Így alakítják át magánegyetemmé a Közgázt – Interjú Csák Jánossal

Interjú2019. ápr 15.Kamasz Melinda

A magánegyetemmé váló Corvinus Egyetem rektorát és dékánjait pályáztatással választják majd ki. Minden oktató munkáját átvilágítják és személyesen beszélnek velük. A felvételi rendszerben idén nem lesz változás, de jövőre lehet, hogy áttérnek az angolszász felvételire, növelni szeretnék a külföldi hallgatók és oktatók arányát. A PPP-ben készült épületet visszavásárolják, s összesen a megkapott ingatlanokon túl 380 milliárdos lesz a Közgázt működtető alapítvány vagyona - mondta el a növekedés.hu-nak Csák János a Corvinus Megújulásáért Felelős Projektszervezet vezetője.

Az Országgyűlés elfogadta, hogy a Corvinus Egyetem fenntartói jogai alapítványi tulajdonba kerüljenek. Ezzel elindultak a magánegyetemmé válás felé. Kik döntenek majd a legfontosabb kérdésekről?

A Megújulási Projekt tanácsadói testületének vezetőjeként ástam bele magam az egyetem, és a szükséges változások kérdéseibe.

Óriási lehetőség előtt áll a Corvinus. 2019. július 1-e után a döntéseket külső és belső, az egyetemmel munkaviszonyban álló tagokból álló kuratóriuma fogja hozni. Természetes, hogy a rektor tagja legyen a testületnek. Ezen kívül három felügyelőbizottsági tag és egy vagyonellenőr is fontos szerepet tölt be.

Utóbbi a felügyelőbizottság törvényességi feladatán túl az egész alapítvány céljának a betöltését, az alapstatutumának a betartását figyeli, vagyoni és tartalmi szempontból. A vagyonőrt 9 évre választják meg. Valójában ő afféle belső ügyész, aki a törvényességet felügyeli minden szempontból.

A személyekre vonatkozó döntések, felkérések a napokban folynak, néhány héten belül ez is kiderül.

Ön tagja lesz a kuratóriumnak?

Ha az Innovációs és Technológiai Miniszter úr, aki a törvény szerint alapítja a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványt, megtisztel a felkérésével, akkor örömmel dolgozom e fontos ügy megvalósításán. Első menetben ő kéri fel a kurátorokat, a felügyelőbizottsági tagokat és a vagyonellenőrt is.

Mégis milyen típusú vezetés várható?

Alapvetően a Corvinushoz valamilyen módon kötődő személyek, akik széleskörű nemzetközi tapasztalattal bírnak a menedzsment, közgazdaságtan vagy más társadalomtudományok területén. Ezt a három területet fedi le a kari rendszer a Közgázon. A dolog természeténél fogva kellenek olyan tagok, akik akadémiai háttérrel rendelkeznek, és olyanok is, akik a gazdasági életben szereztek tapasztalatokat.

Ha megalakul a kuratórium később, ki dönt arról, hogy ki legyen a tagja?

A törvény szerint az Innovációs és Technológiai Miniszter megalapítja az alapítványt, majd kinevezi a kurátorokat, a felügyelőbizottsági tagokat és a vagyonőrt, aki személy és intézmény, szervezet is lehet. Ezek után minden alapítói jogot - hozzáteszem az alaptevékenységet nem lehet megváltoztatni - átruház a kuratóriumra.

Ezek után a kuratórium és felügyelőbizottság közösen dönthet a testületek összetételéről, a tagok személyéről.Mekkora lesz az átlagéletkora a kuratóriumnak?

Amennyire tájékozott vagyok, nagyjából hatvan körül.

Lesz benne hölgy?

Úgy tudom, nem csak férfiak neve merült föl, de a végleges névsort csak akkor fogjuk megtudni, amikor a miniszter úr beadja a bíróságra az Alapító Okiratot.

Milyen vagyonnal fognak gazdálkodni?

