Háború: hatalmas veszteségeket szenvedtek el az oroszok - a keleti front vérfüdővé vált

Hírek2024. jún. 17.D.J.

Ez történt az ukrán háború 844-dik napján:

- Az orosz hadsereg súlyos veszteségeket szenved el a harkivi offenzívában - állítja egy orosz katona. Anton Andrejev, az 1009. ezred ötödik századának orosz katonája elmondta, hogy egységét megtizedelték, 100 katonájából mindössze 12 maradt életben, mivel állandóan drónok és az  ukrán tűzérség támadta őket - mondta egy klipben, amelyet először az orosz Astra tett közzé, és amelyet a Guardian ellenőrzött.

- Egy orosz újságírót dróntámadásban öltek meg Kelet-Ukrajnában két nappal egy másik tudósító halála után a frontvonal közelében. "Nyikita Cicsaji tudósítónk az ukrán hadsereg drónjainak támadása során vesztette életét" - tette közzé hírszervezete, a News.Ru vasárnap a Telegramon. Azt írták, hogy a támadás a Szent Miklós kolostor környékén történt, Vugledar város közelében,

amely az elmúlt három hónapban heves harcok színhelye volt. Az orosz külügyminisztérium szerint egy ukrán drón "célzottan találta el a térségben riportot készítő orosz újságírót".

- Több mint 80 ország és nemzetközi szervezet támogatta Ukrajna területi integritását az orosz invázióval szemben a svájci békekonferencia végén kiadott közös közleményben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a záró sajtótájékoztatón kijelentette, hogy "Oroszország és vezetése nem áll készen az igazságos békére", ugyanakkor üdvözölte a "béke felé tett első lépéseket". "Oroszország akár már holnap megkezdheti velünk a tárgyalásokat, anélkül, hogy bármit is várna - ha elhagyják a területeinket" - mondta.

A záródokumentum emellett felszólított arra, hogy "teljes cserével" engedjék szabadon az összes hadifoglyot, és minden "deportált és jogtalanul kitelepített" ukrán gyermeket küldjenek vissza Ukrajnába. A csúcstalálkozó munkacsoportjai a globális élelmezésbiztonság és a nukleáris biztonság kérdésével is foglalkoztak.

A nyugati hatalmaknak és szövetségeseiknek azonban nem sikerült meggyőzniük a főbb el nem kötelezett államokat, hogy csatlakozzanak a zárónyilatkozathoz, mivel India, Indonézia, Mexikó, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, Thaiföld és az Egyesült Arab Emírségek se írták alá a közleményt. Brazília megfigyelőként vett részt, és nem támogatta a szöveget.

Oroszországot nem hívták meg, Kína pedig nem vett részt az eseményen.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője a csúcstalálkozót követően "türelemre és elszántságra" szólított fel. "Ez nem béketárgyalás volt, mert [az orosz elnök, Vlagyimir] Putyin nem gondolja komolyan a háború befejezését”.

Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója ésszerűtlennek minősítette a Putyin által előterjesztett békejavaslatot, mondván, hogy Moszkva követeléseinek teljesítése még sebezhetőbbé tenné Kijevet a további agresszióval szemben. Sullivan a békecsúcson azt mondta, hogy a moszkvai javaslat értelmében "Ukrajnának nemcsak azt a területet kell feladnia, amelyet Oroszország jelenleg megszáll, hanem Ukrajnának további szuverén ukrán területeket kell elhagynia".

Megjegyezte, hogy az orosz javaslat értelmében Kijevnek le kellene fegyvereznie az országot, "így kiszolgáltatottá válna a jövőbeni orosz agresszióval szemben".

- Oroszország vasárnap azt állította, hogy csapatai elfoglaltak egy dél-ukrajnai falut, folytatva ezzel a frontvonalon való előrehaladást a csapatok és lőszerek híján lévő ukrán hadsereggel szemben. "A keleti erők egységei felszabadították a Zaporizzsjai területen lévő Zagrine települést és kedvezőbb pozíciókat foglaltak el" - közölte az orosz védelmi minisztérium napi jelentésében. A hét elején három falu elfoglalását jelentették be Ukrajna keleti, délkeleti és északkeleti részén.