Félrevezette az ügyfeleket az egyik hazai befektetési alap - lecsapott az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) célvizsgálatot folytatott le az SPB Befektetési Zrt.-nél (SPB), egyebek közt a befektetési szolgáltató ügyletkötést megelőző ügyféltájékoztatási gyakorlatát, a termékirányítási és a független alapon nyújtott befektetési tanácsadási folyamatot, valamint az ügyletek alkalmasságának értékelését áttekintve.

A vizsgálat – amely a 2021. június 1-jétől az ellenőrzés lezárásáig terjedő időszakot tekintette át – fókusza a társaság tulajdonosa, az SPB Management Kft. által kibocsátott vállalati kötvények értékesítésére irányult.

Az értékpapírt a befektetési szolgáltató tavaly július óta már nem forgalmazza ügyfeleinek.

Az MNB megállapította, hogy az SPB független befektetési tanácsadóként – ahol a nem független alapon befektetési tanácsadást nyújtó szolgáltatókhoz képest magasabb befektetővédelmi szabályrendszernek kell megfelelni – a befektetési tanácsadás nyújtásakor előzetesen nem értékelte és hasonlította össze a pénzügyi eszközök kellően széles körét ügyfeleinek. Az SPB gyakorlata szerint nem független alapon és független alapon is nyújtott tanácsadást, azonban a két tevékenységet személyi szinten nem választotta el megfelelően.A befektetési szolgáltató a rendszeres felülvizsgálatai során nem vette figyelembe a tulajdonos-kibocsátó pénzügyi helyzetében felmerülő – a kötvények kockázatára, s így azok befektetői célpiacára is ható – negatív változásokat.

Ennek köszönhetően az SPB termékirányítási tevékenysége magában hordozta annak a kockázatát, hogy a megnövekedett kockázatú kötvények nem megfelelő kockázati besorolású ügyfelek számára is értékesíthessék.Az MNB emellett feltárta, hogy az SPB számos ügyfelét nem tájékoztatta megfelelően a tulajdonos-kibocsátóval meglévő jogi és gazdasági kapcsolatáról, a kötvények visszaválthatóságáról, likviditási jellemzőiről, kockázatairól, illetve a kibocsátás zártkörű voltáról (s így a tőkekivonás korlátairól).

Egyes befektetők még a kötvények eszközosztályáról is félrevezetésre alkalmas információt kaptak. Jogsértésnek minősült az is, hogy az SPB nem tett meg minden észszerű intézkedést annak érdekében, hogy az ügyfelekkel folytatott tanácsadáshoz, megbízáshoz vezető kommunikációt minden esetben rögzített módon bonyolítsák le.

Mindezek nyomán az MNB egyes jogsértések kapcsán határidő kitűzésével kötelezte az SPB-t azok kiküszöbölésére, illetőleg arra, hogy az ezzel összefüggésben megtett intézkedésekről – a befektetési szolgáltató vezető testületei által jóváhagyott dokumentumokban – számoljon be a pénzügyi felügyelet részére.

Az MNB 30 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott az SPB-re.

A bírságösszeg kapcsán bizonyos jogsértések esetében súlyosító körülménynek minősült egyebek közt azok egy részének rendszerszintű jellege, kockázati besorolása, illetve azok többszöri, sorozatos elkövetése.

Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor a társaság alacsony piaci részesedése, illetve hatásbesorolása.