A Közgáz éves költségvetése jelenleg 17 milliárd forint. Ebből mintegy 8,5 milliárd forintot az állam biztosított, a többi pályázati pénz és tandíj.

Az alapítvány vagyonának hozama a mostani számítások szerint némileg meghaladja a jelenleg biztosított állami forrást. De az egyetem dinamikus transzformációjához további forrásokra lesz szükség.

Az alapítvány kap 10 százalék MOL és 10 százalék Richter részvényt, melynek értéke jelenleg mintegy 380 milliárd forint.

Ez a részvénytulajdon nem elidegeníthető és nem terhelhető.

Ennek a 2018-as hozama, - már mindkét cég meghirdette az osztalékát – meghaladja a 10 milliárd forintot. Ezt már az alapítvány fogja megkapni.

Emellett az egyetem megkapja azokat az ingatlanokat, amelyeket eddig is használt. Ebből a főépület elidegeníthetetlen, az összes többi ingatlan elidegeníthető, terhelhető, de az így bevont forrást hasonló céllal vissza kell forgatni. Az egyetem célja az oktatás, ha elad mondjuk egy alacsony kihasználtságú ingatlant, és kollégiumot vagy oktatótermeket létesít helyette, az is az alapcél megvalósítása.

Mi lesz a Public-Private Partnership (PPP)-ben készült 2007-ben átadott új épülettel?

Ez kilógott a sorból, de itt a végső fázisban van a megállapodás a PPP-t annak idején megvalósító Wallis-leányvállalattal.

Az egyetem e konstrukció kivásárlására kap 24 milliárd forintot az államtól.

Ha lezárul, akkor az az épület is az egyetem vagyonába kerül.

Mi az, ami alapvetően meg fog változni a korábbi működéshez képest?

Az állami egyetemek minden évben költségvetési alkuban tárgyalják ki, hogy mennyi állami forrás kapnak a következő évre. Ezután tudnak végleges éves tervet készíteni, beleértve az európai uniós vagy magyar kutatási pályázati pénzeket, tandíjakat is. A magánegyetemeknél nem így van. Például a CEU az intézményt működtető alapítvány vagyonának hozamából, illetve adott esetben tőkéjéből gazdálkodik. A nemzetközi gyakorlatban utóbbi, azaz a tőke egy részének mobilizálása jól alátámasztott stratégia vagy középtávú célok függvénye.

Mindenesetre korszakváltó előrelépés, hogy a Corvinus esetében az egy éves tervezést felváltja az 5-10 éves stratégiai tervezés.Mikortól?

Július 1-től a fent említett részvényvagyon átkerül az alapítvány tulajdonába. Tehát a jövő évben már ennek hozamából gazdálkodik majd az egyetem. Az egyetem a saját lábára állhat, hiszen sok költségvetési bizonytalanság megszűnik, nem kell a változó kormányokkal, oktatási államtitkárral, miniszterrel, főosztályvezetővel alkudozni. Egyszerűen gazdálkodni kell ezzel a vagyonnal. A jelenleg rendelkezésre álló 17 milliárd forint a szinten tartásra elég, a növekedéshez, eszközök beszerzésére és emberek felvételére, intézményfejlesztésre plusz pénzre van szükség. A feladat a működési stratégia és a finanszírozási stratégia összehangolása.

Ki fog dönteni arról, hogy mit vegyenek, mit adjanak el?

A kuratórium.

Mi lesz az egyetem jelenlegi vezetésével? Ki nevezi ki a rektort?

A Nemzeti Felsőoktatási törvény szerint az állami egyetemeken a rektor és a kancellár afféle szimbiotikus munkamegosztásban irányítja az egyetemet. Az említett törvény módosítása a magánegyetemeknél bevezeti az elnök pozícióját, széles mozgásteret engedve a rektor és kancellár vagy gazdasági vezető pozíciók optimalizálására a legjobb egyetemi teljesítmény érdekében. A kancellár intézménye tulajdonképpen egy efféle szándék kifejeződése volt néhány éve az állami egyetemeknél.

