Adatdömping lesz a héten, egyebek mellett a hazai részletes GDP-t is megismerhetjük.
- Hétfőn friss kereseti adatokat közöl a KSH
November 30-án, hétfőn publikálja a KSH a január-szeptemberi időszakra vonatkozó kereseti adatokat.
2020 augusztusában a bruttó átlagkereset 9,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva (júliusban 10,8%-os, júniusban egyedi hatás miatt 15,6%-os volt az előző és azonos időszakához képest bekövetkezett változás).
Az idei január-augusztusi időszakban mind a bruttó átlagkereset, mind a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 9,9%-kal nőtt (év/év alapon).
2020. január elsejével 8-8%-kal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum összege, illetve egyedi bérmegállapodások is érvénybe léptek itthon. Az atipikus foglalkoztatási formák közül a részmunkaidős foglalkoztatás a – jelenlegi statisztikai adatok szerint – nem ért el újabb historikus csúcspontot a járvány első hulláma alatt és azt követően sem.
Mindezek alapján a privát szférában az idei évben várható 9,4%-os béremelkedést (nemzetgazdasági szinten 9,1%-osat), 2021-ben csak alacsonyabb, 7,3%-os átlagbér-emelkedés követheti a privát szférában, míg 2022-ben 6,9%-os lehet a bérnövekedés mértéke (nemzetgazdasági szinten rendre: 7,2% és 6,7%).
A részletes elemzés erre a hivatkozásra való kattintással érhető el. A Danube Capital csapata negyedévente vizsgálja felül a makrogazdasági előrejelzéseket, a következő helyzetértékelés és a prognózisok december közepén várhatóak.
- Kedden ismerhetjük meg a részleteket a harmadik negyedéves GDP-ről
December 1-jén, kedden a 2020. harmadik negyedévre vonatkozó, részletes hazai GDP-adatokat közli a KSH. Az előzetesen közölt adatok szerint a bruttó hazai össztermék a piaci várakozásnál és a Danube Capital korábbi előrejelzésénél (-5,1%) is kedvezőbben alakult, 4,6%-os volt a gazdasági visszaesés idehaza 2020. harmadik negyedévében (év/év alapon mérve, nyers adat). Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 11,3%-kal nőtt. A KSH közlése szerint a III. negyedévben megindult a járvány okozta válságból való kilábalás, az előző negyedévhez képest a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye bővült.
2019 harmadik negyedévéhez képest 2020 harmadik negyedévében a GDP-visszaeséshez a szolgáltatási szektor teljesítményének megtorpanása járulhatott hozzá leginkább, de a többi nemzetgazdasági ág is visszaesést mutathatott év/év alapon.
Fontos látni, hogy december 1-jén az előzetesen publikált harmadik negyedéves GDP-adatok kismértékben módosulhatnak a bizonytalan gazdasági környezet miatt. Maga a KSH is arra hívta fel a figyelmet az előzetes adatközlés során, hogy a járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan gyors változásokat eredményezett, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak, így a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a jövőbeli felülvizsgálatok nagyságát.
Ugyanakkor azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a harmadik negyedévet még nem érintette jelentősen a koronavírus-járvány második hulláma. A pandémia újabb szakaszának hatásai, illetve az ellene hozott korlátozó intézkedések az idei negyedik negyedéves GDP-adatokban lesznek majd igazán érzékelhetők.
Az idei évben összességében 6,2%-os átlagos gazdasági visszaesésre számítunk idehaza, a visszaesés nagyrészt a koronavírus első hulláma okozta gazdasági leállás, illetve a második hullámmal kapcsolatos szigorítások következménye (a határzár a Magyarországra érkező külföldi turisták elmaradása révén a turizmusra, illetve áttételesen a többi ágazatra – közlekedés, kulturális szolgáltatások – is negatív hatást gyakorolhat). Az utóbbi hetek komoly szigorításainak hatására (pl. a kijárási korlátozás) a W-alakú válság az egyre valószínűbb.
Ugyanakkor 2021-re már pozitív irányú, 4,6%-os növekedést (felpattanást) várunk, amely elsősorban a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedésével, illetve a beruházások felélénkülésével magyarázható.
