Fontos adatok a héten

• Kamatdöntő ülést tart kedden az MNB Monetáris Tanácsa

Áprilisban a hazai fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal emelkedtek éves szinten, mely az infláció gyorsulását jelenti a márciusi 3,7%-os értékhez képest. Így a hazai infláció közel került az MNB toleranciasávjának 4%-os felső határához. A maginfláció értéke viszont nem változott az előző hónaphoz képest (március és április: 3,8%), továbbá az MNB által kiemelten figyelt indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,4%-ra mérséklődött (március: 3,5%, év/év adatok). A hazai gazdaságból érkező árnyomás miatt a hazai maginfláció várakozásunk szerint 2019-ben és 2020-ban is 3% felett lehet. Azonban a globális olajárakkal kapcsolatos negatív kilátások miatt az éves átlagos infláció az idei évben és jövőre is 3% körül maradhat idehaza.

Várakozásunk szerint az MNB folytathatja a márciusban elkezdett monetáris politikai szigorítását, azonban egyre nagyobb a bizonytalanság hazai inflációs kitátások tekintetében. Egyrészt negatív kilátások övezik a külső konjunktúrát és az inflációs folyamatokat (az ECB kommunikációja szerint az irányadó kamatok legalább 2019 végéig jelenlegi szintjükön maradnak), másrészt viszont a hazai belső gazdasági folyamatok az egyre intenzívebb árnyomás irányába hatnak. Az inflációt övező bizonytalanság miatt várakozásunk szerint az MNB csak negyedévente, a friss jegybanki prognózisok ismeretében módosíthat majd a monetáris kondíciókon. Következésképpen, a május végi kamatdöntés során még változatlanok maradhatnak a monetáris kondíciók idehaza, azonban június 25-én - az addig megjelenő adatok függvényében - újabb szigorító lépések várhatóak az MNB-től.

• Csütörtökön érkeznek a márciusi kereseti adatok

Továbbra is jelentős dinamikával bővülnek a hazai bérek, idén februárban a bruttó átlagkeresetek 12,1%-kal emelkedtek 2018 azonos hónapjához képest, mely meghaladta a korábbi, januári 10,6%-os bérnövekedést. Várakozásunk szerint márciusban is fennmaradhatott a dinamikus bérnövekedés idehaza, azonban az egész idei évet tekintve a 2018-ban tapasztalt szintekhez képest mérsékeltebb lassulást várunk a keresetek növekedésében.

• Szintén csütörtökön ismerhetjük meg az első negyedéves beruházási adatokat

A pénteki részletes hazai GDP-adatok megjelenése előtt egy nappal publikálja a KSH az első negyedéves beruházási adatokat. 2018 utolsó negyedévében 16,9%-kal emelkedetek a nemzetgazdasági beruházások éves szinten nézve, mely a dinamika mérséklődését jelentette a 2018 harmadik negyedéves 22,1%-os növekedéshez képest.

Az idei évben a beruházások további növekedésére számítunk, viszont ennek mértéke az előző évek kiemelkedő teljesítménye miatt már várhatóan visszafogottabb lesz (a 2018-as 16,5%-os beruházás-növekedést követően 2019-re 7,6%-os bővülést várunk). Az idei évben továbbra is emelkedő EU-s forrásfelhasználásra lehet számítani, mely támogatást nyújt mind a kormányzati, mind a magánberuházások növekedéséhez. Emellett a nagyvállalatok által bejelentett kapacitásbővítések és a lakásépítések további emelkedése is nagymértékben hozzájárulhat a magánberuházások idei növekedéséhez. Ezzel szemben a jövő évben már nem várunk érdemi növekedést a beruházások terén (előrejelzésünk: 0,4%). E várakozásunk mögött az áll, hogy az uniós források felhasználása fokozatosan csökkenhet 2019 után, ami 2020-ban már érdemi visszaesést eredményez a beruházások növekedésében. Ezt a hatást a magánberuházások bővülése képes lehet ellensúlyozni.

• Pénteken publikálják az első negyedéves GDP-növekedés részleteit

Az előzetes adatok szerint 2019. I. negyedévben 5,3%-kal bővült a magyar gazdaság (nyers adatok), utoljára ilyen magas növekedési dinamikát 2004. II. negyedévben láthattunk. A KSH az adatok publikálásával együtt kiemelte, hogy a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben. Ez összhangban van az MKB Elemzési Központ várakozásával, miszerint a GDP bővüléséhez az ipar, az építőipar és a szolgáltatási szektor pozitívan, míg a mezőgazdaság semlegesen járulhatott hozzá. Továbbá várakozásunk szerint a szektorok közül a szolgáltatások húzóereje lehetett a legjelentősebb a növekedés tekintetében.

A tavalyi kiemelkedő év után kisebb lassulást várunk az előttünk álló két évben a hazai GDP-bővülés tekintetében, elsősorban a fogyasztás növekedésének idei évre várt lassulása, valamint a beruházások növekedésének prognosztizált mérséklődése miatt. Előrejelzésünk szerint a 2018-as 4,9%-os GDP-növekedést követően 2019-re 3,8%-os, 2020-ra pedig 2,9%-os gazdasági növekedést várunk idehaza (éves átlagos növekedések, év/év alapon számolva), azonban az idei évre vonatkozó GDP-prognózisunk esetében a legfrissebb adatok tükrében felfelé mutató kockázatok vannak (4% feletti GDP-növekedés is elképzelhető, de nem éri el a tavalyi növekedés mértékét).