„Hasonló világrend tér vissza, mint amilyet az I. világháború előtt láttunk”

Mióta Donald Trump kilépett a politika színpadára azóta megy a vita, hogy a Trump-korszak csak egy kilengést jelent-e, ami után vissza lehet térni a „régi rendhez”, vagy a második világháború után kialakult globális normák kezdenek visszaszorulni. Mindenesetre akár tetszik, akár nem tíz évvel azután, hogy a híres milliárdos bejelentette, hogy elindul az elnökválasztáson, az már látható, hogy a Trump-korszak nem csak „pillanatnyi kivétel” volt.Számos olyan politikai téma került fókuszba az utóbbi időben, amely 2015-ben nem volt napirenden. Legyen szó, akár a nemzeti stratégia fontosságáról az iparfejlesztésben, vagy akár a nemzeti érdekek szerepéről a határbiztonságban – mondta el Dr. Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) elnöke, a Budapest Global Dialogue 2025 nemzetközi konferencia nyitó-előadásában.

A globális gazdaság bizonyos tekintetben egyre inkább összekapcsolódik, más tekintetben pedig egyre inkább blokkszerűvé válik – hangsúlyozta az MKI elnöke.

Vége az amerikai hegemóniának?

Miután a hidegháború véget ért a világ egypólusú lett. A Szovjetunió összeomlása után csak egy nagyhatalom volt: az Amerikai Egyesült Államok.

De ezaz egypólúsú világ repedezik és egyre inkább a többpólusú világrend felé haladunk. Az a fajta globalizáció, amit az elmúlt évtizedekben láttunk minden bizonnyal a múlté, hisz az alapok megváltoztak – mondta el az esemény első napján tartott kerekasztal-beszélgetésen John Mearsheimer, amerikai politológus, aki a Chicagói Egyetemen politikatudományt oktat.

A beszélgetésen a volt brit miniszerelnök Liz Truss is résztvett, aki élesen kritizálta a nagy nemzetközi szervezeteket. Szerinte az ENSZ vagy a Kereskedelmi Világszervezet fontossága egyre kisebb, mivel nem tudják biztosítani a békét és a stabilitást.Truss úgy látja: a Nyugat hibát vétett, amikor lehetővé tette Kína felemelkedését azzal, hogy beengedték az ázsiai óriást a Kereskedelmi Világszervezetbe és hagyták, hogy a „kínaiak átverjék a rendszert.” Truss szerint Trump most ezt a hibát igyekszik orvosolni.

Az eseményen Eric X. Li, kínai tőkebefektető és politológus is jelen volt. Mint kiemelte: az elmúlt 30-40 év óriási gazdasági jólétet hozott. A globalizációnak Kína minden bizonnyal az egyik legnagyobb haszonélvezője volt, de épp így az USA is. Mindkét ország GDP-je jelentősen nőtt. Kínáé ugyan sokkal jobban, de azért is, mert alacsonyabb bázisról indult.

A mostani globalizáció Li szerint azért is roskadozik, mert a Nyugat nem találta meg a számítását. Az eredeti munkamegosztás egyértelmű volt: a Nyugat kezében összpontosult a pénzügyi és a katonai hatalom, a periférián lévő országok pedig biztosították az olcsó munkaerőt, a nagy piacot, meg ha volt, akkor a természeti erőforrásokat. Csakhogy menetközben, ahogy Kína növekedett, az ázsiai ország jelezte, hogy nem elégszik meg a periféria-szereppel. Feljebb léptek, ezt viszont az USA és más nyugati országok rögtön fenyegetésnek vették. Ezért kihátrálnának a régi világrend mögül.

Bizonyos fokig mindezzel John Mearsheimer is egyetértett. Mint elmondta: Amerikának most nem csak az fontos, hogy az USA növekedjen, hanem az is, hogy Kína fejlődését amennyire lehet minimalizálják. Ami a csúcstechnológiákért folytatott versenyben is megmutatkozik.

Tartunk attól, hogy Kína le fog minket győzni a csúcstechnológiák kifejlesztésében.

Épp ezért is a vámokkal megpróbálják modernizálni az amerikai ipart és sokkal versenyképesebbé akarják tenni az USA-t, úgy hogy közben Kínát is gyengítik.

Mearsheimer hangsúlyozta: nem az a világ fog visszatérni, amit a hidegháborúban láttunk, hisz akkor a keleti és a nyugati blokk között alig voltak gazdasági kapcsolatok. Ami most jön az sokkal inkább az I. világháború előtti időszakra emlékeztet majd, amikor hiába fegyverkeztek egymás ellen az antanti és a központi hatalmak, ettől még az államok között komoly gazdasági forgalom bonyolódott."Mivel megváltoztak az egyes államok pozíciói, az elmúlt évtizedeket jellemző világrendhez aligha lehet visszatérni. Bármi új dolog is alakul ki, figyelembe kell vennünk az újonnan kialakuló dinamikát, amelybe India felemelkedése is beletartozik" - mondta el a beszélgetésen Sanjeev Sanyal, indiai közgazdász az indiai miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének tagja.

A Budapest Global Dialogue június 16-18. között, második alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Külügyi Intézet (MKI) és az indiai Observer Research Foundation (ORF) közös szervezésében.

A 2025-ös találkozó kiemelt témái között szerepel a transzatlanti kapcsolatok újradefiniálása, az új gazdasági együttműködések feltérképezése, valamint a közép- és kelet-európai, balkáni és kaukázusi térségek regionális folyamatainak elemzése.