Hét dolog, ami befolyásolja a piacokat 2020-ban

Boris Johnson elsöprő győzelmével határozott irányt várhatunk Brexit ügyben és 4 évvel a népszavazást követően az Egyesült Királyságot ténylegesen és szabályozott módon kivezetheti az Európai Unióból. December közepén az Egyesült Államok és Kína aláírt egy ún. első fázisú kereskedelmi megállapodást, amely nem vet véget a kereskedelmi konfliktusnak, azonban az első komoly lépés a feszültség oldására. Ennek keretében további kilátásba helyezett vámok nem kerülnek bevezetésre, míg a korábban kivetettek mérséklésre kerülnek. Kína erősíti a szellemi tulajdon védelmét és mezőgazdasági termékeket vásárol az USA-tól. Azonban kérdés, hogy Kína valóban betartja-e – a nehezen ellenőrizhető – szellemi tulajdon védelmét.

Ugyanakkor továbbra is velünk maradnak a geopolitikai feszültségek és a megszokott ütköző zónákban adódhatnak is összetűzések.

Bár korábban sokan az olcsó pénz korszakának végét látták 2019-ben, jelenleg 2020-ban sem látszik jelentős fordulat a nagy jegybankok monetáris politikájában. Ebben egy rendszer szintű kockázat is rejlik, hiszen jelentős negatív sokk esetén a jegybankok fegyvertelenné válhatnak, hiszen eszköztárukat már kimerítették. Sokk hiányában minden adott ahhoz, hogy az alacsony kamatokkal megtámogatott gazdaságban idén is folytatódjon az eszközárak emelkedése.

1. Visszatér a volatilitás a devizapiacra?

Az EUR/USD keresztárfolyam egész évben 6%-os sávon belül tartózkodott. Ilyen szűk kereskedési sávra az európai közös deviza fennállása óta nem volt még példa egy naptári évben sem. Arra számíthatunk, hogy 2020-ban visszatér a volatilitás és nagyobb elmozdulásokat is láthatunk. A rendezett Brexit, a kereskedelmi háború enyhülése visszahozhatják a kockázati étvágyat a piacokra és kedvezően hatnak a világkereskedelemre, amely az export vezérelt Európának is kedvezne, tehát a folyamatnak az euró is nyertese lehet, hiszen az euró zóna jelentős külkereskedelmi többlettel rendelkezik. Ha a FED folytatja a kamatcsökkentéseket, vagy legalábbis nem szigorít, az a dollár gyengülését okozhatja a 2019 év végi szintekről. Ebben az esetben az amerikai elnök is elégedett lenne, hiszen Donald Trump sokszor hangoztatta, hogy a gazdaságot a gyengébb dollár támogatná. A választás évében utóbbi nyilvánvalóan az elnök egyik legfontosabb célkitűzése. Alapjaiban húzná keresztül az előbbi elképzeléseket az olasz költségvetési problémák eszkalálódása, amelynek az előjeleit 2018-ban már láthattuk és heves mozgásokat okozott a piacokon. Ráadásul 2020-ban az olasz államadósság hetede, 320 milliárd eurónyi államkötvény fog lejárni, a finanszírozási igény tehát magas lesz.

2. Merre tovább forint?

2018 után 2019-ben is gyengült a magyar deviza az euróval szemben. Kétpólusú erők hatnak a forintra, egyik oldalról nézve a magyar gazdaság jó teljesítménye, a pozitív kereskedelmi mérleg egyenleg, a leépített devizahitelek (mindhárom gazdasági szektorban), a lakossági állampapírok egyre nagyobb részaránya, olyan tényezők, amelyek stabilitást adnak a forintnak és erősíthetik. Másik oldalról a lakossági állampapírokon kívüli univerzumban elérhető forint kamatok nagyon alacsonyak, amelyhez 2019-ben már 3% feletti infláció társult, ez azt jelenti, hogy negatív reálkamat uralkodik. Szintén a forint ellen szól az uniós források megcsappanása, amelyek az elmúlt 7 évben komoly hátszelet biztosítottak a gazdaságnak. Ebben a koordináta rendszerben a forint folytatódó lassú leértékelődésére számíthatunk és 2020-ban újabb EUR/HUF árfolyam csúcsot is láthatunk, valamint az „egyensúlyi” kereskedési sáv is feljebb fog tolódni. Az MNB részéről nem várható hirtelen irányváltás. A 3%-os inflációs cél körül +/-1%-os tűrési sávot alkalmaz a jegybank, tehát egyelőre nem várható hirtelen monetáris szigorítás, ez csak egy olyan forgatókönyv esetén következhet be, amikor markánsan és tartósan 4% fölé gyorsul az infláció.

3. Hosszú gyengélkedés után kaphat erőre a norvég korona

A norvég korona vesszőfutása 2013-ban kezdődött, 2014-től pedig gyorsuló pályára állt a folyamat. Akkoriban esett 115 dollárról 28 dollárra a Brent hordónkénti árfolyama. Norvégia, mint olajkitermelő és exportáló ország a magasabb olaj árfolyamban érdekelt, így érthető a korona gyengülése. Ugyanakkor látni kell, hogy az elmúlt 7 évben a korona az euróval szemben értéke 28%-át, a dollárral szemben 40%-át veszítette el, pedig a Brent árfolyama azóta már 60 dollár környékén stabilizálódott.

A norvég központi bank egyébként több kamatemelést is végrehajtott az elmúlt 1 évben és 0,5%-ról 1,5%-ra emelte az irányadó betéti rátát. Az EKB betéti rátája mindeközben -0,5%-on áll, tehát jelentős kamat előnye van a norvég koronának, ami a carry traderek célkeresztjébe is helyezheti.

