Heves vita bontakozott ki az euró bevezetéséről - az uniós valuta segíthetne, de nem csodafegyver

Számos válsághelyzet sújtotta Európa gazdaságát az elmúlt években. Míg a koronavírus járvány után szinte az egész régió GDP-je megemelkedett, addig az orosz-ukrán háború már súlyosabb következményeket okozott a gazdaságban. Szárnyaló infláció, energiaválság és romló fizetési mérleg hiány jellemezte az EU-s államokat.

A gazdasági krízist és a jövőbeni kilátásokat vették számba a szakértők a 62. Közgazdász-vándorgyűlés kerekasztal-beszélgetésén.

2022-2023-ra a GDP-t tekintve egy felpattanást figyelhettünk meg az egész európai régióban a koronavírus járvány után. Ezt az időszakot az államháztartásban csökkenő hiány, és zsugorodó államadósság jellemezte.

Inflációs kihívások

Az eredeti várakozások a COVID utáni időszakra átlagos gazdasági képet festettek, amihez képest az infláció jelentősen megugrott.

A Magyarországra vonatkozó adatokat vizsgálva látszik, hogy 2021-ben már 5,2-re emelkedett az infláció a 2020-as 3,4 százalékhoz képest. Így elmondható, hogy az infláció nem a háború miatt kezdett emelkedni Magyarországon. Igazán, pedig 2022-ben robbant ki, amikor elérte a 15,3 százalékot.

- elemezte a magyar infláció alakulását László Csaba címzetes egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter.

A régióban 2022-ben, Szlovéniát kivéve, mindenhol kétszámjegyű volt az infláció. Ez abszolút meglepetésként érte a döntéshozókat, mert egyetlen jegybank sem számított hasonló adatokra. Jellemzően csak 2022 közepén kezdték el növelni a kamatokat, amikor teljesen egyértelművé vált, hogy ez nem egy átmeneti és egyszeri folyamat.2023-ra már látszott némi különbség a régió országai és Magyarország között. Nálunk még tovább nőtt az infláció, ami 2023-ra elérte a 17,2 százalékot.

Ezzel szemben csupán néhány országban maradt kétszámjegyű az infláció.

A tanulmányom egyik fő üzenete, hogy az eurózóna tagság láthatóan segít abban, hogy a költségvetési politikában alacsonyabb legyen az államadósság és a kamatszint.

-emelte ki az eurozónában rejlő lehetőségeket László Csaba.

Az energia- és élelmiszer-áremelkedés, és Covid miatt kialakult ellátási problémák, illetve az alacsony kamatkörnyezet miatt indult felfelé az infláció - hangsúlyozta a korábbi pénzügyminiszter.

Érdekes, hogy 2022-ben még nem volt nagy mozgás a GDP növekedésben. Nyilvánvalóan kisebb lett a növekedés, mint amit az előrejelzések jósoltak, de nem következett be jelentősebb visszaesés. Bár az orosz-ukrán háború 2022 februárjában kezdődött, az év a GDP növekedését nem befolyásolta a konfliktus, pedig az infláció már megugrott, és a folyó fizetési mérleg hiány is jelentősen romlott.

Hiába zajlik egy háború a szomszédban, 2022-2023-ban a hitelminősítők nem ütötték meg a régiót, sőt Bulgária és Horvátország javítani is tudott. Az egyetlen leminősítés Magyarországot érintette.

Az energiakrízisről és a kockázatokról szólva kiemelte: ha háború van, és elszabadulnak az energiaárak, akkor a kormányoknak mindig kompenzációs rendszereket (pl.ártámogatás, Adria-vezeték kapacitás növelése, stb.) kell kialakítaniuk, ez megúszhatatlan, ez a kompenzáció megemelkedett költséget jelent.

A geopolitikai bizonytalanság miatt a védelmi kiadásokra fordított kiadások is növekedtek, miközben a magas kamatkörnyezet pedig jelentősen megnövelte az adósságfinanszírozás költségeit. Tartósan magas kamatszintre kell felkészülnie a fiskális politikának - mondta.

Az euróövezeti tagság segít stabilizálni a fiskális politikát és alacsonyabban tartani a kamatokat, emellett kisebb a kockázati érzékenység

- fűzte hozzá.

Tovább éleződik a hatalmi verseny Amerika és Kína között

Ha a globális technológiai versenyt vizsgáljuk, elmondható, hogy 44 kritikus technológiából 37-ben Kína vezet Amerikával szemben. Ezenfelül 8 technológiában fennáll annak a valószínűsége, hogy Kína technológiai monopóliumot fog szerezni.

Ilyen terület például a fejlett rádiófrekvenciás kommunikáció (5G), az akkumulátorok, és a hidrogén- és ammóniaenergia.

A dollár részesedése a globális devizatartalékokban az elmúlt húsz évben körülbelül 10 százalékponttal csökkent. Ebben a folyamatban hatalmas szerepet játszott az euró, de feljövőben vannak újabb valuták is, mint például a BRICS  valuta, amit Oroszország forszíroz a legnagyobb erővel.

- számolt be a dollár szerepének gyengüléséről  György László kormánybiztos, korábbi gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.

Tényszerű, hogy az eurozónán belül az államadósság finanszírozásának költsége alacsonyabb, mint Magyarországon, de az eurozónához csatlakozás önmagában nem jelent felzárkózást - mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Görögország euroövezet-tagként került mély válságba, de Szlovákia sem tudta megőrizni a felzárkózási ütemét, miközben Lengyelország gazdasága gyorsabban bővült.

Mint mondta,

mindannyiunk érdeke, hogy teljesítsük az euroövezeti csatlakozás követelményeit, ezeknek már a Covid előtt nagyrészt meg is feleltünk.

Nagyon fontosnak nevezte, hogy milyen az adósságfinanszírozás szintje a GDP-hez képest, ami most magas az EU-ban, nagyjából az olaszokkal vagyunk együtt.

Ugyanakkor az infláció emelkedése és a külső sokkok miatt mindenhol emelkedett az államadósságfinanszírozás költsége, nem csak nálunk - tette hozzá, kiemelve, hogy nálunk a foglalkoztatottsági mutatók jók, és a reálbér emelkedés hónapok óta tart.

Nálunk a foglalkoztatottság volt a központban, ennek az ára, hogy a hiány és az adósság elment, ezt a hiányt csökkentenünk kell, ebben egyetértés van - mondta.

A lakosság kezében lévő adósság 3 százalékról 20-25 százalék, a magas kamatokat a lakosságnak, és nem külföldieknek fizetjük ki, a teljes kamatkiadás háromnegyede belföldi finanszírozókhoz megy - mondta.

Gazdasági visszaesés döntően az infláció következtében más európai országokban is bekövetkezett, nem csak nálunk - fogalmazott. 

- 2024-től az elsődleges egyenlegünk pozitív lesz, így csökken az államadósság, miközben megmarad nálunk a rezsitámogatás - fűzte hozzá.

A közpénzügyi kihívásokról szóló kerekasztal-beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.