Fontos tanulmánykötet jelent meg az elmúlt tíz év közjogi, társadalmi, gazdasági és kulturális változásairól

Megjelent a Mathias Corvinus Collegium (MCC) interdiszciplináris tanulmánykötete, Magyarország 2020 – 50 tanulmány az elmúlt 10 évről címmel, amelyben az elmúlt tíz év közjogi, társadalmi, gazdasági és kulturális változásait, ezek fejlődését foglalták össze, ötven tanulmányban, több mint 1000 oldalon, számos neves szakember közreműködésével – hangzott el az alapítvány által szervezett könyvbemutatón.

A tanulmánykötet szerkesztői: Orbán Balázs miniszterhelyettes, az MCC kuratóriumi elnöke és Mernyei Ákos, miniszteri biztos, az MCC Jogi Iskolájának kutatótanára

Hatalmas változáson ment keresztül a gondolatiság

Az eseményen Orbán Balázs miniszterhelyettes, az MCC kuratóriumi elnöke, a kötet egyik szerkesztője – kiemelte, hogy azért tartja fontosnak a könyv megjelenését, mert 2010 fordulópont volt az ország életében, szakítás a múltbéli gondolkodásmóddal, épp ezért érdemes feldolgozni a mögöttünk álló évtized hazai eseményeit.

Kiemelte, hogy a gondolatiság hatalmas változáson ment keresztül. A magyar érdekek mentén kialakult a magyar modell, egy merőben új gondolkodásmód.

Az önjáró, önállóan gondolkodó Magyarország helyreállítása úgy tűnik sikeres volt, napjaink próbatételeinek fényében – fűzte hozzá. A stratégiai víziók szárba szökkentek és jók voltak, ezt mutatja a vakcinációs program sikeressége is. A 2008-as válság alatt ez nem így volt – húzta alá. Akkor mély recesszióba süllyedt az ország és európai szinten is rosszul álltunk, ezért volt nehéz 2010-ben elindulni és ezért volt akkor radikális változásra szükség.

Kihangsúlyozta, hogy nemcsak a jelenkor emberének, hanem a jövő generációinak is íródtak ezek a tanulmányok, hiszen fontos, hogy ha száz év múlva valaki kíváncsi lesz arra, mi történt Magyarországon a 2010-es években, akkor ne csak internetes portálok szalagcímeiből tudjon informálódni, hanem rendelkezésére álljanak olyan források is mint az általuk szerkesztett kötet.

Magyarország a saját tengelye körül foroghat

Mernyei Ákos, miniszteri biztos, az MCC Jogi Iskolájának kutatótanára, a kötet másik szerkesztője elmondta, hogy a tanulmányoknál nem törekedtek kizárólagosságra. Az adott témát akár többször is feldolgozták a szerzők.

Ő is fontosnak tartotta, hogy egy szemléletváltás történt 2010-ben és a korábbi „merjünk kicsik lenni” látásmód helyére egy új modell került, amelyben már Magyarország a saját tengelye körül foroghat és visszakaphatják önbecsülésüket a magyarok. Ezt fogalmazza meg a tanulmánykötet is, húzza alá.

A kötet mindenkinek szól, sokrétű témákat dolgoztak fel, így bárki találhat benne számára érdekeset. 2010 egy korszak határ – mondta, eltelt tíz év és azt érezzük, hogy rengeteg esemény történt, de nem tudjuk néha pontosan megfogalmazni, hogy milyen változás állt be. Ha képesek vagyunk leírni a gondolatainkat -fogalmazta, akkor az a kognitív feldolgozásnak egy mélyebb szintje.

Épp ezért fontos feldolgozni, hogy mi történik velünk- hangsúlyozta, mert a legnemesebb és a legtisztább gondolat is, ha rejtve marad, nem fog szárba szökkenni. Ha vitára ad alapot a könyv, az már jó. A szakértő szerzőkön keresztül egyfajta narratívát szeretnének bemutatni úgy, hogy mindegyik tanulmány hiteles adatokkal, szakmai szempontok szerint van alátámasztva – húzta alá.

A szerkesztők után, a bemutatón a kötet szerzői közül többen is beszéltek annak jelentőségéről, illetve saját tanulmányaik üzenetéről.

A bemutatón megjelent szerzők: Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány főigazgatója, Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, Cséfalvay Zoltán korábbi államtitkár, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője és Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora

Magyarország új, saját utat taposott ki magának

Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány főigazgatója elmondta, hogy tanulmányában arra utalt, hogy a 2008-as válság, ami négy évvel azt követően következett be, hogy becsatlakoztunk ez EU-ba, alapvetően megrendítette a neoliberális gazdasági modellt, amit a 80-as évektől mindenki magáévá tett. 2010-re államcsőd közeli állapotba kerültünk és azt tapasztaltuk, hogy a nyugatnak nincs ötlete mit csináljunk- fogalmazott. Épp ezért Magyarország ezzel szembe helyezkedve egy új, saját utat taposott ki magának, ezt nevezték unortodox gazdaságpolitikának. Ennek köszönhetően, most politikai kormányzás van, a kormányzat visszavette az irányítást a gazdasági és a pénzügyi élet szereplőitől és a többség érdekeit vette/veszi figyelemebe- hangsúlyozta.