A norvég gazdasági fundamentumok, a stabilizálódó olajár és a korona kamat előnye megfelelő vonzerőt biztosít a devizapiacon, így az elmúlt években elmaradt korrekció beköszöntésére számíthatunk, és az euróval szemben a norvég koronára fogadnánk.

4. Érdemes lehet átrendezni a téteket a részvénypiacokon

A 2009 óta tartó bikapiac a történelem egyik legkellemesebb korszakát hozta a részvénypiaci befektetőknek. Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy mégis meddig tarthat mindez. Az emelkedéssel kezdenek az eszközök túlértékeltté válni, az új beszállóknak pedig egyre több féltenivalójuk van. Ugyanakkor a monetáris politika nyújtotta likviditásbőség erős támaszt jelent az eszközáraknak és egyelőre úgy látszik ez az összefüggés 2020-ban is fennmarad.

A mostani helyzetben viszont megfontolandó a súlyok felülvizsgálata. 2009.03.06. óta az S&P 500 index (osztalékok újra befektetésével) 480%-os hozamot biztosított a befektetőknek USD alapon, mindeközben a Stoxx Europe 600 index (osztalékok újra befektetésével) követői csupán 220%-os hozamot értek el szintén USD értékre számolva. A hatalmas különbség érthető, ha összehasonlítjuk a két térség gazdasági teljesítményét. Azonban a már kifejtett változások (több éves Brexit probléma levetkőzése, megállapodás Kína és az USA között), és egy javuló európai makro környezet reménye azt mondatja velünk, hogy az olló szűkebbre záródása várható. Ezt szintén támogatja, hogy Európában a kamatok még alacsonyabbak, mint az USA-ban, ez pedig előnyös környezetet biztosít az európai vállalatoknak. Természetesen mélyebb szektorelemzéssel még mindig lehet alkalmi lehetőségeket találni az USA-ban is. Az amerikai energia részvények kimaradtak a nagy tőzsdei emelkedésből, 2020-ban e tekintetben fordulatra számítunk.

5. Az elfeledett hellén kincs

Görögország néhány évvel ezelőtti államcsődjével teljesen kiradírozta magát a befektetők térképéről, pedig érdemes Athénra irányítani a figyelmet, ahol a vezető tőzsdeindex (ASE Index) 50%-ot emelkedett 2019-ben, amely a legjobb teljesítmény volt egész Európában. A mostani emelkedés ellenére is hatodát éri az ASE index a 2007-es csúcsához képest, amely jól mutatja milyen mélyről indult korrekció a görög eszközök tekintetében. A tőzsdei emelkedést a fundamentumok is alátámasztják: növekvő GDP, bővülő fogyasztás, trendszerűen csökkenő munkanélküliség, a gazdasági hangulat indexek pedig sok éves csúcson állnak. Aki hisz a görög csodában, még időben van.

6. Választások az USA-ban

2020 egyik legnagyobb kérdése, hogy kap-e újabb 4 évre szóló megbízást a választóktól Donald Trump. A regnáló amerikai elnök alaposan felforgatta a világpolitikát. Tetteivel egyértelműen megüzente, hogy az USA vezető szerepét szeretné megszilárdítani, országa ellenfeleit megfélemlíteni, szövetségesei pedig nem kényelmesedhetnek el, mert a jelenlegi világrend és kapcsolatrendszer nem állandó. Számos felvállalt konfliktusa mellett láthattuk, hogy kiemelten figyeli a tőzsdei árfolyammozgásokat és akkor elégedett, hogyha az amerikai részvények jó teljesítményt nyújtanak, emellett sokszor a dollár árfolyamáról is határozott véleménye van. Gazdaságpolitikájának sok eleme egyébként kedvező a vállalatok számára, a társasági adó kulcsát 35%-ról 21%-ra csökkentette, ezzel rengeteg pénzt hagyva a cégeknél, valamint minden formális és informális eszközével szeretne hatással lenni a független FED-re, a kamatok alacsonyan tartása/csökkentése érdekében. Regnálása első 3 évében egyébként további 3.000 milliárd dollárral nőtt az USA államadóssága 16.000 milliárd dollárról 19.000 milliárd dollárra. Az adósság növekedése gyorsuló ütemű és amennyiben a republikánusok és demokraták párharca kiélezett lesz, úgy az USA fegyelmezetlen fiskális helyzetére is több figyelem irányulhat majd, ez pedig piaci turbulenciákat is okozhat. Ugyanakkor más vélemények szerint a költségvetés egyensúlya továbbra sem kap megfelelő figyelmet és folytatódhat az adósságállomány robbanásszerű növekedése, ami pedig dollárgyengítő hatású. Trump hivatali ideje alatt számos esetben formabontó megoldásokat alkalmazott, mégis bizonytalanságot jelentene távozása a gazdasági és politikai életben.

7. Negatív kamatok világa – közel egy korszak vége?

Annak ellenére, hogy nem számíthatunk jelentős fordulatra a nagy jegybankok monetáris politikájában, van egy érdekes jelenség a piacokon, ami nem feltétlen tarthat örökké. Jelenleg 12.000 milliárd USD értékű adósság forog negatív hozammal a kötvénypiacokon, amely egyes kibocsátók esetében 30 éves lejáratokat is tartalmaz. Bár a hozamgörbe rövid oldalától nem várhatók volatilis mozgások, a hosszabb lejáratoknál nem lenne meglepő folyamat, ha ismét a pozitív tartományba sodródnának a jegyzések. Ha beigazolódik az Európával kapcsolatos enyhe optimizmus, akkor a német 10 éves államkötvények éves hozama elrugaszkodhat a jelenlegi -0,3%-os szintről.