A Corvinus magánegyetemmé válik, ahol a rektor az egyetem első számú vezetője, akit a kuratórium nevez ki.

A felsőoktatásban élenjáró országok egyetemeinek gyakorlata sokban emlékeztet a hatékony vállalatok működésére, vagyis az egyszerű, átlátható, világos személyi irányítási és felelősségi rendszerre, ezért a két-háromfejű vezetés olyan ritka, mint a fehér holló. A kuratórium egyik első feladata lesz, hogy meghatározza az egyetem azon vezetőit, akik közvetlenül a kuratóriumnak tartoznak felelősséggel.

Mi lesz Lánczi András jelenlegi rektorral?

A rektor úr három éves mandátuma éppen júniusban jár le. De számos egyetemi vezető, dékán, intézetvezető mandátuma lejáróban van.

Az egyetem vezetése azt a bölcs döntést hozta, hogy a megbízatásokat, ahol csak lehetséges, az átmeneti időszak idejére egy évre meghosszabbítja. 

Véleményem szerint Lánczi András rektor úr megbízatását is meg kell hosszabbítani.

A rektor úr elévülhetetlen érdemeket szerzett az egyetem átalakításában az elmúlt három évben. Az ő alkotóereje és kitartása tette lehetővé, hogy most a Corvinusról mint magánegyetemről beszélgetünk. A rektor úr tudását és tapasztalatát még évekig hasznosítania kell az egyetemnek. De ez elsősorban az ő döntése.

Pályáztatás lesz a rektori posztra?

Az egyetemen minden vezetői posztról pályáztatás után születik döntés.

Miben változik a Közgáz felépítése? Megmaradnak-e a karok?

Az egyéves költségvetési tervezés stratégiai szempontból eléggé nehézzé tette az egyetem belső erőkből történő szervezetfejlesztését. A mindenkori rektor három évre van kinevezve, ami az egy évre előre látható költségvetéssel súlyosbítva szinte kilátástalanná teszi az egyetem vagy bármilyen intézmény komolyabb átalakítását. Rengeteg tervezet készült arra vonatkozóan, hogyan kellene átalakítani a Közgázt. Az egyetemi átalakítási projektben sokan részt vesznek, olyanok is, akiknek az idők folyamán volt ideájuk arról hogyan változzon meg a közgáz.

Minden ésszerű elképzelést összegyűjtünk a jövőképes és a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő megoldások érdekében.

Mondok egy példát: az Egyesült Államokban a legtöbb egyetemen létezik hálózat- és adattudományi központ vagy intézet szorosan együttműködve a szociológia, a politológia, a statisztika és más társtudományokkal. De ezt most miként lehetne a Közgáz jelenlegi szervezetébe beleilleszteni? A mai világ működésmódját egy szervezetileg rugalmas, interdiszciplinális struktúra képezné le igazán.

A bécsi üzleti tudományok egyetemén 4 alapszak van, nálunk 16.

Persze ezt pillanatnyi érdekviszonyok is alakították, de ez is oldható, ha van egy közös célként elfogadott stratégia. Úgy kell újjászervezni ezt az egyetemet. építve az eddig elkészült elképzelésekre, hogy a középpontba helyezzük a fogyasztót, a hallgatót. Ehhez elengedhetetlen az oktatók és az adminisztráció megbecsülése. Az egyetemi éveket hallgatóként vagy oktatóként nem túlélni kell, hanem élményteli utazásként megélni minden szempontból: legyen az a tanítás tartalma és formája vagy a társas élet. A magasszintű, korszerű akadémiai színvonal pedig megköveteli az interdiszciplinálist.

Vannak konkrét elképzeléseik is?

