Ha Ukrajnával akar üzletelni itt segítik ezt!

Ki tud többet Ukrajnáról?

Ki tud többet Ukrajnáról, tehetnénk fel a kérdést az egykori Ki tud többet a Szovjetunióról vetélkedő mintájára. Horváth Zoltán tiszteletbeli konzul szerint a vállalkozók keveset, és sok tévképzet is él például kelet-ukrajnai háborús helyzettel kapcsolatban, pedig most érdemes a vállalkozóknak kiépíteni ukrajnai hídfőállásaikat.

Horváth Zoltán Ukrajna siófoki tiszteletbeli konzulja mindezt a sajtónak rendezett háttérbeszélgetésen mondta, ahol leginkább a magyar-ukrán gazdasági kapcsolatokról volt szó. Az eseményen részt vett Ackermann Sándor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa is, aki a posztszovjet államokkal foglalkozik, köztük természetesen Ukrajnával is.

Családi kötődés

Horváth Zoltán maga is vállalkozó, régóta üzemelteti magasépítési cégét, amely elmondása szerint Somogy megye első számú építőipari cégévé nőtte ki magát. A cég 2013-ban nyitott Ukrajna irányába, de ebben kétségkívül szerepe volt annak is, hogy a vállalkozó édesanyja Ukrajnából származik.

A Szovjetunió idejében sok magyar mérnök dolgozott a Testvériség gázvezeték építésén, így került oda Horváth Zoltán édesapja is. Ternopil megyében dolgozott, és ott ismerte meg leendő feleségét, aki Siófokra költözött vele. Horvát Zoltán már Siófokon született, de ma is sok rokona van Ukrajnában, jól beszéli a nyelvet, így ésszerűnek tűnt, hogy Ukrajnában bővíti vállalkozását.

Kapcsolatépítő

Először kereskedelmi cégével próbálkozott, sokáig nem lettek eredmények, de az üzletember rengeteg kapcsolatra tett szert, és a kapcsolati tőke által lett sikeres. Ukrán üzletembereket hozott Magyarországra, sikeres üzleteket hozott tető alá, és sikereit látva az ukrán kereskedelmi és iparkamara felkérte, hogy legyen magyarországi képviselőjük, majd az ukrán nagykövetasszony tavaly a konzuli pozíció betöltését ajánlotta fel neki. A pozíció és a vállalkozó gazdasági tevékenysége összhangban van egymással, a tiszteletbeli konzuli pozíció kifejezetten a gazdasági kapcsolatok előmozdítását szolgálja.

Vállalkozásszervezés és jótékonyság

Horváth Zoltán célja a magyar és az ukrán gazdaság közötti lehetőségek minél jobb kiaknázása. Amikor ő először kiment üzletelni, nem tudta, kihez forduljon, hogyan üzemeljen, hogy ne verjék át, mik a játékszabályok. Miután mindezt ezt hosszú idő alatt megismerte, úgy döntött, segít minél több magyar-ukrán vállalkozást összehozni. Fenntart egy irodát Kijev központjában ukrán munkatársakkal, ennek különös jelentőséget ad, hogy az ukrán üzletemberek számára fontosabb a személyes kapcsolat, mint nyugaton.

Emellett Horváth létrehozott egy alapítványt, amely óvodáknak, iskoláknak nyújt segítséget, például játszótereket épít. Kelet-Ukrajnában egy helyen egy iskolában, ahol az volt a kívánság, hogy nyissanak a világ felé, berendeztek egy számítógépes termet.

A lehetőségek

Horváth Zoltán szerint bőven volna mit javítani a gazdasági kapcsolatokon, érdemes ösztönözni a magyar vállalkozók ukrajnai megjelenését. Fontos lenne összehozni a kis-, és középvállalkozásokat, a magyar vállalkozásoknak piacot keresni Ukrajnában, ráadásul aki most, a zűrös, háborús időszakban jut piachoz, egy-két lépéssel a többiek előtt lesz, így később, ha fejlődni kezd az ország, jó pozícióban lesznek.

A nehézségek

Ackermann Sándor elmondta Ukrajnáról, hogy a háború Porosenko elnök szerint napi 8 millió dollárba kerül az országnak, miközben a Donyeck-medence elvesztése által pont egy fontos iparvidék szakadt el az országtól. Külső és belső elvándorlás van, a konfliktuszónából sokan nyugatabbra települtek, emellett sokan az országot is elhagyják. Külföld felé sokan Lengyelországba mennek nyelvi és kulturális alapon, valamint azért, mert ott rengeteg állás várja őket.

Nyugati orientáció, keleti nyitás

Ukrajnában euroatlanti orientációra törekvő kormányzat van, ez Ackerman szerint alapvetően fenn is marad, noha rövidesen választások lesznek. Az ország legnagyobb kereskedelmi partnerei mindazonáltal Oroszország és Belarusz, az EU-ban pedig Németország, Lengyelország és Olaszország. Ami az exportot illeti, a legfőbb termékek a kukorica, a búza és a napraforgóolaj.

Elhangzott még, hogy Ukrajna nemcsak az EU felé nyit, hanem a posztszovjet irányban is, miután oda könnyebb számukra a bejutás. Ez viszont a magyar exportőröknek is jó lehetőség az ukrán kapcsolaton keresztül, vagyis Ukrajna által által más posztszovjet piacokat is elérhetünk.

Iparágak

A Növekedés.hu kérdésére Horváth Zoltán elmondta, hogy Ukrajnából Magyarországra elsősorban építőipari beruházók jöttek, a magyar vállalkozók pedig főleg az élelmiszerkereskedelemmel, illetve műszaki cikkek kereskedelmével foglalkoznak Ukrajnában . Van pár hazai cég, akik a szolgáltatási iparágban szeretnének üzemelni, ebben segít nekik Horváth Zoltán kijevi tanácsadó irodája.