
HírekNégy év után ismét 25 pont fölé emelkedett az Intrum Fizetőképességi Index (IFI), ami az előző negyedévhez képest 55%-os, az előző év azonos időszakához képest pedig 85%-os növekedést jelent. Legutóbb 2022 első negyedévében, még az orosz–ukrán konfliktus eszkalációja és az inflációs sokk előtt volt ilyen kedvező a lakosság pénzügyi hátterét vizsgáló mutató.
2026 második negyedévében 25,4 pontra emelkedett a magyarok fizetőképességét mérő Intrum fizetőképességi index, amit elsősorban a reáljövedelmek emelkedése, a belső kereslet élénkülése és az év első felében meghozott jövedelemnövelő intézkedések támogattak.
A látványos növekedés a választás utáni két hónapban történt, a májusi 29,5 és a júniusi 27,8 pontos értékek alakulásából is a fogyasztói bizalom jelentős javulására lehet következtetni.
2026 harmadik negyedévére az Intrum és a Gazdaságkutató Intézet a fizetőképesség stabilizálódását, vagy mérsékelt korrekcióját valószínűsíti.
A növekedés hajtóereje a belső kereslet
A magyar gazdaság hosszú idő után 2026 első negyedévében jobban teljesített az előző évek stagnálásközeli időszakánál.
A GDP volumene éves és kiigazított alapon egyaránt 1,7%-kal emelkedett, az előző negyedévhez képest pedig 0,8%-os bővülés következett be.
Termelési oldalról a növekedés elsősorban a szolgáltatásokhoz kötődött, amelyek hozzáadott értéke 2,3%-kal bővült. A beruházások stagnálása, az építőipar gyengesége, valamint az export visszaesése azonban arra utal, hogy az élénkülés még nem tekinthető széles bázisúnak.
A gazdasági növekedéshez legnagyobb mértékben a háztartások fogyasztása járult hozzá, mely 5%-kal nőtt az előző negyedévben.
A belső kereslet javulásában az erős reálbér-dinamikának és a mérséklődő inflációnak is nagy szerepe volt, utóbbi már csak 1,7%-os emelkedést mutatott júniusban éves alapon.
Az MNB júniusi előrejelzése 2026 egészére 2%-os GDP-növekedéssel számol, amelynek fő forrása továbbra is a háztartási fogyasztás marad, miközben a beruházások élénkülése és az uniós források reálgazdasági hatása várhatóan csak fokozatosan jelenik majd meg.
A biztató kilátások ellenére a költségvetés helyreállításának szükségessége és az esetleges energiaár- és árfolyamsokkok szűkítik a gazdaságpolitika mozgásterét. Emellett a német ipar visszafogott teljesítménye, a geopolitikai feszültségek és a gyenge külső kereslet is kockázatot rejthetnek magukban.
Rekordalacsony szinten a késedelmes hitelállomány
A lakossági hitelportfólió minősége is rendkívül kedvező, a késedelmes piaci kamatozású lakáshitelek állománya historikusan alacsony szintre mérséklődött az első negyedévben.
A 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek állománya 16,9 milliárd forintra csökkent, ami 95%-os visszaesést jelent a 2015 harmadik negyedévi, 349,5 milliárd forintos csúcsról.
A nemteljesítő hitelek aránya pedig 2026 első negyedévében 1,6%-on szintén történelmi mélypont közelében alakult. A javulást a háztartások megnövekedett fizetési teljesítménye mellett a banki portfóliótisztítások és a korábbi védőintézkedések is nagyban elősegítették.
A kedvezőbb inflációs és pénzpiaci helyzet júniusban már azt is lehetővé tette, hogy az MNB 6%-ra csökkentse az alapkamatot, és azóta újabb óvatos lazítással 5,75 százalékra mérsékelje azt.
A jegybanki kamatcsökkentés azonban csak fokozatosan épül majd be a lakossági hitelkamatokba.
A kilátások összességében nem kockázatmentesek, a háztartási hitelállomány 2026 márciusában éves alapon 17,3%-kal, az új szerződéskötések értéke pedig 54%-kal bővült, miközben a piaci finanszírozás továbbra is drága.
Így egy újabb inflációs vagy energiaár-sokk, a munkaerőpiac romlása, illetve egyes átmeneti védőintézkedések kivezetése elsősorban az alacsonyabb tartalékokkal és magasabb törlesztési terhekkel rendelkező háztartások körében növelheti a késedelmeket.
