Újév, új adószabályok – hosszú évek óta megszokott forgatókönyv ez idehaza. Ezúttal sincs ez másként. Bár az Országgyűlés már több mint fél éve, 2017. június 13-án áldását adta az adótörvények módosítására, a hatályba lépés közeledtével hasznos lehet felfrissíteni, mi változott január 1-től. A BDO Magyarország segítségével kategóriánként összegyűjtöttük a fontosabb tudnivalókat.
- Az adóeljárást érintő változások
A külföldi pénzintézeteknél vezetett számlák bejelentése: Gazdasági társaság a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül írásban köteles bejelenteni külföldi pénzintézetnél vezetett számlaszámait, a pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának dátumát. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adózót.
Adófizetési biztosíték: Ezt az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viselő azon személyek esetén kell fizetni, akik (amelyek) új cégben kívánnak részt venni.
- A személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot érintő változások
A munkáltató által biztosított albérlet adómentessége: A munkáltató által adómentesen adható, mobilitási célú lakhatási támogatás mértéke a foglalkoztatás első két évében – melyet azonban 2018-tól kell számolni – a minimálbér 40 százalékáról 60 százalékára nő.
A kétgyermekes családok adókedvezménye: Tovább nő a családi kedvezmény mértéke a kétgyermekes családok esetében: gyermekenként 15 ezer forint helyett immár 17 500 forint adómegtakarítás érhető el.
Az osztalék fogalma: A számviteli törvényben már 2016. január 1-jétől módosult az osztalékfizetés rendje. Eszerint negatív eredménytartalék esetén a vállalkozás csak abban az esetben fizethet osztalékot, ha az adott üzleti év pozitív üzleti eredményének összege meghaladja a negatív eredménytartalék értékét. Az előbbi módosulásra tekintettel az Szja. törvény által alkalmazott osztalék fogalom a jövőben megegyezik a számviteli fogalommal.
A lakásbérlet: Nem kell 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetniük a lakást bérbeadó magánszemélyeknek az évi 1 millió forint feletti ingatlan bérbeadásból származó jövedelmük után. További változás, hogy ha például a házastársak közös tulajdonában álló ingatlanhoz kapcsolódó adókötelezettséget teljes egészében az egyik házastárs teljesíti, akkor a párja nevére szóló számlákat (például a rezsiköltséget) is elszámolhatja.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék: A járulék mértéke – melyet elsősorban a nem biztosított felnőtt korú személyeknek kell fizetnie – havi 7110 forintról 7320 forintra nő.
- Az általános forgalmi adót érintő változások
A kedvezőbb áfa kulcs kiterjesztése: Tovább bővül a kedvező áfa kulcs alá tartozó termékek köre. Az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó áfa kulcs 18 százalékról 5 százalékra, a fogyasztási célú halak áfa kulcsa 27 százalékról 5 százalékra, valamint a házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékének és belsőségének áfa kulcsa 5 százalékra csökken.
- A társasági adót érintő változások
A bejelentett részesedés fogalma: Változik a bejelentett részesedés fogalma, a tulajdoni részesedést annak mértékétől függetlenül bejelentett részesedésként lehet kezelni, amennyiben azt a szerzést követő 75 napon belül az adóhatóságnak bejelentik.
A munkavállalók mobilitását elősegítő bérlakásépítés adóalap-kedvezménye: Csökkenti az adózás előtti eredményt az adózó által a munkavállalói számára, azok lakhatásának biztosítása céljából épített bérlakás (hosszú élettartamú szerkezetű épület) bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében. Az adóalap-kedvezményt nem lehet alkalmazni, ha az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő munkavállalóját, ennek hozzátartozóját szállásolja el.
- A helyi adókat érintő változások
Az adómérték határozott időre történő megállapítása: A határozott időre rögzített adómérték esetén az önkormányzat a helyi adó mértékét a határozott időszak első két naptári évében nem emelheti, a határozott időszak harmadik évétől kezdődően pedig csak abban az esetben, ha a rögzített adómérték alkalmazásának időszakában az önkormányzat adóbevétele meghatározott mértékben csökken. A megemelt mértékű adó jelentős bevétel-csökkenés esetén sem haladhatja meg a határozott időszakra rögzített adó mértékének 130 százalékát.
