Hogyan beszélnek egymással a belga futballisták?
HírekA beszéd alapvető eleme a futballnak. Az edzők utasításokat adnak a játékosoknak, a csapat tagjai pedig a pályán is beszélnek egymással. Megkérdezheti valaki, hogyan kommunikálnak egymással a sok-nemzetiségű belga csapat tagjai? Közelálló források szerint a játékosok az öltözőben sem a holland, sem a francia nyelvet nem használják. El akarják kerülni azt a látszatot, hogy valamelyiket jobban kedvelik, mint a másikat. Angolul beszélnek a pályán is, ami igencsak meglepte az Anglia elleni mérkőzésre érkezett brit tudósítókat. A belgák többsége a flamand északi területen él és hollandul beszél. A fennmaradók leginkább franciául, de van egy kis német nyelvű csoport is.
Ez a megoszlás jellemző a belga csapat sztár játékosaira is.
A Manchester City csapatának játékmestere, Kevin De Bruyne a flamand régióból, Gentből származik és hollandul beszél, míg a Chelsea támadója, Eden Hazard a Walloon régió franciául beszélő tagja. A belga csapat és a tagjai által használt nyelv már korábban is téma volt a sajtóban. Egy 2014. évi sajtókonferencián két védő, Thomas Vermaelen és Axel Witsel különböző nyelven nyilatkozott, Vermaelen hollandul, Witsel pedig franciául. Mindez számos országban furcsának tűnhet, Belgiumban azonban minden a különböző nyelvek mentén szerveződik – a politikai pártoktól kezdve az iskolákon át a magazinokig és újságokig. Az országban nagyon sok migráns is él, akiknek nem anyanyelve sem a holland, sem a francia. Így esetükben az angol válhat az integráció eszközévé. A belga csapat különböző népcsoportokat képviselő tagjai, különösképpen, mivel számos játékos migráns családokból származik, érdekes nyelvi keveréket biztosítanak és széles körű beszédkészséggel rendelkeznek. Az Antwerpenben született csatár, Romelu Lukaku arról híres, hogy folyékonyan beszél hat: holland, francia, angol, spanyol, portugál és szuahéli nyelven. A csapatkapitány, Vincent Kompany öt nyelvvel bír. Néhány franciául beszélő játékos azonban csak egy nyelvet ért: még hollandul sem kommunikál. A francia ajkú Marouane Fellainiról, aki most a Manchester United színeiben játszik, az egyik televízió kommentátora azt mondta: soha sem találkozott még valakivel, aki ilyen rosszul beszélt volna angolul. Annak ellenére viszont, hogy szinte minden játékos ért franciául, az angolt gyakran tekintik egy „biztonságos középútnak.” Az angol közös nyelvként történő használatával az érintett szervezetek, így a belga válogatott futballcsapat is elhárítja magától azt az egyébként esetleg felmerülő vádat, hogy akár a holland, akár a francia nyelvet részesíti előnyben a másikkal szemben.Az ez évi világbajnokság másik soknyelvű csapata Svájc.
Az országban négy nyelvet, a németet, a franciát, az olaszt és a romansch-t, a római nyelvet beszélik. Ramon Vega 1993 és 2001 között játszott a svájci válogatottban. Elmondása szerint a nyelvi kérdés megosztotta a csapat tagjait: „a német, a francia és az olasz srácok külön asztalnál ebédeltek és vacsoráztak”. "Az akkori edző, Roy Hodgson taktikai értekezleteit franciául tartotta, de amikor az egyes játékosokkal beszélt, az ő nyelvüket használta” mondta Ramon Vega. Mindenki megértette a másikat, de aki biztos akart lenni abban, hogy üzenete célba ér, át kellett váltania az érintett személy nyelvére”. A belgák érzékenysége azonban azzal jár, hogy egy ilyen megközelítés a Vörös Ördögöknek nevezett nemzeti csapat esetében nem lenne bölcs dolog."Minden svájci nyelvi közösség tudomásul veszi, hogy az ország sokszínű” véli a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem nemzeti kérdésekkel foglalkozó szakértője, Klaus-Jürgen Nagel. „Belgiumban azonban más a helyzet: Flandriában az emberek elsősorban flamandnak tekintik magukat, sokkal inkább, mint belgának.”Ramon Vega számára azonban kedvező volt, hogy egy multi-nacionális környezetben nőhetett fel. "A soknyelvű közegben eltöltött évek hasznosak voltak számomra, amikor egy új országba költöztem, mivel türelemre és kitartásra tanítottak”. „Amikor viszont Londonba jöttem, néhány társam cockney nyelvjárását nagyon nehezen értettem meg.”
