Az építőipar Magyarország húzóágazata. Hétfőn kiderül, hogy mennyivel nőtt a teljesítményük. Ha arra gondolunk, hogy sehol sem találni szakembert, akkor már gondolhatjuk, hogy továbbra is szárnyalnak.
- Hétfőn ismerhetjük meg a friss hazai építőipari számokat.
A márciusi kisebb megtorpanás után áprilisban az építőipari termelés volumene újra kétszámjegyű növekedést produkált; 14,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit a nyers adatok szerint. Várakozásunk szerint 2018-ban összességben kétszámjegyű bővülésre lehet számítani és a növekedés lendülete előreláthatólag 2019-ig is kitarthat. A növekedésben egyaránt szerepet játszik az uniós pénzek gyorsuló felhasználása, az otthonteremtési program, a kedvezményes lakás-áfa, valamint a kedvező finanszírozási környezet. Mivel a munkaerőhiány továbbra is problémát jelent az ágazatban; ezért arra számítunk, hogy a vállalkozások még inkább igyekeznek majd hatékonyságjavító beruházásokkal növelni termelékenységüket, amihez állami ösztönző programok is rendelkezésre állnak.
- Szerdán érkezik az eurózóna inflációs adata.
Az előzetes becslés alapján júniusban 2%-ra emelkedett az infláció, ami leginkább az olajár emelkedésének és a korábbi alacsony bázisnak köszönhető. Ehhez képest nem várunk érdemi változást a végleges adatban. A megugró olajárak hatása az előttünk álló időszakban előreláthatólag fokozatosan eltűnik és az infláció várhatóan mérséklődik majd. Ezt jól mutatja, hogy az ECB is csak 1,7%-os átlagos inflációt vár az idei és a következő évre vonatkozóan. Ebben a környezetben nem várható 2019 második feléig kamatemelés az ECB részéről. Ez továbbra is teret biztosít az MNB-nek a laza monetáris kondíciók fenntartására.
- Pénteken publikálják a magyar béradatokat.
Áprilisban 12,6%-al emelkedtek a bérek, amelyhez képest az év hátralevő részében lassulhat a növekedés üteme; de az egész évet tekintve így is kétszámjegyű növekedésre számítunk, 10% körül lehet a bérnövekedés az idei évben. Az előző években a minimálbér és a garantált bérminimum növekedésének hatására dinamikus béremelkedést lehetett tapasztalni a hazai gazdaságban. Ez a történelmi viszonylatban kifejezetten alacsonynak mondható bérhányad, azaz a bérek GDP-n belüli arányának növekedéséhez vezetett. A következő években kevésbé valószínű kétszámjegyű bővülés a bérek esetében, de a feszes munkaerőpiac miatt továbbra is a reálnövekedést meghaladó dinamikára lehet számítani.
MKB Elemzési Központ