"Forradalmi" változásokat hoz Lázár János új építési törvénye

A magyar építészetről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta hétfői munkáját a parlament.

Az indítványt ismertető Lázár János építési és közlekedési miniszter arról beszélt: az emberek közhangulatát, életminőségét, életviszonyait érdemben befolyásolja, hogy milyen körülmények között élik hétköznapjaikat, legyen szó személyes vagy közinfrastruktúráról.

Az épített környezet hatással van az emberek életminőségére, gondolkodásra - tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a jövő generáció számára döntő jelentőségű lehet, hogy milyen környezetben él.

A politikus úgy fogalmazott, hogy a "minőség forradalmát" kellene végrehajtani a mennyiséggel szemben. Hozzátette, azt a kultúraváltást szeretné végrehajtani, hogy ha valaki építkezik, azt a minőség és ne a mennyiség jegyében tegye.

A törvényjavaslat nevesít három, fontos példának tekintett építészt, Lechner Ödönt, Kós Károlyt és Makovecz Imrét, valamint tíz irányelvet határoz meg - emelte ki.

Ez egy érdekvédő törvény, az építész- és a mérnöki kamara nemcsak, hogy megtárgyalta az elképzelést, de annak szövegéhez egy év alatt 6500 javaslat érkezett - ismertette a részleteket.

Az indítvány - a magyar törvényhozás történetében először - zöldfelület-szabályozással próbálkozik - mutatott rá. Átszabja a mezőgazdasági területek, külterületek beépítési szabályait, preferálja a barnamezőt - tette hozzá.A törvény jellegét nemcsak a hagyománytisztelet adja, hanem a beillesztés iránti elkötelezettség és igényesség is - közölte.

A megfontolásra ajánlott tíz elv közül kiemelte a polgári jóízlés és az építészeti minőség elvét. Egy felelősen gondolkodó ember esetében az ítélőképesség, a minőség iránti elkötelezettség választ ad arra, hogy mi a polgári jóízlés - mondta Lázár János.

A szükséges minimum elve arról szól, hogy az országban csak annyit építsenek be, ami a fejlődés érdekében mindenképpen szükséges - érvelt, hozzátéve,

Magyarország ma is túlépített.

A miniszter kiemelte még a helybeillesztésnek, a természeti környezet megőrzésének, a barnamezős területek elsődlegességének, az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának, az emberi életminőségnek és az egyetemes tervezésnek, a hazai ellátásbiztonságnak, a digitalizációnak és a szabályozó felelősségének elveit.

Rámutatott, hogy a változtatás során négy jogszabályt,

• a mérnöki és építészkamaráról,
• az épített környezetről,
• a településkép védelméről és
• a kulturális örökség védelméről szóló törvényeket vonják össze.

Ezzel megváltozik a négy törvény belső tartalma, a jövőben megújulnak az építészeti alapelvek és kamarai szabályok - emelte ki. A joganyagnak a magyar építészszakma mindenképpen egzisztenciális nyertese - jelentette ki.

A politikus sürgette, hogy a helyi tervtanácsoknak biztosítsanak vétójogot. Hozzátette, azt szeretné, ha az országos főépítészi hálózat az egész országot lefedné és Magyarországnak lenne tájkertészettel foglalkozó főkertésze.

A jogalkotó célja az volt, hogy a települések szerepe erősödjön a törvényjavaslattal - szögezte le a politikus, aki egyúttal kiemelte a hatósági engedélyezés egyszerűsítését.

Hangsúlyozta, hogy az építőanyaggyártásban, -fejlesztésben és -kereskedelemben egy patrióta, a magyar piacot védő és a magyar vállalkozásokat támogató politikát akarnak bevezetni.A miniszter elmondta, hogy létrehoznak egy barnamezős katasztert, mert felmérik az ország összes barnamezős területét. A külterület és belterület találkozásától ötszáz méterre nem lehet majd beépítést létrehozni és alapvetően tilos lesz a zöldfelület kivonása és beépítése - sorolta a változtatásokat.

Elmondta, hogy a jogalkotók a reklámeszközök elhelyezésével kapcsolatban is új szabályozást vezetnek be.

Azt is javasolta, hogy illetékkedvezménnyel, adókedvezménnyel és támogatási rendszerrel preferálják, ha valaki egy műemléképületnek a tulajdonosa.