2022-ben is dinamikus, 4,5%-os gazdasági bővülésre számítunk, 2021-hez képest is magasabb beruházási dinamikát várunk, amelyet a kormányzati forrásból megvalósuló fejlesztések érdemben támogathatnak. A Danube Capital csapata negyedévente vizsgálja felül a makrogazdasági előrejelzéseket, a következő helyzetértékelés és a prognózisok december közepén várhatóak.
- A hazai kiskereskedelmi szektor friss, októberi teljesítményét publikálják csütörtökön
A nyári hónapokban elkezdődött a hazai gazdasági helyreállás a járvány első hullámát követően, amelyet a kiskereskedelmi adatokban is tapasztalhattunk: júniusban és júliusban minimálisan, de növekedni tudott a kiskereskedelmi forgalom (rendre: 0,8% és 0,4%, kiigazítatlan adatok). Augusztusban és szeptemberben viszont ismét visszaesést mutatott az ágazat, éves összevetésben 1,2% és 1,6%-osat. A legfrissebb, idén októberre vonatkozó kiskereskedelmi adatokat december 3-án, csütörtökön publikálja a KSH. A járvány második hullámának hatására a szektor októberi teljesítménye a korábbi hónapokhoz hasonlóan elmaradhatott a 2019. októberi szinttől.
Előretekintve, a második járványhullám jelentősebb erősödése, az országok ismételt bezárkózása és a növekvő bizonytalanság a magyar lakosságnál újabb elbocsátásokhoz és jövedelemkieséshez vezethet, bár várhatóan a tavaszi visszaesésnél mérsékeltebb szinten (pl. enyhébb korlátozások tavaszhoz képest, korábban elbocsátott munkavállalók ágazatot válthattak); emiatt csökkenhet a kiskereskedelmi fogyasztás szintje az idei év utolsó hónapjaiban.
Fontos azt is látni, hogy a második hullám erősödésével ismét egyre többen dolgoznak otthonról, mely visszavetheti az üzemanyagkereskedelmet is (áprilisban több, mint 20%-os visszaesést láthattunk év/év alapon, nyers adat), mely az összes kiskereskedelmi forgalom kb. 15%-át adja. A második hullám idején sem kizárt két számjegyű visszaesés e téren.
- A magyar ipari termelés októberi, előzetes adati érkeznek pénteken
Az ipari termelés március óta tartó visszaesése szeptemberben ért véget, mikor éves összehasonlításban 2,2%-kal bővült a termelés volumene (nyers adat) és augusztushoz képest a növekedés 2,3% volt (szezonálisan és munkanappal kiigazított adat). Összességében szeptemberig az ipari termelés 9,2%-kal esett vissza 2019 azonos időszakához képest. Az adatok alapján is jól látható, hogy a mélypontot jelentő áprilisi, 36,9%-os visszaesést és az azt követő lassú felépülést nagyrészt sikerült kihevernie a magyar iparnak. A felfutásban jelentős szerepe volt a járműgyártásnak, amely a feldolgozóipari termelés 32%-át adja. A járműgyártás augusztusi (+6,4% az előző év azonos időszakához képest) és szeptemberi (+7,8% az előző év azonos időszakához képest) felfutásában a tavasszal elhalasztott vásárlások is szerepet játszottak.
A szeptemberi kedvező adatok után a fő kérdés, hogy októberben is képes lesz-e az ipari termelés bővülésre.
Ezen kérdés azért jelentős, mert októberben már érezhető volt a koronavírus-járvány második hulláma, több tagállam, köztük Magyarország is korlátozó intézkedések ismételt bevezetéséről döntött, amely a tavaszi trendhez hasonlóan várhatóan negatív hatással bír az ágazatra. Az ipari termelés visszaesését, azon belül is a járműgyártás volumenének csökkenését vetíti előre, hogy októberben ismételten csökkent a forgalomba helyezett új autók száma az EU-ban. Amennyiben az októberi adatokban is tükröződik majd a járvány második hulláma, úgy az a teljes negyedik negyedév tekintetében is borús kilátásokat vetít előre.