Nagyon sok elképzelés kering az egyetemen, sok tervezet készül, ezeket integrálni kell. A szervezeti felépítés csak a stratégia függvényében értelmezhető. A legfontosabb, hogy a végzettek bárhol a világon megállják a helyüket profiként. De a stratégia csak a munka öt százaléka, a maradék 95 a következetes végrehajtás.

Jelenleg hányan dolgoznak a Közgázon?

450-500 oktató, ugyanennyi adminisztratív dolgozó van, és 11,5 ezer hallgató jár ide.

Ez milyen arány nemzetközi szinten?

Mindenkit beleszámolva nagyjából 26 hallgató jut egy oktatóra. Sok a panasz arra, hogy az oktatók, kutatók túlterheltek. Ez pedig a személyes figyelem rovására megy. Ezen változtatni kell, növelni kell az oktatói-kutatói létszámot. És fontos, hogy ezt a hatékonyság javításával együtt kell megtenni.

Mi a helyzet a fizetésekkel?

Az elmúlt három évben nagy lépést tett az egyetem a differenciált bérezés felé. Van teljesítménymérés, amelynek eredménye kihat a fizetésekre. Van olyan oktató, aki most kétszer annyit keres, mint három évvel ezelőtt. De nagyon sokan elmentek az egyetemről magánegyetemre vagy külföldre a pénz miatt. A teljesítményt meg kell fizetni.

Mennyiben változik a felvételi?

Idén semmi változás nincs. A magyar felvételi rendszer jó, ebben benne kell maradni.

Azt azonban meg kell gondolni, hogy a szűrés a jegyek mellett kiegészüljön motivációs levéllel, szaktanári ajánlással és személyes elbeszélgetéssel. Ez a bevált angolszász módszer átvétele lenne.Változnak-e a tandíjak?

A mostani évfolyam számára még semmiképp. A tervek szerint később is ugyanannyi ösztöndíjas hallgató maradna, mint most az állami képzésben, de már az alapítvány finanszírozásában.

Jelenleg tanulmányi és szociális ösztöndíj van, ezt jó lenne kiegészíteni az oktatáson kívüli tevékenységekhez kapcsolódó ösztöndíjakkal olyanoknak, akik valamilyen társas tevékenységben vesznek részt magas szinten az egyetemen.

Legyen ez néptánc, sport, szimfónikus zenekar, bármi. Ez azért fontos, mert a régi diákok akkor fognak később áldozni az egyetemre, ha itt jól érezték magukat, ha élmény volt az egyetemi életkorszakuk. Ehhez pedig kellenek azok hallgatók, akik megteremtik ezt a közeget.

Mennyi külföldi van jelenleg az egyetemen?

Közelíti a 20 százalékot. Nagyon fontosak a külföldi hallgatók és oktatók, kutatók. Szükségünk van az intézményesedett nemzetköziesedésre. A meglévő tehetséges magyar oktatók és kutatók mellé neves külföldi oktatók is jöjjenek, tudásközpontok jöjjenek létre. Ekkor válik szervessé bekapcsolódásunk a nemzetközi körforgásba. A nemzetközi hallgatókra is ezért van szükség, mert a network-ölés az egyik legfontosabb része az egyetemnek.

Hány százalék külföldi hallgatót szeretnének?

Nincs ilyen szám. Azt akarjuk, hogy külföldről is ugyanolyan színvonalú hallgatók jöjjenek, mint itthonról. A Közgáznak óriási ki nem használt vonzereje, hogy Budapesten van. Budapest minden turisztikai és életminőségi világ-ranglistában jól szerepel, kívánatos turisztikai célpont.

Ha megfelelő tandíjakat állapítunk meg, akkor alternatívája tudunk lenni a nagyon drága angol, vagy a komoly megélhetési költséget jelentő német egyetemeknek.

