Európa lehet a koronavírus-járvány legnagyobb vesztese

Mennyiben befolyásolja a koronavírus-járvány a geopolitikai hatalmi viszonyokat? Milyen változások várhatóak a gazdasági hatalmi átrendeződés nyomán?

A járványnak lesznek geopolitikai hatásai. A fertőzés kiindulópontjában, Vuhanban egyelőre úgy tűnik, sikerült megállítani a megbetegedést. Bár sohasem lehet tudni hol ütheti fel a fejét a járvány a hatalmas területű Kínában, a szigorú karantén és gyors beavatkozás meghozta az eredményt Vuhanban. Ez óhatatlanul kedvező fényt vet Kínára és erősíti a tekintélyét a világban. Szintén emeli az ország presztízsét, hogy a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket – maszkokat, védőruhákat – valamint lélegeztető gépeket szállít a járvány sújtotta országokba.

Ezt a megnövekedett tekintélyt Kína nyilvánvalóan ki fogja használni egyébként is létező nagyhatalmi ambícióinak erősítésére.

Ezzel párhuzamosan a világ arra is figyel, miként kerül ki a mostani válságból az Egyesült Államok. Az első időben az amerikai vezetés nem vette igazán komolyan a koronavírus-járványt, utána viszont gyorsan lépett. A FED kamatot csökkentett és újraindította az eszközvásárlási programját. Az amerikai Kongresszus több mint kétezer milliárd dolláros élénkítő programot szavazott meg és további költségvetési ösztönző programról tárgyalnak. Ebben többféle támogatás szerepel, így például közvetlen juttatás az embereknek, illetve egy nagy beruházási program elindításáról is szó van benne. 

Nem jelent túlzott eladósodást az USA számára?

Ez ugyan nagy adósságnövekedést jelent az amerikai állam számára, ez azonban kevéssé korlátozza az ország fiskális mozgásterét, hiszen a dollár dominanciája a globális pénzügyi rendszerben azt eredményezi, hogy az Egyesült Államok adósságát, amit nem fedez a saját belső megtakarítása azt a világ többi országai finanszírozzák. Valószínű Amerika fog leghamarabb kilábolni a válságból, akárcsak az előző pénzügyi válságból is, így geopolitikai helyzete rövidtávon nem fog csorbát szenvedni a feltörekvő Kínával szemben. 

A válságból hamarabb kijövő Kína mennyire húzhatja ki a világgazdaságot a válságból? 

Kínának is jó esélye van arra, hogy újra induljanak a gazdaság motorjai. Ha a kínai gazdaság növekedése komolyan elindul, az természetesen magával húzhatja a globális gazdaságot. Hosszú távon Kína geopolitikai helyzetét erősíteni fogja a jelenlegi krízis, mert ugyan több kritikával illtették az elején a járvány kezelését illetően, a siker és hogy másokon tud segíteni, erősíti a bizalmat Kínával szemben, ami elengedhetetlen pillére egy nagyhatalmi pozíció megerősítéséhez.   

Ezzel szemben a mostani járványhelyzet gyengíteni fogja Európa geopolitikai jelentőségét. Ennek oka, hogy az öreg kontinens nem tud egységesen fellépni a járvány okozta kihívásokkal. Komoly költségvetési forrásokra lenne szükség, aminek mértéke változó az adott ország járvány helyzetétől és fiskális mozgásterétől.

Ahhoz, hogy ezt az EU kezelni tudja, olyan monetáris és fiskális mechanizmusokra lenne szükség, amelyek alkalmasak a források átcsoportosítására országok között. Az Európai Központi Bank lehetőségei ezen a téren korlátozottak, bár lazítottak az eszközvásárlási programjuk keretein, ami segítség a válság sújtotta déli országok számára. Viszont nincs olyan egységes költségvetés politika, amit az ilyen helyzetek kezelésére be lehetne vetni.

A mostani folyamatok újfent felszínre hozták annak szükségességét, hogy a szolidaritás és az európai egység erősítésének jegyében legyen valamiféle közös költségvetési politika, de ennek egyelőre az esélye kicsi.

A feszültség, amit ez a kérdés teremt a tagországok között gyengíti az unió egységét és felerősíti a nemzet államok szerepét, amelyeknek saját erejükre támaszkodva kell kezelni a válságot. 

Van esély arra, hogy újabb Marshall-segélyről, vagy egy közös "koronakötvényről" döntsön az Európai Bizottság vezetése?

A hírek szerint az Európai Bizottság a GDP 10 százaléknak megfelelő élénkítő programon dolgozik, de egyelőre nem tudni, hogy ebből mennyi az új pénz és mennyi az átcsoportosítás, mennyi a hitel és mennyi a visszanemtérítendő támogatás. A tárgyalások most is folynak, talán rövidesen lesz bejelentés. Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy komoly mennyiségű, a Marshall tervhez hasonló új pénzügyi forrásokról lenne szó. Ez ellen az olyan konzervatív pénzügypolitikát folytató államok, mint Németország, Hollandia és más észak európai országok tiltakoznak.

A „koronakötvény” ötlete nem új, már több éve beszélnek a közgazdászok egy Eurókötvény bevezetéséről, ami mögött az összes tagállam garanciát vállal. Ez is kockázat megosztást jelentene, amit Németország ez idáig ellenzett, az ő szava lesz a döntő.

Egyébként Németországban már megszavaztak egy tisztességes mentőcsomagot a német gazdaság számára, s ez áttételesen segíthet a többi országnak is azáltal, hogy fékezi a német gazdaság visszaesését. Szó van az Európai Stabilitási Alap szerepének a növeléséről is ahová fordulhatnak a kormányok segítségért, de az Alap által nyújtott hiteleknek az IMF-hez hasonlóan szigorú feltételei vannak. A feltételeken persze lazíthatnak, erről is beszélnek mostanában. 

Elképzelhető, hogy az IMF ázsiója megint növekedni fog, hiszen nagyon sok ország fordult a valutaalaphoz segítségért most?

Az IMF-et éppen az ilyen válsághelyzetek kezelésére hozták létre, hogy rövid és középtávú hitelekkel segítsék a bajba került gazdaságokat. Ez az egyetlen olyan világszervezet, amelynek ez a fő feladata. Persze a Valutaalaphoz döntően akkor fordulnak az országok, amikor már más forrásból a pénzhez jutási lehetőségük megszűnt vagy erőteljesen beszűkült. Az ódzkodás érthető, hiszen feltételekhez kötik a hiteleket, amelyeknek szigorúsága függ az adott ország gazdasági helyzetétől.