Friss kereseti adatok jönnek a héten

• A GKI konjunktúraindexével indul a jövő hét

A GKI július 26-án, hétfőn publikálja az aktuális konjunktúraindexét. Az üzleti és fogyasztói bizalmi indexből álló mutató júniusban tovább emelkedett a májusi -2,6-ról -2,2 pontra, de ez a növekedés már nem olyan jelentős, mint ahogy azt áprilisról májusra tapasztalhattuk (áprilisban -6,8 pont volt).

Noha az üzleti várakozások gyorsabban, már májusban visszanyerték korábbi optimizmusokat (2,9 pont), most júniusban kissé pesszimistábbak lettek (2,1 pont). A fogyasztói bizalmi index viszont júniusban is érezhetően tovább emelkedett (-14,5 pont), s ezzel csaknem elérte válság előtti értékét.

A fogyasztói bizalom alakulása a kiskereskedelem, illetve a háztartások fogyasztásában, míg az üzleti bizalom alakulása a nemzetgazdasági beruházásoknál játszik fontos szerepet (bizalom csökkenése esetén visszafogva, növekedése esetén erősítve azokat), így összeségében mindkettő kihat a magyar gazdaság teljesítményére. A Danube Capital 2021. júliusi előrejelzési pályája szerint idén 5,9%-os, 2022-ben pedig 6,1%-os gazdasági növekedésre érdemes számítani idehaza.

• Kedden tartja kamatdöntő ülését az MNB Monetáris Tanács

Július 27-én, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB, ahol a Monetáris Tanács várhatóan 15 bázisponttal, 1,05%-ra emeli az irányadó kamat mértékét az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében (jelenleg: 0,9%), mely várakozást erősíti, hogy a forint más devizákkal szembeni árfolyamában lényegében kiárazódott a kamatemelési ciklus, illetve a hazai hozamok és a swapok esetében sincs jelentős mértékű kilengés.

Ez kényelmesebb helyzetbe hozhatja az MNB-t, az előző, júniusi kamatemelésnél óvatosabb mértékben emelhet újra kamatot.

Fontos azt is látni, hogy Virág Barnabás, az MNB alelnökének június 5-i nyilatkozata alapján a kamatemelési ciklus havi lépéseinek mértékét illetően az MNB júliusi döntése bizonyosan meghatározó lehet.

A ciklus addig folytatódhat, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki cél körül stabilizálódnak. Az alapkamat-emelés azonban nem egyből gyűrűzik át az árakba, ahhoz hosszabb időnek kell eltelnie.

Emellett az NHP Hajrá! 3000 Mrd Ft-os keretösszege lehívásra került, és a jegybank bejelentése alapján a programot nem hosszabbítják meg.

Az MNB közleménye alapján tavaly áprilisi elindítása óta mintegy 40 ezer kkv jutott kedvező kamatozású forráshoz.

A kkv-k kedvezményes finanszírozását 2021. július 1-jével a KAVOSZ Zrt. által koordinált Széchenyi Kártya Program újraindítási konstrukciói helyettesíthetik, amelyek folyószámlahitelként, beruházási és forgóeszköz célokra is igénybe vehetők a kis- és középvállalkozások számára.

Ugyanakkor az Növekedési Hitelprogram kivezetésével az MNB környezeti fenntarthatóságot támogató eszközöket kíván bevezetni, összhangban a 2021. augusztus 2-ától kibővülő jegybanki mandátummal, a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikai céllal.

A Monetáris Tanács 2021. július 6-án megtárgyalta és elfogadta a Magyar Nemzeti Bank zöld eszköztár-stratégiáját, melynek célja, hogy hosszú távon a pénzügyi közvetítést zöld irányba terelje, továbbá, hogy ezáltal az MNB az egyik legzöldebb jegybankjává váljon.

A stratégiával összhangban, annak első lépéseiként a Monetáris Tanács azt a döntést hozta, hogy a zöld lakáshitelezés ösztönzése érdekében két új pilot programot indít (Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program és Zöld Otthon Program). Újdonság, hogy az NHP keretében eddig a vállalati ügyfélkörben nyújtott refinanszírozást az MNB, a mostani program azonban a lakossági ügyfélkörben új finanszírozási elemként jelenik meg, amelyre mindeddig nem volt példa az MNB eszköztárát tekintve.

A jelzések alapján a Monetáris Tanács változatlanul kulcsfontosságúnak tartja az állampapír-vásárlási programot. A globális reflációs aggodalmak miatt az MNB továbbra tartós piaci jelenlét mellett, rugalmasságra törekedve használja a programot. Így a hozamgörbe jegybank általi kontrollja is fennmarad.

A Monetáris Tanács döntése során figyelembe vehető gazdasági tényezők:

Az idei év elejétől kezdve folyamatosan gyorsult az infláció: a januári 2,7%-ról (év/év alapon) februárban 3,1%-ra, márciusban 3,7%-ra, áprilisban és májusban 5,1%-ra emelkedett, majd júniusban 5,3% volt az inflációs mutató értéke, tehát kívül maradt az MNB toleranciasávján (2-4%).

A maginfláció 3,8%-ra gyorsult júniusban a májusi 3,4%-ról (év/év). A mutató kapcsán fontos kiemelni, hogy annak számítási módszertana az európai uniós adatközlés harmonizálása céljából változott az áprilisi adatközléskor. Az MNB által kiemelten figyelt indirekt adóktól szűrt maginfláció szintén 3,8%-on alakult júniusban a májusi 3,4%-os érték után (január-február: 3,2%, év/év, március-április: 3,1%, év/év).

