Magyarország egy fontos területen előzi Lengyelországot – Mutatjuk a részleteket

A friss tanulmány, amely sok szempont szerint vizsgálja a versenyképességet, szomorú képet fest az európai uniós tagországok versenyképességi helyzetéről. 2024-ről 2025-re 13 tagország rontotta és csak 10 javította versenyképességét. Három országé pedig változatlan maradt. Hosszabb időtávon, 2021-ről 2025-re a helyzet még drámaibb: 18 ország rontotta és csak 5 javította versenyképességi helyezését, háromé ezen az időtávon sem változott. Magyarország 2024-ről 2025-re javította, 2021-ről 2025-re rontotta pozícióját.

Az átfogó mutatóra a listát 2025-ben Svájc vezeti. A gazdasági teljesítmény tekintetében Szingapúr, a kormányzati hatékonyságra és az infrastruktúrára szintén Svájc, a céges hatékonyságra pedig Dánia van az első helyen. Meg kell azonban említeni, hogy az egyes években nem egyforma számú országot elemzett az IMD. A pozíciókat pedig az országok száma is befolyásolja. 2024-ben például még csak 67 országra terjedt ki a vizsgálat, 2025-ben pedig már 70-re.

A három listára újonnan felkerült országból kettő, Kenya és Namíbia „feljebb tolta” a listán a jobban teljesítő országokat, így Magyarországot is, a pozíciójuk emiatt is javult.

A kutatási módszertan fontos jellemzője az is, hogy az úgynevezett „objektív”, statisztikai adatok mellett „szubjektív”, vélemények alapján számított mutatókat is alkalmaz, amelyek alapja egy kérdőíves felmérés.

A kutatók a legtöbb objektív adatot a gazdasági teljesítmény, a legtöbb vélemény alapú adatot a kormányzati és céges hatékonyság elemzésénél használják. Az általános pozíciót pedig ezek átlagából számítják. Az 1. táblázatban Magyarország összesített és az egyes részterületeken elért teljesítményének alakulását látjuk 2021 és 2025 között.

1. táblázat. Magyarország teljesítményének alakulása 2021-2025-ben összességében és az egyes részterületeken

A táblázat alapján a következő megállapításokat tehetjük:

• az előző évhez képest az öt vizsgált területből négyen a magyar pozíció javult. Egy területen, a gazdasági teljesítményben viszont öt helynyi a visszacsúszás.
• a kormányzati hatékonyságra öt, a cégesre hat és az infrastruktúrára négy helynyi javulás következett be. A romló és javuló adatok együtteséből, illetve a két kevéssé fejlett ország kutatásba kerüléséből következett be a hat helynyi általános előrelépés.

Továbbá azt is láthatjuk, hogy a magyar teljesítmény eléggé változó, valamint, hogy a 2021 évi pozíciót még 2025-ben is csak az infrastruktúra területén értük el. Legnagyobb lecsúszást a gazdasági eredményeknél látunk, ami azért különösen figyelemre méltó, mivel – amint korábban is említettük – ezt a területet elsősorban statisztikai adatokra támaszkodva vizsgálják az elemzők. A 2. táblázatban a V4 országok eredményeit látjuk az egyes területeken 2021-ben és 2025-ben.

2. táblázat. V4-es összevetés az egyes pozíciók alapján, 2021, 2025

A V4-es összehasonlítás szerint a cseh pozíciók messze jobbak, mint a többi ország eredményei. Figyelemre érdemes a cseh gazdaság 28. pozíciója, ezzel nemcsak a többi V4-es országot előzi meg jelentős mértékben, de Ausztriát, Szlovéniát, Portugáliát, Olaszországot és Nagy-Britanniát is.

A kormányzati munka hatékonyságára elért 21. pozícióval is megelőzi Csehország például Ausztriát, Nagy-Britanniát, Franciaországot és még Németországot is. A magyar általános helyezés 2025-ben pedig – igaz jelentős lemaradással – de a cseh után a második helyen van. Gazdasági teljesítmény tekintetében viszont a lengyelek is megelőznek bennünket.  A kormányzati és a céges hatékonyságra, valamint az infrastruktúra területén egyaránt Magyarország, Csehország után, szintén a második helyen.

Meglepő adat Ausztria lecsúszása: 2021-hez képest 2025-ben az általános helyezés tekintetében hét hellyel, a gazdasági pozícióra 20 hellyel, a kormányzati hatékonyságra 11 hellyel, a céges hatékonyságra 9 hellyel és az infrastruktúrára két hellyel került hátrább.

A versenyképesség összefoglaló értéke alapján az első tíz helyből csupán 4 helyen van EU-s ország (Dánia a 4., Írország a 7., Svédország a 8. és Hollandia a 10. helyen van), három helyet ázsiai ország (Szingapúr, Hong Kong és Tajvan) foglal el. Az 5. helyen pedig az Egyesült Arab Emírségeket, a 9.-en pedig Qatart látjuk. Az első Svájc.

Összességében azt a megállapítást tehetjük, hogy – amint azt más elemzések is igazolják – az EU versenyképessége egyértelműen romlik.

Ezen belül a V4-es országok közül Csehország kiemelkedően jól teljesít, Magyarország és Lengyelország a középmezőnyben található, Szlovákia viszont jelentősen lecsúszott, csak 6 országot előz meg (Dél-Afrikát, Mongóliát, Törökországot, Nigériát, Namíbiát és Venezuelát). Magyarországnál viszont – az általános helyezés tekintetében – gyengébb pozícióban van Románia, Görögország, Lengyelország, Horvátország, Bulgária és Szlovákia, és csak két hellyel előzi meg Szlovénia.A leggyengébb és a versenyképességet rontó tényezők között a kutatók – mások mellett – a beruházások visszaesését, az alacsony termelékenységi szintet, a kisvállalati szektor hátrányos helyzetet a nagycégekkel szemben, a felsőoktatás színvonalát, az alacsony szabadalomszámot, az alulfinanszírozott egészségügyet és a gazdaság válságokkal szembeni nem elég erős ellenállóképességét emelik ki.

Némi javulást érzékelnek ugyanakkor a céges menedzsment és a technológiai infrastruktúra színvonalában, a GDP arányos szolgáltatás export alakulásában és a turizmus teljesítményében.

A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.