Felkérőlevelet kapott a KSH-tól? – Mutatjuk, miért fontos részt vennie a lakossági adatfelvételekben

Miért gyűjt adatokat a KSH közvetlenül a lakosság körében?

A Központi Statisztikai Hivatal feladata, hogy hiteles és megbízható adatokkal és elemzésekkel támogassa a tényeken alapuló döntéshozatalt, a tudományos kutatásokat és a társadalom szereplői közötti párbeszédet.

A hivatal ezt a tevékenységét az Európai Statisztikai Rendszer részeként, az Eurostattal és a tagországok nemzeti statisztikai hivatalaival együttműködve teszi annak érdekében, hogy nemzetközileg összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre.

Az Európai Unió a legfőbb társadalmi jelenségekre vonatkozóan jogszabályban is elrendeli a tagországok számára az információk szolgáltatását. Ezt egészítik ki a hazai felhasználói igényeknek megfelelő, a hazai sajátosságok bemutatását célzó felmérések. A hatósági, közigazgatási nyilvántartásokból átvehető információk nem fedik le teljesen az adatigényeket, ezért szükséges, hogy egyes témákban a lakossághoz forduljon a KSH. 

Kiket és hogyan kér fel a KSH adatszolgáltatásra?

A lakosság körében végrehajtott adatgyűjtések – a tízévente tartott népszámlálást kivéve –

nem terjednek ki a háztartások és a magánszemélyek teljes körére, hanem a népesség egy kis részét – matematikai, statisztikai módszerrel kiválasztott, úgynevezett véletlen mintáját – kéri fel a KSH a kérdőívkitöltésre,

majd az ő válaszaik alapján ad képet a teljes sokaságról. A cél, hogy a felmérések eredményei hasonlóak legyenek ahhoz, mintha minden egyes személyt, illetve háztartást megkérdezett volna a hivatal.

A kiválasztási arány a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően jellemzően kisebb mint 1%, így a lakosság nagyobb része sosem találkozik ezekkel az adatgyűjtésekkel. A mintában kijelölt személyek és háztartások hivatalos felkérőlevélben értesülnek az adatgyűjtésről, annak tartalmáról és a válaszadás módjáról. 

Miért fontos, hogy a lakosság részt vegyen a KSH felméréseiben?

A felmérésekben való közreműködés tehernek tűnhet a bevont háztartások, személyek számára, még akkor is, ha a kérdőívek jellemzően rövid idő alatt kitölthetők.

Ugyanakkor

nagyon fontos, hogy a mintában kijelölt háztartások és személyek részt vegyenek a felmérésekben, hozzájárulva ahhoz, hogy minden társadalmi csoport, illetve az őket jellemző élethelyzetek is kellően reprezentálva legyenek.

Az adatgyűjtések nem öncélúak: a hivatalos statisztikai adatokat felhasználják mind az európai uniós, mind pedig a hazai döntéshozatalban, a társadalomtudományi kutatásokban, így az életünket, mindennapjainkat meghatározó ügyek kezelésének alapját jelentik. Éppen ezért mindannyiunk érdeke, hogy az adatok a lehető legpontosabb képet adják a társadalom különböző csoportjairól, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a véletlen mintába bekerült személyek és háztartások kivétel nélkül részt vegyenek a felmérésekben. 

Mit tesz a KSH a személyes adatok biztonsága érdekében?

A KSH elkötelezett a válaszadók által biztosított adatok és információk bizalmas kezelése mellett. A kapott adatokat a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény, valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (általános adatvédelmi rendelet, GDPR) előírásainak megfelelően bizalmasan kezeli, azokat más szervek, személyek részére nem szolgáltatja ki.

A felmérések lebonyolítását segítő munkatársak

titoktartási nyilatkozatot írnak alá,

amelynek értelmében a válaszadók által szolgáltatott információkat titokként kezelik. Az adatok összesítése során az egyéni azonosítók (például a név, a lakcím) törlésre kerülnek. A felmérések eredményeit kizárólag statisztikai célokra használja a hivatal, és csak összesített formában, egyéni azonosításra alkalmatlan módon teszi közzé. 

Milyen témákban keresheti meg a lakosságot a KSH?

Munkaerő-felmérés

A magyar és az európai társadalom és gazdaság egyik legfontosabb pillére a munkaerőpiac, amelynek mélyreható ismerete elengedhetetlen a társadalmi és gazdasági folyamatok megértéséhez.

