Hét pilléren áll a 2030-ig tartó hazai gazdasági stratégia

Magyarország 2010-ben a világ egyik legnyitottabb és legsebezhetőbb országa volt, és egyensúlyra törekvő, patrióta gazdaságpolitikával lehetett a sérülékenységet csökkenteni - jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Országos Vállalkozói Mentorprogramjának nyitórendezvényén.

Kiemelte: most a magyar gazdaság négyszer olyan gyorsan bővül mint az euróövezet, és az ország sebzettséget úgy kellett csökkenteni, hogy a nyitottságot meg lehetett őrizni, egyben az ütésállóságot kellett növelni.

A pénzügyi stabilitás fontosságáról szólva elmondta: a valós hiány minden évben a tervezett hiány alatt maradt 2014 óta, az államadósság pedig csökkent, miközben az euróövezet és az EU 28 tagállamának átlaga emelkedett ebben a tekintetben.

Jelenleg Magyarország GDP arányos eladósodottsága 12 százalékponttal az uniós átlag alatt van - hangsúlyozta az államtitkár. Kiemelte: 2019-ben a második negyedévben 850 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010-ben, úgy, hogy eközben a külföldön dolgozó magyarok száma is emelkedett.

2010-ben 3,678 millió foglalkoztatott volt, most 4,511 millió, melyből 600 ezren az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedtek el. A foglalkoztatás növekedése 1200 milliárd forintnyi terhet vesz le a gazdaság válláról évente - fejtette ki György László.

Hozzátette, hogy ha a külföldön dölgozók nettó jövedelme az itthoni 60 százalékát elérné, akkor már sokan hazajönnének. Az elmúlt kilenc év eredményei közé sorolta a duális adó- és gazdasági rendszer felszámolását, az adóterhek csökkentését a munkáltatók és a kv-k számára. Kiemelte, hogy a térségben versenyképesnek számító adószintünk van, és az exportorientált külföldi működőtőkét vonzzuk Magyarországra a 9 százalékos társasági adóval és az egykulcsos jövedelemadó kulccsal.

A jövőben az uniós növekedési átlagot hozzávetőleg két százalékponttal haladhatja meg a magyar. Az export jelentősége szempontjából 130 országból a 15.helyen állunk, nálunk előrébb állnak a csehek állnak, a Szlovákokkal pedig majdnem egy szinten vagyunk. A stabil makrogazdasági alapok miatt a befektetésre ajánlott kategóriába kerültek a magyar állampapírok, és nagy hozzáadott értékű külföldi befektetések érkeztek az országba

György László a következő évek magyar gazdaságstratégiában a következő hét pontot emelte ki:                                       

1. 2030-ig 90 százalékban klímasemlegessé kell válni, azaz elérni, hogy nulla széndioxid-kibocsátásúvá váljon a villamosenergia termelésünk, és minél több forrásból lehessen beszerezni az energiát.
2. A lerakott hulladék aránya csökkentendő.
3. Több úgynevezett science parkot hoznak létre Budapest, Győr, Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Zalaegerszeg központokkal. Az egyetemek segítségével több tízmilliárd forintos technológiákat fognak telepíteni ezekbe a parkokba, a cél minél több nagy multicégeket bevonzani.
4. Fel kell készülni a 4. ipari forradalomra, méghozzá a digitalizációs alapinfrastruktúra fejlesztésével.
5. Fontos cél a közlekedési infrastruktúra fejlesztése: az észak-déli összeköttetések erősítése, és a kínai-európai vasúti áruforgalomhoz minél inkább kapcsolódás.
6. A felnőtt és szakképzési rendszer átalakítása úgy, hogy a jelen és a jövő követelményeire felkészüljenek a képzést igénybe vevők.
7. A kreativitásunk nemzetközi összevetésben is kivételes, fontos cél a hozzáadott érték növelése a kutatásban, miközben az egyetemeket közelebb kell vinni a gazdaság szereplőihez.

Parragh László, az MKIK elnöke hangsúlyozta, hogy a Magyarországon regisztrált gazdasági szervezetek 23 százaléka található Budapesten, és az országban foglalkoztatottak egyharmada itt él. A főváros adja az országos GDP 36 százalékát, és 48 százalékos a részesedése a hazánkba érkező külföldi FDI szempontjából.