Hamisítók VS. MNB

Már csak az ezer és ötszáz forintos címletek vannak hátra: felgyorsult a hazai papírpénzek cseréje. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt szeretné elérni, hogy 2019-től már csak az új bankjegyekkel fizethessünk.

Legutóbb – augusztus 23-án – az új ezer forintost mutatta be a nyilvánosságnak a jegybank. A frissen kibocsátott címlet ugyanakkor még nincs forgalomban. Csak 2018. március 1-től fizethetünk vele, az MNB ugyanis fél évet adott a kereskedőknek, valamint a bankjegy-automaták üzemeltetőinek a bevezetés előtt a felkészülésre. A most használatos ezer forintost ugyanakkor viszonylag gyorsan bevonják.

Jövő év október 31-e után már nem fogadják el a kereskedelemben, viszont három évig a hitelintézetek és postahivatalok, húsz esztendeig pedig a Magyar Nemzeti Bank is átváltják a bankjegyet,

ahogy az egyébként mindegyik címlet cseréjénél általános rend. A jelenlegit váltó ezres bankjegy kék színe nem változik. A legszembetűnőbb eltérés az lesz, hogy az elülső oldalon, középtájon megjelenik színváltó nyomatként Mátyás király címerállata, a csőrében aranygyűrűt hordó holló. Az ezres számjegy pedig a bal felső sarokba kerül. A bankjegyet számos új biztonsági elemmel látták el. Ezek között szintén a Hunyadi Mátyás portréját és címerállatát ábrázoló hologram-fólia a legérdekesebb. De nem csak a jelenleg érvényes ezer forintosoktól kell elbúcsúznunk a közeljövőben. Érdemes idejekorán megválnunk a 2009-ben kibocsátott narancssárgás-lilás árnyalatú húszezresektől is, amelyek már csak az idei év végéig forgalomképesek. Bár nem sok ilyen bankjegy lapulhat a pénztárcákban.

A közkézen forgó húszezresek több mint kilencven százaléka már nem a régi, hanem a 2015. december 14-én forgalomba került zöldes-barna új változat.

Amúgy is mozgalmas e tekintetben ez az esztendő, hiszen nemrégiben „estünk át” a kétezer és ötezer forintos bankjegyek cseréjén. Július 31-ig fizethettünk a régebbi címletekkel, amelyek „utódjait” idén március 31-én hozta forgalomba az MNB. A jegybank szakértői azért adtak ilyen rövid időt az átállásra, mert ez a két címlet meglehetősen gyakran cserél gazdát, ezért bevonásuk gyorsabban végrehajtható. Augusztus elsejéig ki is cserélődött a kétezresek háromnegyede és az ötezresek több mint nyolcvan százaléka. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a két címletből két hónapja még 11,3 millió (4,8 és 6,5 millió) darab maradt kint a lakosságnál, így jó páran biztosan csak mostanság szembesülhettek azzal, hogy „lejárt” pénz van a birtokukban.

A teljes körű cserét már 2014. szeptember 2-án megkezdte a jegybank azzal, hogy kibocsátotta a megújított tízezer forintost. Érdekesség, hogy ennek a címletnek a korábbi változata várhatóan 2018 végéig „kint marad” a piacon, bevonására még nem került sor. Bár a tapasztalat inkább az, hogy ezzel a bankjeggyel a napi forgalomban már nemigen találkozunk. A hat címlet közül pedig már csak az új ötszáz forintos cseréje van hátra. Ennek az időpontját, valamint a jelenlegi változat bevonásának időtartamát a későbbiekben határozza meg a Magyar Nemzeti Bank.

Vajon miért kell kicserélni megint a bankjegyeket, amikor arra nem is olyan régen már sor került?

Tény, hogy a jegybank legutóbb 1997 és 2001 között bocsátott ki egy új sorozatot, ugyanakkor a legtöbb címlet több mint egy évtizedig forgalomban volt. De nem is az elhasználódás a legfontosabb érv a csere szükségessége mellett. A legnagyobb kihívás, aminek a – magyar gazdaság készpénzigényének biztosításáért és a hazai készletek egyensúlyáért is felelős – nemzeti banknak meg kell felelnie, az a robbanásszerű műszaki fejlődés. E tekintetben pedig elsősorban a bankjegyfeldolgozó gépekről van szó. Számukra külön azonosító jeleket helyeznek el a bankjegyeken, amelyek tartalmazzák a legfontosabb információkat. A címleteken számos biztonsági elem is szerepel, amelyek célja a hamisítás megelőzése. Márpedig napjainkban a bankjegyfeldolgozás technológiája és a hamisítók által használt technika egyaránt gyorsan változik és átalakul.

Elegendő például a különféle színes sokszorosító eszközök fejlődésére gondolni (fénymásolók, printerek), hogy megértsük, milyen lehetőségek nyílnak a hamisítók előtt. Ugyanakkor a bankjegyeknek akkor is a biztonsági csúcstechnológiát kell magukon hordozniuk, ha valami csoda folytán egyetlen hamisításra sem kerül sor. Ezt követeli meg az a felelősség, amit a nemzeti banknak a hazai készpénzforgalom biztonságáért és egyensúlyáért kell viselnie. Ha szintet lép a bankjegyek védelmére szolgáló technológia, az már ok lehet a címletek cseréjére.

Fontos szempont lehet az is, amikor az előző csere során kibocsátott címletekből időközben több – azonosító- és biztonsági elemekben különböző – változat készül, amelyek mindegyike egyszerre forgalomban van. Ez már komoly azonosítási gondokat is okozhat. A jelenleg zajló bankjegycserét mindkét szempont indokolja.