Az 1992 óta folytatott felmérés célja a foglalkoztatottság és a munkanélküliség folyamatos és konzisztens számbavétele, jellemzőinek feltérképezése. Az adatgyűjtés végrehajtását az Európai Unió jogszabályban rendeli el a tagországok számára. A számbavétel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organisation, ILO) fogalmi meghatározásai alapján történik, ami lehetővé teszi

a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulásának a mindenkori munkaügyi szabályozástól és annak változásaitól független, az egyes országok eredményeinek összehasonlítását is biztosító megfigyelését. 

A negyedéves adatgyűjtés során mintegy 36 ezer véletlenszerűen kiválasztott magánháztartást kérdez meg a KSH az ország 684 településén az év során folyamatosan. A felmérés többek között arra kíváncsi, hogy hányan dolgoznak a gazdasági élet különböző területein, és általában mennyi időt töltenek munkavégzéssel, hányan keresnek, de nem találnak munkát, hányan szeretnének még dolgozni, és erre képzettségük és családi kötöttségeik alapján milyen esélyük van. Egy adott címet hat egymást követő negyedévben keres fel a hivatal, vagyis egy háztartás másfél évig marad a mintában.

Erre azért van szükség, hogy követni lehessen a lakosságot érintő munkaerőpiaci változásokat. A válaszadás történhet személyesen vagy telefonon, az adatszolgáltatónak kényelmesebb módon.

Az adatfelvételről bővebb információ található a https://www.ksh.hu/emef weboldalon. A felmérésből készült publikációk a https://www.ksh.hu/munkaero oldalon érhetők el.

Adatfelvétel az életkörülményekről 

Az életszínvonal egyik fontos mutatója a lakossági fogyasztás alakulása. Ennek mérése a KSH folyamatosan zajló Életkörülmény-adatfelvétele keretében valósul meg, amely részletes információt ad a különböző társadalmi csoportok fogyasztási szokásairól. 

Az adatfelvétel

kizárólag magánháztartások körében zajlik – negyedévente mintegy 6000 háztartás kerül be a mintába.

A felmérésben való részvétel önkéntes és anonim, ugyanakkor ez esetben is fontos, hogy valamennyi mintába került háztartás válaszoljon a feltett kérdésekre, mert minél magasabb a részvételi arány, annál pontosabb adatok születnek. A fogyasztási kérdőív kitöltése a válaszadó döntése szerint történhet interneten önkitöltéssel, akár összeíró közreműködésével telefonon vagy személyesen. Az adatgyűjtésben részt vevők vásárlási utalványt kapnak.

Az adatfelvételről bővebb információ található a https://www.ksh.hu/eletkorulmeny weboldalon, a felmérésből származó adatok, publikációk a https://www.ksh.hu/jovedelem-es-fogyasztas oldalon érhetők el.

Időmérleg-felvétel 

A KSH 15 év után 2024–2025-ben ismét Időmérleg-felvételt hajt végre. A 2024. április 8. és 2025. április 7. között folyó felmérés célja, hogy

részletes, térben és időben összehasonlítható adatokat szolgáltasson a népesség időfelhasználásáról.

A nemzetközi módszertani ajánlások alapján készülő felvétel eredményeiből megtudhatjuk, hogy milyen hatást gyakoroltak az egyének időfelhasználására az elmúlt 15 év társadalmi, gazdasági változásai. A kutatás további célja, hogy naprakész adatokkal segítse a családpolitikai döntések megalapozását, és betekintést engedjen a kulturális és a szabadidős tevékenységek alakulásába. 

A felmérés során a hivatal mintegy 40 ezer személyt kérdez meg. A válaszadóknak a háttérkérdőíven túl (amely demográfiai, iskolázottsági és foglalkoztatásra vonatkozó kérdéseket tartalmaz) egy különleges adatgyűjtési eszköznek számító naplót is ki kell tölteniük, amelyben egy adott napon elvégzett valamennyi tevékenységüket tételesen rögzíteniük kell.

A kutatásban való részvétel önkéntes és anonim. A felmérés a válaszadó döntése alapján történhet önkitöltős formában az interneten keresztül, vagy összeíró közreműködésével személyesen vagy telefonon.

A résztvevők élelmiszer-vásárlásra is felhasználható ajándékutalványt kapnak. 

A kutatásról bővebb információ található a https://www.ksh.hu/idomerleg weboldalon. A korábbi felmérésekből kapott adatok, publikációk a https://www.ksh.hu/idofelhasznalas-idomerleg oldalon érhetők el.