Az elmúlt 15 évben az amerikai, ausztrál egyetemek üzleti felemelkedésének modellje részben az ázsiai hallgatók bevonása volt. Ők bármit megfizettek és részben ezért emelkedtek meredeken a tandíjak. Nem ezt kell tennünk, de ha jó minőséget nyújtunk és versenyképes tandíjat, akkor alternatíva lehetnünk számukra is. Jelenleg Indiában és Kínában mintegy 2,6 milliárd ember él, abból 600 millió középső és felső középosztályba tartozik. Közülük mintegy 55 millió a 18-25 éves korosztály. Tegyük föl, hogy minden negyedik tovább akar tanulni: ez 14 millió potenciális jelölt.

Ha ebből 1000-et ide tudunk hozni és fizet mondjuk 20 ezer dollárt évente, az három évfolyammal számolva 60 millió dollár.

Hogy értsük a nagyságrendet: az egyetem teljes jelenlegi költségvetése 60 millió dollár. Ez az ezer nem elérhetetlen. Ez persze tűnhet fantáziálásnak, de nem látok sem természeti törvényt, sem emberi tényezőt, ami megakadályozná, hogy a siker reményében fontoljunk meg minden lehetőséget. Nos, ez a változás egyik kulcseleme: a korszakváltás potenciálja térben és időben. Olyan körülményeket kell teremteni, hogy a létező kereslet megtalálja az általunk kínált minőséget, ami nem lehet más, mint kiváló. És ebben rengeteget segít, hogy az egyetem ebben a csodás városban van.

A jelenlegi 11,5 ezres hallgatói létszám nőni fog?

Erre nem lehet választ adni. A kiindulópont, hogy a tehetségesek itt akarjanak tanulni, ezért szerintem az egyetemnek érdeke, hogy minden tehetséges, és ezt eredménnyel is alátámasztó magyart felvegyen. De nem a létszámon múlik az egyetem sikere. A lényeg a megtermelt gondolatok és kibocsátandó emberek kiválósága. Ennek kell a stratégia középpontjában állnia, s ez fogja meghatározni a kapacitás és ezzel az erőforrás-igényt.

Mikor várható, amikor a kuratórium előáll a jövő évi elképzeléseivel?

A végső határidő október-november, hiszen a 2020-as őszi tanévre februárban kell beadni a jelentkezéseket, tehát novemberre ki ki kell írni a feltételeket. De ez nem csak a kuratórium feladata, hanem minden a jövőképes Corvinusért tenni akaró kollégáé és hallgatóé is. A kuratórium feladata, hogy biztosítsa a közös gondolkodás szervezettségét és a végrehajtás eltökéltségét. Egy biztos, nincs sok idő.

A dékánokat is pályáztatni fogják?

Nem tudok mást elképzelni.

Van olyan egyetem, amely nagyon tetszik önnek, jó példa lehet?

A portugál Univesidade Nova de Lisboa, ők 10 év alatt nagyot ugrottak. A finneknél az Aaltoo University is ilyen. Amerikából a Northeastern University egy gyenge helyi egyetemből 20 év alatt feldolgozta magát az éremtáblára. De sikeres transzformációt hajtott végre a Southern New Hampshire University is. Hozzáteszem, hogy a 380 milliárd forintos alapítványi vagyon nagyon erős kiindulást jelent. Ezen kívül több tucat vállalati együttműködési partnersége van az egyetemnek, ezeket is jobban ki kell használni ugyanúgy, mint az előbb említett egyetemek teszik.

Melyek a távlati tervek?

2030-ra az Európai Unióban az első 100, a világon pedig a 200 legjobb egyetem közé szeretne kerülni az egyetem a megfelelő kategóriákban. De hangsúlyozom, a kiválóság az elsődleges, nem pedig a számok bűbája.

Fiatalítják a tanári kart?

Nem a kor számít, sokkal inkább az, hogy megfelelő oktatók és kutatók legyenek az egyetemen, és a hallgató/oktató aránya javuljon. Én például nem találkoztam olyan oktatóval, aki alkototói szabadságon lett volna, pedig az elengedhetetlenül szükséges a teljesítményhez.