Előretekintve, bázishatásokat figyelembe véve júliusban jelentősebben visszaeshet az inflációs dinamika, de várhatóan 4%, vagyis a toleranciasáv felső határa felett mozog majd továbbra is az éves alapon mért infláció. Augusztustól pedig ismét gyorsulhat a mutató, szeptembertől ismételten elérheti az 5%-ot. Összességében az idei év további részében toleranciasáv felett járhat az infláció idehaza. Felfelé mutató kockázatot jelent az infláció tekintetében a gazdasági nyitást követő keresletélénkülés.

A hazai fő inflációs mutató jelenleg – átmeneti hatások miatt – a jegybanki toleranciasávon (2-4%) kívül tartózkodik, a külső környezet esetében is az inflációs folyamatok felgyorsulása figyelhető meg. A külső környezet esetében is átmeneti megugrásokból beszélnek a jegybankok, akik így a növekedés támogatása érdekében az átmeneti inflációs sokkokon átnéznek jelenleg.

Az USA-ban az irányadó kamatsáv rendkívül alacsony, 0-0,25%-os szinten áll, a Fed jelenleg folytatja az eszközvásárlásokat is (havi 80 milliárd dollár állampapír- és 40 milliárd dollár jelzáloglevél-vásárlás). Ugyanakkor az idei inflációs prognózist jelentősen megemelte a jegybank (márciusi 2,4%-os előrejelzésről 3,4%-ra), azonban a Fed szerint csak átmeneti lesz az ugrás, 2022-ben előrejelzésük alapján 2,1%-os lesz az infláció. A Fed jelzése szerint idén és jövőre 0-0,25% között maradhat az irányadó kamatsáv, kamatemelésre 2023-ban kell először számítani.

Az ECB a járvány során elindította, majd többször kibővítette a pandémiás eszközvásárlási programját (PEPP) és fenntartotta az extrémen alacsony kamatkörnyezetet is (betéti rendelkezésre állás kamatlába -0,50%). Előretekintve, 2021-ben és azt követő években is a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet és a támogató monetáris politika fenntartására lehet számítani az eurózónában, a jelenlegi inflációs kilátások mellett. Emellett a régiós országok jegybankjainak többsége is nullaközeli szinten tartja az irányadó rátákat (lengyel jegybank: 0,1%, cseh jegybank: 0,5%, román jegybank: 1,25%). Ugyanakkor a cseh jegybank júniusban 0,25 bázisponttal 0,5%-ra emelte az irányadó kamat szintjét.

• Szerdán közli a júniusi munkaerőpiaci adatokat a KSH

A KSH tájékoztatása szerint 2021 májusában a munkanélküliek 189 ezer fős létszáma az előző év azonos időszakinál 26 ezerrel, az áprilisinál 22 ezerrel kevesebb.

A munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 3,9%-ra csökkent egy év alatt, áprilishoz képest pedig 0,5 százalékponttal csökkent.

Továbbá a KSH adatközlése alapján 2021 májusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi száma az előző év azonos időszakát 55 ezerrel, az előző hónap értékét 47 ezer fővel haladta meg.

Július 28-án, szerdán ismerhetjük meg a júniusra vonatkozó foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokat. Idén a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatás 0,4%-os növekedésére számít a Danube Capital a júliusban publikált negyedéves makrogazdasági előrejelzése alapján a 2020-as csökkenés után. A munkanélküliségi ráta 2021-ben átlagosan 4,3%-on alakulhat, ezt követően 2022-ben 3,9%-ra, 2023-ra 3,7%-ra mérséklődhet a ráta.

• Pénteken friss kereseti adatokat ismerhetünk meg

Július 30-án, pénteken publikálja a KSH a 2021. májusra vonatkozó kereseti adatokat. 2021 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

A bruttó keresetek a vállalkozások körében 9,0%-kal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben, ezt jelentősen meghaladóan – 12,7%-kal – nőttek.

A Danube Capital a júliusban publikált negyedéves makrogazdasági előrejelzése szerint az elmúlt években megfigyelhető magas, két számjegyű bérdinamika az előrejelzési horizonton egy számjegyűvé válhat, a rendelkezésre álló idei adatok is egy számjegyű bérdinamikát mutatnak. 2021-ben az átlagkeresetek 7,6%-os emelkedésére számítunk. A bérdinamika csökkenő tendenciát követhet, 2022-ben 7,5%-os, 2023-ban 7,2%-os átlagos béremelkedést prognosztizálunk.

• Pénteken a Fitch értékelheti hazánkat

A Fitch Ratings 2019 februárja óta „BBB”, befektetésre ajánlott szinten tartja hazánk szuverén adóskockázati besorolását stabil kilátással, melyen a koronavírus-járvány és a nyomában járó gazdasági visszaesés sem változtatott.

A Fitch idei évi második felülvizsgálata július 30-án, pénteken esedékes.

Ekkor mondhat véleményt a hitelminősítő a hazai gazdasági folyamatokról. A jelenlegi stabil kilátás tükrében várakozásunk szerint a felülvizsgálat során nem módosítanak hazánk szuverén adóskockázati besorolásán („BBB”). Azaz nem várható hazánk felminősítése „BBB+” kategóriába, egyelőre azonban a leminősítés veszélye sem fenyeget, ahhoz – a hitelminősítők gyakorlata alapján - negatív kilátást kellene kapnunk.

Idei első, februári felülvizsgálata során a Fitch kiemelte, hogy hazánk besorolására negatívan hat a magas államadósság és költségvetési hiány, míg pozitívan befolyásolja hazánk megítélését a beruházások által támogatott növekedési potenciál és a stabil bankszektor. Következésképp a besoroláshoz kapcsolódó kilátás változtatása sem lesz egyelőre napirenden július 30-án. Várhatóan kivár e tekintetben is a Fitch, hogyan alakul a gazdasági és államháztartási helyzet az idei évben, egy újabb járványhullám fenyegetettsége tükrében.