Hatnapos munkahetet vezet be egy uniós ország

Míg a világ különböző országaiban a vállalatok a rövidebb munkahét bevezetésének gondolatával foglalkoznak, Görögországban a termelékenység felturbózását célzó unortodox lépéssel hatodik munkanap bevezetése vált lehetővé - írja a Guardian.

A kontinens egykor legsúlyosabb pénzügyi válságának középpontjában lévő nemzet – miután a gazdasági növekedés tekintetében felülmúlta a többi európai országot – ismét szembement a trenddel, és bevezette a 48 órás munkahetet. A szakszervezetek által „barbárnak” minősített intézkedés hétfőtől lép életbe.

„Semmi értelme sincs” – jelentette ki Akis Sotiropoulos, az Adedy köztisztviselői szakszervezet végrehajtó bizottságának tagja. "Amikor szinte minden más civilizált országban négynapos hetet vezetnek be, Görögország úgy dönt, hogy a másik utat választja."

A miniszterelnök, Kiriákosz Micotákis gazdasági fejlődét támogató kormánya szerint a kezdeményezést a népesség csökkenése és a szakképzett munkaerő hiánya tette szükségessé. A jogszabály kihirdetése előtt – amely a tavaly elfogadott szélesebb körű munkaügyi törvények része – Micotákis „időzített bombának” minősítette az előrevetített demográfiai változást.Becslések szerint példátlanul mintegy 500 000 főként fiatal iskolázott görög emigrált, amióta a közel évtizedes adósságválság 2009 végén kirobbant.

A hatnapos munkarend az illetékesek szerint csak az éjjel-nappal szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozásokra vonatkozik. A meghosszabbított munkahét keretében az egyes iparágakban és gyártóüzemekben dolgozók napi plusz két órát vagy egy plusz nyolcórás műszakot dolgozhatnak, a napibérhez hozzáadott 40%-os kiegészítő díjjal.

A jobbközép kormány állítása szerint mindkét lehetőség megoldja azt a problémát, hogy az alkalmazottak nem kapnak fizetést a túlórákért, ugyanakkor kezeli a be nem jelentett munkavégzés átfogó problémáját is.

A törvény lényege munkavállalóbarát, és növekedés-orientált

– mondta Micotákisz, mielőtt a görög parlament jóváhagyta a törvényt. „És ez összhangba hozza Görögországot Európa többi részével.”

De a hatnapos munkahét bevezetésének hatása nagy hullámokat vert. Egy olyan országban, ahol szinte nincs hagyománya a munkahelyi ellenőrzéseknek, az intézkedés ellenzői szerint a reform végső soron az ötnapos munkahét haláltusája, nem utolsósorban azért, mert a munkaadók szabhatják meg, hogy szükséges-e a hatodik munkanap.A tiltakozásul utcára vonult ellenzők szerint a reform erodálja a jogi védelmet, és a rugalmasság jegyében megkurtítja a régóta fennálló munkavállalói jogokat.

„A valóság az, hogy ezt egy olyan kormány fogadta el, amely ideológiailag elkötelezett amellett, hogy egyre nagyobb profitot termeljen a tőkének” – mondta Sotiropoulos. "A jobb termelékenység jobb munkakörülményekkel, jobb életminőséggel jár [az alkalmazottak számára], és tisztában vagyunk azzal is, hogy ennek ugyanakkor rövidebb munkaidőt kellene jelenteni, nem pedig hosszabbat."

Elmondása szerint az intézkedés részben azért valósulhatott meg, mert a szakszervezetek hatalma is meggyengült, mivel az adósságtól szenvedő Athén megszorító intézkedéseket vezetett be a mentőalapok fejében az ország pénzügyi válsága idején.

A szakszervezetek régóta érvelnek amellett, hogy a túlórák lehetővé teszik a munkaadók számára, hogy visszatartsák a további munkaerő felvételét.

Több országban a kipróbált négynapos munkahét ismételten megnövekedett termelékenységet mutattak, és a kutatók az eredményt a jobb összpontosításnak tulajdonították. Belgium 2022-ben törvényileg feljogosítja az alkalmazottakat arra, hogy munkahetüket öt helyett négy napos legyen, és kísérleti programokat hajtottak végre az Egyesült Királyságban, Németországban, Japánban, Dél-Afrikában és Kanadában.

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint már most is a görögök dolgoznak a leghosszabb ideig Európában, átlagosan heti 41 órát, bár a felmérések azt is bizonyítják, hogy sokkal kevesebb fizetést kapnak. A baloldali ellenzék gyakran helytelenítette „a bolgár fizetéseket a brit árak országában”, azt állítva, hogy a jelenség csak súlyosbította az agyelszívást.

A vitába a nyugdíjasok is bekapcsolódtak, akiket a törvény értelmében munkára ösztönöznek.

„A kormány lényegében azt mondja, hogy „dolgozzanak tovább, a nyugdíjasok esetében is szemet hunynak,” – mondta Grigorisz Kalomoirisz, a nyugdíjas pedagógusok szakszervezetének (Pesek) vezetője.

„Ismeretes, hogy a görögök többségének 900 eurós átlagos havi fizetése csak a hónap 20-ig tart ki. Ez a legújabb barbár intézkedés nem fogja megoldani a munkaerőhiány alapvető problémáját, és sokan úgy érezzük, hogy ugyanakkor nagyon igazságtalan a munkanélküli fiatal görögökkel szemben is, akiknek így talán soha nem lesz munkájuk.”