Hazai inflációs adatok állnak a fókuszban a jövő héten

• Kedden érkeznek a hazai novemberi inflációs adatok

Várakozásunk szerint az októberi 2,9%-os szintről 3,3%-ra gyorsul a hazai infláció idén novemberben 2018 novemberéhez viszonyítva. A külső inflációs nyomás továbbra is alacsonynak mondható és az üzemanyagárak is kismértékű mérséklődést mutattak idén novemberben a megelőző hónaphoz képest. A várakozásunk szerint gyorsuló infláció mögött egy fontos technikai tényező, a bázishatás áll: a világpiaci olajárak 2018 novemberében beszakadtak, mely a hazai inflációba is begyűrűzött, így alacsony bázis alakult ki. 2019 decemberében szintén a bázishatás miatt további emelkedés várható a hazai inflációs mutatóban.

Várakozásunk szerint a 2019-es évhez hasonlóan 2020-ban is 3,4%-on alakul majd átlagosan a hazai infláció (év/év alapon mérve). Az olajárakkal kapcsolatos negatív kilátások, az emiatt várható mérsékelt üzemanyagár-növekedés és a szabályozott árú termékek esetében prognosztizált visszafogott árszínvonalromlás az inflációs dinamika mérséklődésének irányába hat.

Ugyanakkor a gazdaságban tapasztalható belső árnyomás gyorsítja az inflációt: várakozásunk szerint 2019 és 2020 folyamán a maginfláció rendre a teljes árszínvonalromlás felett növekszik majd a hazai gazdaságra jellemző bérnyomás miatt. Bár az átlagbérek növekedési üteme a jövő évtől egy számjegyűre lassulhat, viszont ezzel együtt is bőven infláció feletti keresetbővülésre lehet számítani. A keresetek növekedése pedig a fogyasztói árakba is átgyűrűzhet. Ezt ellensúlyozhatja a szociális hozzájárulási adó csökkentése (idén július 1-jétől az adókulcs 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent és 2020-ban 15,5%-ra mérséklődhet tovább a reálkereset alakulásának függvényében).

• Pénteken a hazai építőipari szektor októberi teljesítményét ismerhetjük meg

2019 január-szeptember közti időszakban kiemelkedő teljesítményt nyújtott a hazai építőipari ágazat: minden hónapban bővült az építőipari termelés volumene 2018 azonos időszakához képest (kiigazítatlan adatok). Ugyanakkor már idén látható jelei voltak annak, hogy vége lehet az építőipar szárnyalásának: a tárgyhó végi építőipari szerződésállomány áprilistól kezdve rendre alacsonyabban alakult az előző év azonos időszakában mért értékhez képest. A legutolsó, szeptember végi adatok szerint a szerződésállomány szintje 7,6%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbi értékhez viszonyítva.

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség legfrissebb jelentése szerint 2019 harmadik negyedévében az építőanyaggyártói részpiacok többsége a hosszú időn át tartó növekedést követően stagnálásba váltott, ami szintén az építőipari ágazat intenzív növekedési időszakának végét vetíti előre.

Mind a magasépítés, mind pedig a mélyépítés alágazatok kibocsátása intenzív növekedést mutat 2019-ben, azonban mindkét alágazat jövőjét kockázatok övezik. A mélyépítés alágazat további növekedését a 2014-2020-as EU-s források kimerülése foghatja vissza. A magasépítés alágazaton belül az újlakás-piac szárnyalását pedig az 5%-os kedvezményes ÁFA kivezetése, az új állampapírkonstrukciók mint alternatív befektetési lehetőségek megjelenése, valamint a szigorodó épületenergetikai előírások miatt dráguló építési költségek hatása törheti derékba.

Előretekintve, a korábban említett, teljes építőiparra vonatkozó csökkenő szerződésállomány hatása a jövő évtől kezd majd begyűrűzni a teljes építőipar teljesítményét mutató számokba és visszaesést tapasztalhatunk majd az ágazatban. A 2020-tól várható visszaesés azonban feltételezésünk szerint nem lesz olyan mértékű, hogy a 2008 utáni időszakhoz hasonló válságot okozzon, az ágazat túlfűtöttsége azonban biztosan enyhül majd.

További elemzések itt érhetőek el.