Ezt tudnia kell, mielőtt elkezdi a jövő hetet

2020 januárjában az építőipari termelés volumene a 2,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 4,4%-kal csökkent, míg az egyéb építményeké 1,5%-kal nőtt.

A friss, februári adatokat április 16-án, csütörtökön közli a KSH. A koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásait még nem érezte meg az építőipar januárban és valószínűleg a februári adatokból sem lesznek még ezek kivehetőek; ugyanakkor az építőiparban ezek eleve szezonálisan gyengébb időszakoknak számítanak az időjárás miatt.

A hazai építőiparban a koronavírus megjelenése előtt is láthatóak voltak már a lassulás első jelei. A tendenciákat tekintve a mélyépítés alágazat további növekedését a 2014-2020-as EU-s források kimerülése foghatja vissza. A magasépítés alágazaton belül az újlakás-piac szárnyalását pedig az 5%-os kedvezményes ÁFA kivezetése, az új állampapír-konstrukciók mint alternatív befektetési lehetőségek megjelenése, valamint a szigorodó épületenergetikai előírások miatt dráguló építési költségek foghatják vissza. A 2020. január végi adatok szerint a szerződésállomány szintje 14,7%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbi értékhez viszonyítva és az építőipar bizalmi indikátorai is 2019 eleje óta folyamatosan romlanak.

Ebben a helyzetben érte az építőipart a koronavírus megjelenése. A járvány elhúzódása véleményünk szerint tovább ronthatja az ágazat kilátásait, az alább részletezett hatások miatt.

Mivel az építőipar élőmunka-igényes ágazat, ezért az ágazat teljesítményét visszavetheti, ha az alkalmazottak egy része fertőzötté válik, megbetegszik vagy szigorúbb intézkedések kerülnek bevezetésre és ennek következtében ideiglenesen nem tudnak dolgozni. Az elmúlt hónapban médiajelentések alapján tizenötezer külföldi vendégmunkás hagyhatta el országunkat és utazhatott haza a határlezárások előtt.

Az építőiparban nincsen lehetőség arra, hogy olyan jellegű intézkedéseket léptessenek életbe, mint pl. a szolgáltató szektorban, ahol a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében, illetve a megbetegedett (de nem súlyos állapotban lévő, munkaképes) munkavállalók munkafolytonosságának biztosítása érdekében pl. tömeges home office bevezetése alkalmazható.

Ez különösen kritikus egy olyan időszakban, mint a mostani, amikor az építőipari vállalatok gyakorlatilag teljes kapacitáskihasználtsággal működnek és a feszes munkaerőpiac következtében munkaerő-hiány van, a kieső munkavállalók nehezen helyettesíthetők.

Az építőipari vállalkozásokat szintén negatívan érintheti, ha az építőanyag-ellátás a fertőzés terjedése következtében akadozni kezd. Az építőipar vállalatai ugyanis erősen támaszkodnak a fuvarozó vállalatokra, melyek a szükséges alapanyagokkal látják el a vállalatokat. A fuvarozó ágazat szintén élőmunka-igényes ágazat, így a megbetegedések terjedése ebben a szektorban is működési problémákat okozhat.

A fenti tényezők mindegyike az építőipari projektek csúszását és ezzel együtt az építőipar teljesítményének visszaesését eredményezheti, amennyiben a koronavírus járvány elhúzódik.

Palkovics László Innovációs és Technológiai miniszter április 7-én jelentette be a gazdaságvédelmi akcióterv részleteit. Az akcióterv az építőiparra vonatkozó intézkedéseket is tartalmaz. A miniszter úr elmondta, hogy előre hoznák az építőipari állami beruházásokat. Az elkövetkező 5 évben a magyar építőiparban 25 ezer milliárdnyi rendelésállomány van, ennek a 60%-a az államhoz, önkormányzatokhoz kapcsolódik.

Az intézkedések megvalósulása pozitívan hathat az ágazatra. Enyhülhet az építőipar teljesítményének visszaesése, valamint a vállalkozások nagyobb arányban lehetnek képesek a munkahelyek fenntartására a járvány ideje alatt is.