Nemcsak a tíz év összegzését mutatja be a kötet, hanem azt is, hogy milyen szellemi felkészültséggel hozzáállással állnak ki a magyar nyilvánosságnak fontos szereplői a magyar szuverenitás mellett és értékelik az elmúlt évtizedet- foglalja össze.

Az érdekérvényesítés mindig korlátokba ütközik, de évről évre jobban képes hazánk a saját érdekeit képviselni, ennek pedig az az oka, hogy Magyarország partnereket talált ehhez. A szomszédjainkkal együtt felmérjük, hogy mik azok, amelyeknek a közös érdekképviselete mindannyiunk számára előnyökkel jár.

 Ez megdöbbentette a nyugataikat, akik az oszd meg és uralkodj rendszerhez voltak szokva.

-tekintett vissza.

A gazdasági kényszer nem kell azt jelentse, hogy csak egyféle út van

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora tovább mélyítve ezt a gondolatot – kiemelte, hogy rengeteg kényszer, például gazdasági kényszer van amire egy kormányzat hivatkozhat és 2010 előtt ezekre hivatkoztak is. Azonban 2010 után lehetett dogma mentesen gondolkozni a legfontosabb kérdésekről– fogalmazott. Felhívta a figyelmet, hogy a politika és a gazdaság együttműködése és viszonyrendszere döntő kérdés a modern államok esetében. Véleménye szerint 2010-ben már létezett a felismerés, hogy az előbb említett gazdasági kényszer nem kell azt jelentse, hogy csak egyféle út van, melynek mentén meg lehet szervezni egy országot. Ezért fontos, hogy mekkora az állam cselekvőképessége. Az eszmerendszerhez hozzáfűzve- elmondta, hogy egy új morál kiépítése zajlik 10 éve. Újfajta együttélési szabályok, gondolkodási módok alakultak ki. A túlzott individualizmus, hedonizmus helyett fontosabbá vált a közösséghez való viszony.

Egy rendszer annál életképesebb, minél több versenyzője van

Cséfalvay Zoltán korábbi államtitkár, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője kihangsúlyozta, hogy a 2010-es gondolkozási váltás lényege, hogy a gazdaságpolitika a lehet, a kell és az akarjuk háromszögben mozog. A válságkezelésben is az volt az egyik legfontosabb eredmény, hogy sikerült két évre összeszorítani a legfontosabb lépéseket- húzta alá.

Egyik oldalról kezeltük az államháztartás hiányát, ugyanakkor olyan intézkedéseket is hoztunk, amelyek pár év múlva éreztették a hatásukat, például ilyen az adórendszer, vagy a foglalkoztatáspolitika- részletezte.

Persze értek minket kritikák- tette hozzá, de a távlati eredményeket kell megnézni: Mikor bevezettük a bankadót, azt a lépést is többen támadták, most meg lehet nézni, hány országban van hasonló bevezetve- fogalmazott.

A magyar modell fontosságáról is beszélt. Véleménye szerint, egy rendszer annál életképesebb, minél több versenyzője van. Az EU is attól lehetne igazán rugalmas, ha többféle modell versenyezne egymással. Így például, ha beüt egy válság, akkor arra az országok különböző modellek szerint tudnának reagálni. Ez jelentheti a rendszer túlélőképességét- egészítette ki. A járvány hatására most előtérbe kerül a stratégiai autonómia. Most látni lehet, mire van mindenképp szükség, ha nehéz helyzetbe kerül egy ország. Ilyenek az egészségügyi eszközök is. Ezt egyébként nemcsak az országok, hanem a vállalatok is így gondolják- húzta alá.

A magyar gazdaság helyzetéről elmondta, hogy sokáig csak mások után kullogtunk és nem tudtuk tartani a tempót. Kiemelte, hogy most időben érzékeltük, hogy egy technológiai változás van a gazdaságban és nem lemaradva reagálunk a folyamatokra.

Attól szuverén egy ország, ha mindenki kimondhatja a közéletben, amit gondol

Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora elmondta: Magyarország a maga történelmi múltjával és gyökereivel érkezett 2010-be az új médiaszabályozás kodifikációjához, és ilyen értelemben a 2010 végén elfogadott magyar médiatörvényeket nem tekinti egy új világ kezdetének, hanem az azt megelőző évtizedek, évszázadok organikus következményeként látja.

Kiemelte, hogy szerinte attól szuverén egy ország, ha mindenki kimondhatja a közéletben, amit gondol, a másik emberi méltóságának a figyelemben tartása mellett. Épp ezért egy ország nem mondhat le arról, hogy a saját nyilvánosságát ne tudja szabályozni, ne tudja szuverén módon eldönteni, hogy a nyilvánosság előtti viták ki által korlátozódnak, ki szólhat bele, ki törölhet tartalmat.

(A Magyarország 2020 – 50 tanulmány az elmúlt 10 évről online könyvbemutató itt tekinthető meg. A kötet már kapható online és a könyvesboltokban.)

(A borítókép forrása: animakonyv.hu)