Ha haragos zenéket hallgat, ön gazdasági összeomlás előtt áll
HírekHogy lehet a rock and roll népszerűségéből, vagy Taylor Swift letöltéseinek számából következtetéseket levonni a gazdasági hangulatra? Andy Haldane, a Bank of England vezető közgazdásza érdekes új ötlettel állt elő. Arra gondolt, hogy egy ország lakosainak zenehallgatási szokásai tükrözik az aktuális hangulatukat. Az aktuális hangulat fontos jelző a közgazdászok számára. Tükrözi a jövedelmi helyzetet, a várakozásokat, a költekezési, vagy éppen a megtakarítási hajlandóságot. Ha a felmérésekből az derül ki, hogy a lakosság pesszimista, akkor egy esetleges jegybanki kamatemelés arra ösztönözheti őket, hogy ne vegyenek fel hitelt és kevesebbet költsenek. Ez összességében visszafogja a gazdasági növekedést. A jegybankok hagyományosan lakossági és vállalati felmérésekkel monitorozzák a hangulatot. Az elmúlt években azonban számos más hangulatfelmérő eszközt is kitaláltak a közgazdászok. Így például elemzik a Twitter bejegyzésekben, vagy az online hírportálok cikkeiben használt szavakat. A Claremont Graduate University kutatói nemrég megmutatták,
hogy a popzene is legalább annyira alkalmas az ilyesféle előrejelzésre, mint a hagyományos kérdőíves felmérések.
A „Piacok ritmusa” című elemzésükben a zenei toplistákat és a Spotify-t használták arra, hogy következtetéseket vonjanak le a gazdasági hangulatról. Az ötlet lényege, hogy a zenében nagyon erős az érzelmi hatás. A hangnem, a tempó, ritmus, a dallam, a hangerő - ezek együttesen erős érzelmi reakciót váltanak ki. A Spotify és a hozzá hasonló szolgáltatók ezen attribútumok alapján állítanak össze lejátszási listákat, és ajánlanak új számokat a hallgatóknak.
A popzenében a hagyományos zenei kifejező eszközök mellett a szöveg is erős érzelmi töltetet hordoz. Az, hogy ki milyen zenét hallgat kifejezi a nemzethez, országhoz, kultúrához, vagy szubkultúrához való tartozást. A dalok szövegeit ugyanolyan szoftverekkel lehet elemezni, mint amelyekkel a marketingesek a Twittert vagy az online portálok cikkeit elemzik.
Ezek alapján kategorizálni lehet a dalokat. Pozitív vagy negatív érzések fűződnek hozzájuk. A kutatók összesen nyolc kategóriát állítottak fel: öröm, bánat, harag, félelem, undor, meglepetés, bizalom, várakozás. A szoftver minden esetben “húz egy strigulát” az adott kategória mellé, amikor a rá utaló kifejezés elhangzik a szám szövegében.
A slágerlistás dalok komponenseiből így kirajzolódik, hogy a hallgatók milyen érzelmeket élnek át, melyik kategóriát érzik magukhoz a legközelebb. Ebből próbálnak meg következtetéseket levonni a gazdasági hangulatra nézve. Havi rendszerességgel elvégzik ezeket a vizsgálatokat a TOP-100-as popzenei listákon. Óriási előny ez a kérdőíves felmérésekhez képest. Azokban ugyanis csak azok vesznek részt, akik erre hajlandóak. A popzenei listák azonban az emberek sokkal szélesebb körének diszpozícióiról adnak felvilágosítást.
A Claremont kutatói elkészítették ezt a vizsgálatot a 2008-as pénzügyi válság előtti és utáni időszakra is.
Azt találták, hogy az összeomlás után a haraggal és az undorral összefüggő szavakat tartalmazó számok sokkal hallgatottabbak voltak, mint mondjuk a bizalom kategóriájába tartozó dalok.
A jegybankárok azonnal ráharaptak az ötletre, ki is terjesztették azt: a Spotify vagy az Apple Music még a TOP-100-as listáknál is részletesebb elemezni való adatfolyamot kínál. A nagy netes zenei szolgáltatóknak ugyanis részletes adatbázisa van a felhasználókról, a háztartásokról. Ezek alapján nem csak általános hangulat indexeket lehet készíteni, de különböző régiók, országrészek, vagy emberek csoportjaira (például jövedelmi helyzet alapján) is le lehet bontani a vizsgálódást.
(The Conversation)