Gazdaságélénkítési terveket ismertetett Suppan Gergely

A kormány legfontosabb célkitűzése, hogy több lábra tudjon állni a gazdaság, és a fogyasztás mellett növekedésnek induljanak a beruházások. Ezt a célt szolgálják az adócsökkentések és a gazdaságfejlesztő programok – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős helyettes államtitkára a GEKonomic – Gazdasági várakozások 2026 című budapesti konferencián.

A fogyasztás megbízható, stabil támasza a magyar gazdaságnak, tartósan 2 százalékponttal járul hozzá a növekedéshez, ezt azonban az elmúlt években a beruházások és a külső kereslet visszaesése lehúzta – emlékeztett rá a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) által szervezett konferencián.

Kifejtette, hogy a kedvezőtlen a nemzetközi gazdasági környezet, a vámháború és a kedvezőtlen vámmegállapodás hatásait a kormány különböző intézkedésekkel próbálja ellensúlyozni. Tavaly év végén hirdetett a kormány egy hat pontból álló gazdaságpolitikai célrendszert, amely a gazdaságfejlesztést, a kkv-k támogatását, az adócsökkentő politika és a bérkonvergencia folytatását, a lakhatási támogatásokat, valamint az infláció elleni lépéseket tartalmazza.

A kkv-kat a kormány 4+1 pontos támogatási programmal segíti, amely kedvező forráslehetőségeket, adócsökkentéseket, adminisztrációcsökkentést, energiahatékonysági beruházások ösztönzését és a mesterséges intelligencia elterjesztésének támogatását tartalmazza. A beruházások ösztönzését szolgálja a Demján Sándor Program, valamint a vállalati adó- és adminisztrációcsökkentő intézkedések sora.

A vállalati hitelkihelyezések uniós összevetésben alacsony szinten állnak, így ezen a területen is jelentős tér van a növekedésre – vélekedett Suppán Gergely. Az energetikában Magyarország világelső a napelemes kapacitás termelésarányos méretében és most a tárolókapacitásokat kell növelni.

A jövő év energetikai áttörést hozhat. Több támogatási projekt már elindult, köztük az 50 milliárd forintos vállalati energiatárolási program, valamint a héten bejelentett lakossági energiatárolást támogató konstrukciók.

A lakáspiacra kitérve elmondta, hogy az Otthon Start programmal beindult ugyan a jelzáloghitelezés, de a háztartások hitelpenetrációja továbbra is jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Már fordulat látható az építési engedélyek számában, amit a tavaly elindított lakhatási tőkeprogram és más kormányzati intézkedések is támogattak, így a következő években tízezres nagyságrendben kerülhetnek a piacra újépítésű lakások.

 Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ makrogazdasági osztályának vezető elemzője elmondta, hogy idén 0,4, jövőre 2,7 százalékos növekedéssel számolnak, ami elmarad a márciusban várt 2,4, illetve 4,0 százalékos előrejelzéstől.

A növekedés legfontosabb hajtóereje a fogyasztás lesz, a beruházások tíz negyedév csökkenés után az év utolsó három hónapjában negyedéves viszonylatban már növekedhetnek az idén.

A nettó export a fogyasztás és beruházások magas importigénye miatt jövőre még nem támogatja a bővülést, míg a reálbérek növekedése jövőre 6,7 százalékra gyorsulhat.

Az infláció a bázishatások miatt 2026 első hónapjaiban 3 százalék alá csökkenhet, az ársapka-intézkedések kivezetésének függvényében a jövő év második felében átmenetileg gyorsulhat, de az év egészében a 2-4 százalékos toleranciasávon belül maradhat. Az éves átlagos infláció az idei 4,5 százalékról jövőre 3,6 százalékra mérséklődhet. Az MGFÜ előrejelzése szerint a költségvetési hiány idén 4,9 százalék, jövőre 4,8 százalék lehet, a GDP-arányos államadósság 73,5 százalékról 73,0 százalékra csökkenhet jövőre.