Ezen a héten a hazai ipari és kiskereskedelmi szektor szeptemberi teljesítményét ismerhetjük meg.
- Pénteken a hazai ipar szeptemberi teljesítményét közli a KSH
Az idei évet átmeneti visszaeséssel kezdte a hazai ipar, melyet pozitív korrekció követett februárban és még dinamikusabb bővülés márciusban (16,5%). A koronavírus okozta alacsony bázisszint miatt áprilisban és májusban is kiugró, 58,9%-os, valamint 38,8%-os növekedést láthattunk (év/év alapon).
Áprilist követően a bővülés év/év alapú üteme fokozatosan mérséklődött, júliusban 8%-os növekedést regisztráltak, mely augusztusra 2,6%-ra csökkent. Augusztusban havi alapon 2,7%-kal csökkent a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás.
Az alágak tekintetében külön kiemelendő, hogy augusztusban éves összehasonlításban a legnagyobb, 40%-os bővülést a villamos berendezés gyártása alág érte el. Aggodalomra ad azonban okot, hogy a járműgyártás termelésének volumene 33,7%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához mérten, a visszaesés mögött az ellátási láncok globális zavarai húzódnak meg, a chip-hiány következtében az autógyárak világszinten gyáraik leállítására kényszerülnek. Továbbá a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is visszaesett év/év alapon 3,7%-kal.
A járműgyártás mint az ipar legnagyobb súlyú alága jelentősen visszafogta az ipar augusztusi teljesítményét. Várakozásunk szerint ez szeptemberben sem alakulhatott másként.
A nagy hazai autógyártók közül két vállalat is le kellett, hogy állítsa a termelését a globális chip-hiány következtében. A kecskeméti Mercedes gyár szeptember első hetében, míg az esztergomi Suzuki gyár szeptember 6-a és 18-a között állította le termelését.
A jelenlegi leállások a globális chip-hiány következtében alakultak ki, a kilátások egyre borúsabbak, a legfrissebb várakozások szerint a probléma 2023-ra fog megoldódni. A járműipar azonban már nem csak a chip-hiánytól szenved, a fellépő magnézium-hiány következtében a szakértők már elkezdték kongatni a vészharangot. A járműipar jelentős mennyiségű alumíniumot és magnéziumot használ fel, sajnálatos módon azonban mindkét alapanyag esetében ellátási problémák merültek fel. 2019. évi becslés szerint az egész európai személygépjármű gyártást figyelembe véve átlagosan 180 kg alumínium található egy járműben, mely 1,5 tonnás átlagsúllyal számolva a jármű 12%-át teszi ki.
A magnéziumot ötvözetekben használják fel, elsősorban az alumíniumiparban. A magnézium iránti kereslet 35%-át az autóipar adja.
Az ellátási probléma oka, hogy Kínában korlátozták az ipar energiafogyasztását, ami visszavetette mindkét alapanyag termelését.
Előzetes becslések szerint az európai autógyártók novemberben fognak majd szembesülni ezen termékeket érintő hiánnyal, ugyanis addigra élik majd fel tartalékaikat.
A globális folyamatok Magyarországot sem fogják elkerülni, az ellátási láncokban fellépő zavaroktól nem csak az autógyárak, de az őket kiszolgáló beszállítók is szenvednek, mely a hazai ipari termelést még erőteljesebben visszafogja. Havi alapon augusztusig bezárólag a hazai ipar teljesítménye immáron harmadik hónapja mutat visszaesést a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított mutató alapján. Várakozásaink szerint a hazai ipar teljesítményének potenciális visszaesése a fentebb ismertetett tényezők következtében a következő hónapokban is fenn fog állni.
- Szintén pénteken publikálják a szeptemberi kiskereskedelmi adatokat
November 5-én, pénteken teszi közzé a KSH a szeptemberre vonatkozó kiskereskedelmi volumen alakulását.
A KSH legutóbbi adatközlése alapján a kiskereskedelmi üzletek forgalma augusztusban naptárhatástól megtisztítva 4,1%-kal nőtt tavaly augusztushoz képest. Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,7%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,8%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 2,3%-kal emelkedett az értékesítési volumen az előző év azonos időszakához képest a naptárhatástól megtisztított adatok szerint.
Tavaly tavasszal, a koronavírus-járvány hazai kitörésének első hónapjaiban súlyos beszakadást láthattunk a kiskereskedelmi forgalom adataiban. Ezt követően 2020 nyári és őszi hónapjaiban havi alapon jelentős bővülést lehetett megfigyelni, azonban ez a kilábalási lendület a koronavírus második hulláma alatt mérséklődött, majd stagnálni kezdett. Idén, a harmadik hullám korlátozásainak fokozatos feloldásával május óta havi összehasonlításban lassú növekedés tapasztalható, így a kiskereskedelmi szektor ismét növekvő pályára állhat. Ezt a tendenciát erősítheti a pénteken megjelenő friss, szeptemberi adat. Azonban a szektor jelenlegi értékesítési adatai továbbra is jelentősen elmaradnak a 2020. februári, járvány előtti értékesítési szinttől.
A GKI Digital legfrissebb felmérése szerint a szállítmányozási és logisztikai nehézségek, valamint az alapanyag- illetve alkatrészhiány miatt a fogyasztóknak szűkebb kínálattal és magasabb árakkal kell szembesülniük az év következő hónapjaiban. Hazai viszonylatban erre még rárakódik a forint euróval szembeni utóbbi hetekben látott gyengülése is. Ettől függetlenül a felmérés szerint a tavalyihoz képest nagyobb vásárlási kedvet lehet várni, ami elősegítheti, hogy a kiskereskedelem a várhatóan szűkülő kínálat és magasabb árak ellenére talpon tudjon maradni.
A Danube Capital legfrissebb, őszi negyedéves makrogazdasági kitekintője alapján a járvány alatt képzett kényszermegtakarítások felhasználása, valamint a keresetek emelkedése és a feszes munkaerőpiaci kondíciók is támogatják a fogyasztás idei bővülését. Ezt a trendet tovább erősíti a jövőre esedékes várhatóan 20%-os minimálbér és garantált bérminimum emelés, illetve a családokat érintő 600 milliárd forint nagyságú SZJA-visszatérítés is. Ennek megfelelően a Danube Capital idén azt várja, hogy a háztartások fogyasztása 4,7%-kal bővül, 2022-ben pedig 5,8%-os fogyasztási dinamikára lehet számítani az előrejelzés szerint.