Milyen fejlesztést szeretnének az oktatói gárdában?

Most készül egy olyan felmérés, melyben a világ nyolc egyetemének teljesítményét összehasonlítjuk a Közgázéval módszerrel. Ennek az a lényege, hogy megnézzük, melyek a húzó csomópontosodások a különböző egyetemeken, és a Közgázon hol van ez. Melyik tanszékből hány publikáció van, az kiké, milyen más egyetemekkel van kutatáson túli, mindkét fél számára fontos, élő és gyümölcsöző oktatási kapcsolat. Ezt a 8 egyetemet feltérképezzük és rávetítjük a miénkre. Ezzel meg tudjuk nézni, hol van potenciál még az egyetemen. Nagyon sokat várunk ettől.

Minden egyes ember munkáját megnézik?

Igen, én például igyekszem minnél több oktatóval leülni és megkérdezni, miként látja magát öt év múlva.

Chikán Attilával is leülnek?

Igen, Attilát tanárként, kollégaként és barátként is ismerem, rendszeresen találkozunk. Ő az egyetem korszerűsítésének évtizedek óta bajnoka, többször beszéltünk az átalakítási folyamatról is, amit a támogatásáról biztosított, és sok hasznos tanácsot ad.

Miből tudnak még pénzt szerezni?

Sok a lehetőség nagy a potenciál az executive képzésben is. Sok ezer olyan ember van, aki Észak-Afrikából, Ázsiából itt tanultak. Elképzelhető, hogy meghívjuk őket egy executive képzéssel egybekötött, mondjuk így, fesztiválra. Ezek közül az emberek közül sokan befolyásos pozíciókat töltenek be. Jó hírünket kelthetik világszerte. Sok a lehetőség és a potenciál, csak győzzük prioriás-sorrendbe rakni őket, és meg is valósítani. A célunk, hogy kiváló gondolatokat és a helyüket a világon bárhol megálló profikat kibocsátó intézmény legyünk. S ezt úgy, hogy élmény legyen itt tanulni, tanítani és kutatni.

SIKERSZTORIK
A Google és a Facebook coach-a szerint ez kell a sikerhez
Melody Wilding viselkedés-kutató szerint azok a vezetők, akik folyamatos nyomás alatt állnak, olyan készségeket gyakorolnak, amely segítségével a legtöbbet tudják kihozni magukból és másokból.
Siker2019. ápr 14.
Tudta, hogy az isteni Michelangelo zseniális üzletember is volt?
Levélváltásaiban jellemzően nem művészetről, sokkal inkább olcsón megszerezhető birtokokról, szerencsés adásvételekről folyt a szó.
Siker2019. ápr 6.
Erről mondott le Bill Gates és Warren Buffett a siker érdekében
Amikor valakinek a sikerére gondolunk, gyakran megfeledkezünk arról, hogy annak eléréséhez mennyi erőfeszítés szükséges.
Hírek2019. feb 1.
A briteket kiléptető Michel Barnier Európa legveszélyesebb embere
A francia néppárti politikusnak nemcsak Theresa Mayt sikerült kiütnie a ringből, de eddig azt is elérte, hogy az Unió végig egységes maradjon mögötte.
Elemzések2019. ápr 12.
Jeff Bezos volt felesége lesz a harmadik leggazdagabb nő
A válás után közel 36 milliárd dollár illeti majd meg MacKenzie Bezost, az Amazon-alapító feleségét.
Hírek2019. ápr 7.
A világ 10 legjobb üzleti egyeteme – Európa beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat
Rögtön az első helyen egy európai intézmény, amely beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat: a Harvardot, az MIT-t és a Standfordot. Ne Oxfordra gondoljunk!
Hírek2019. ápr 14.
Weiss Manfréd: a XX. század leginnovatívabb magyar vállalkozója
A csepeli mágnás báró úgy pörgette fel a magyar gazdaságot, ahogy arra azóta sem volt példa.
Elemzések2019. márc 24.