Hernádi Zsolt MOL-vezér irányítja a Corvinus Egyetem alapítványát

Újabb állomáshoz érkezett a Corvinus Egyetem átalakítása. A fenntartói jogköröket jelenleg gyakorló Palkovics László, innovációért és technológiáért felelős miniszter bejelentette, hogy benyújtja a Maecenas Universitatis Corvini (MUC) Alapítvány alapító okiratát a bíróságnak, egyben megnevezte az alapítvány vezető testületeinek leendő tagjait.

A kuratórium elnökének Hernádi Zsoltot, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatóját kérte fel a miniszter. A kuratórium további tagjai: Csák János, üzletember, címzetes egyetemi tanár; Lánczi András, a Corvinus rektora; Martonyi János, jogász, egyetemi tanár, volt külügyminiszter; Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója.

A felügyelőbizottság elnöke Bártfai Béla jogász, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség vezérigazgatója, tagjai Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa, volt rektora, volt gazdasági miniszter és Jánoskuti Levente, a McKinsey and Company irodavezető partnere lesznek. Az alapítvány vagyonellenőre Bogdán Tibor ügyvéd lesz.

Az Országgyűlés már korábban elfogadta azokat a törvényeket, amelyek megteremtették annak kereteit, hogy 2019. július 1-jétől a Budapesti Corvinus Egyetem új, alapítványi formában működjön. Elkészült a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány alapító okirata, így az alapítvány bejegyzését követően megnyílik a lehetőség arra, hogy a Corvinus megújult modellben folytassa tevékenységét. A modellt más egyetemek esetében is alkalmaznák. Palkovics László úgy fogalmazott, hogy

a cél, hogy az egyetem bekerüljön a világ 200 legjobb egyeteme közé, Európában pedig a 100 legjobb közé.

Lánczi András úgy fogalmazott, hogy a cél itthon tartani a diákokat, és az átalakításra azért került sor, hogy az egyetem versenyképességét növeljét. Az átalakításról azt mondta, hogy "férfimunka" volt. A rektor emlékeztetett arra, hogy az idei felvételi jelentkezési eredmények is bizonyítják a Corvinus népszerűségét, az egyetem presztízse megkérdőjelezhetetlen.

A további fejlődéshez, a világszínvonal eléréséhez azonban a modellváltás elkerülhetetlen volt.

Lánczi András hangsúlyozta, hogy „a Corvinus megújulásának folyamatában három alapelvet tartunk szem előtt: minőség, versenyképesség, nemzetköziesedés. Ezek mentén kezdtük el a tavalyi év második felében azt a belső, szakmai munkát, amelyben mintegy 120 kolléga vesz részt intenzíven”. 

A vagyonkezelő alapítvány alapító okirata tartalmazza az Alapítvány célját, tevékenységét, induló vagyonát, valamint vezető és ellenőrző szerveinek tagságát.

Az alapító az alapítvány kuratóriumának átadja az alapítói jogokat, így az alapítónak a továbbiakban nem lesz hatásköre az alapítvány ügyeiben.

Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy a céljuk az egyetem hosszú távó fenntartható és kiszámítható működésének biztosítása. Kiváló egyetem, kiváló lehetőségekkel - mondta Hernádi, hozzátéve: ezentúl a kuratóriumnak kell biztosítania a kiszámítható és fenntartható fejlődését az egyetemnek. Ezt ugyan az állam is biztosította, de óriási kockázatok voltak.

A MOL évtizedek óta élen jár a hazai oktatás, és a frissdiplomás tehetségek támogatásában. Példaként említette a MOL 2007-ben elindított Groww nevű programját, mely keretében eddig 2007 óta 2100 pályakezdőnek adtak versenyképes munkahelyet, 80 százalékuk ma is a cégnél dolgozik. Néhány éve indították el a SEED vezetőképzést, melyre eddig 22 országból 500 jelentkeztek. 3 egyetemmel is duális képzési együttműködésük van, stratégiai partnerségek keretében pedig az elmúlt években több milliárd forintot fordított a MOL a hazai felsőoktatás támogatására.

Hernádi Zsolt szerint az elmúlt évek tendenciája, hogy egyre több magyar fiatal választja a külföldi felsőoktatást. 2017-ben már 12%-kal nőtt a korábbi évhez képest ez a szám. 

Most az egyetem egy teljesen új pályára áll a versenyképesség, a kiválóság és a tehetséggondozás jegyében - ígérte Hernádi Zsolt, hangsúlyozva: biztos benne, hogy egy sikertörténet első lépését tették meg.