A céginformációk továbbítása: az állami adóhatóság a létrejött cégekről a cégbíróság útján beérkezett adatokat a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton továbbítja. Mindez azt eredményezi, hogy az új cég a cégalapítás kezdeményezésével nemcsak az állami adóhatóság, hanem a székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság felé is egyablakos rendszerben teljesítheti bejelentési kötelezettségét.
- A pénzügyi szervezetek különadóját érintő változások
A bankadó alanya az általa fizetendő adó összegét (a különadó 50 százalékáig) csökkentheti a kedvezményezett célra nyújtott támogatás összegével, ha az alapján jogosult lenne Tao. törvény szerinti adókedvezményre, azonban a társasági adó terhére adókedvezményt nem vesz (vett) igénybe. Kedvezményezett célnak minősül például az amatőr sportszervezetek és az utánpótlás-nevelés támogatása, azzal, hogy e támogatások esetében is kizárólag a hivatásos sportolót nem foglalkoztató amatőr sportszervezetek és közhasznú alapítványok támogatása minősül kedvezményezett célnak, továbbá a sportinfrastruktúrához kapcsolódó támogatás esetében a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmények támogatása.
- A számvitelt érintő változások
A mérlegkészítésig felmerült adóhatósági megállapítás jogerős megváltoztatásának elszámolása: egyértelművé vált a törvényben, hogy ha az illetékes hatóság, bíróság – a mérlegkészítés időpontjáig – jogerősen megváltoztatta az adóhatóság korábbi jogerős határozatát (amelyet a vállalkozó a korábbi üzleti év(ek) beszámolójában számolt el), akkor e változtatást a tárgyévre vonatkozóan kell elszámolni, azzal nem a jogerős adóhatósági határozat elszámolásával érintett korábbi üzleti év(ek) adatait kell módosítani. Ha a jogerős adóhatósági határozat, illetve annak módosítása vagy hatályon kívül helyezése elszámolása egy üzleti évet érint, akkor a módosítás/hatályon kívül helyezés elszámolása során az adóhatóság jogerős döntésének elszámolását kell módosítani. E módosítást először a 2018. évtől kezdődő üzleti évre kell alkalmazni, azonban lehet már a 2017. évtől kezdődő üzleti évre is.
Az IFRS-ekre történő kötelező áttérés halasztása a szövetkezeti hitelintézetek esetén: egy évvel később (2018 helyett 2019-ben) kell az IFRS-eket kötelezően alkalmazniuk a szövetkezeti hitelintézeteknek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézeteknek.
- Az IFRS áttéréshez kapcsolódó társasági adót érintő változások
Az IFRS-ek szerint megállapított értékcsökkenés alkalmazhatósága: azokban az esetekben, amikor az adóalapban érvényesíthető értékcsökkenés összege a társasági adótörvény 1. és 2. számú melléklete alapján nem meghatározható, az IFRS alapján megállapított értékcsökkenést szükséges figyelembe venni az adóalapban érvényesíthető értékcsökkenés összegeként.
- Az IFRS áttéréshez kapcsolódó helyi iparűzési adót érintő változások
IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standard hatályba lépése: rendeződnek a 2018. január 1-jétől hatályba lépő standardváltás miatt szükséges módosítások, tekintve, hogy a korábbi jogszabály az IAS 18 Bevételek című standardra és az IAS 11 Beruházások című standardra hivatkozik, mely standardok helyébe az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standard lép.
IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standardra való áttéréshez kapcsolódó adóalap-módosító tétel: az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standard első alkalmazása vonatkozásában speciális adóalap-módosítást ír elő a jogszabály, annak érdekében, hogy a standardváltás ne okozzon kétszeres adóztatást vagy ne forduljon elő az a helyzet, hogy bizonyos nettó árbevételeket egyszer se vegyenek figyelembe az adózók az adóalapban.
- IFRS áttéréshez kapcsolódó innovációs járulékot érintőváltozások
Innovációs járulék és helyi iparűzési adó közötti kapcsolat rendezése: egyértelművé válik, hogy az adózók kötelesek alkalmazni az IFRS-ekre való áttérés kapcsán előírt egyszeri adóalap-módosítási kötelezettségre vonatkozó szabályokat az innovációs járulék tekintetében is. E módosítás a 2018-as adóév vonatkozásában kötelezően alkalmazandó, míg a 2017-es adóév vonatkozásában választásuk szerint alkalmazhatják az adózók. 