Hogyan lehetnek sikeresek a Horizont Európa magyar pályázói?

A több mint 95 milliárd euró költségvetésű új hétéves program a Horizont 2020 (H2020) keretprogram szerves folytatása, ugyanakkor olyan új elemekkel bővül, mint a kiemelt társadalmi kihívásokat célzó missziók, a szektorokon és technológiákon átívelő együttműködéseket ösztönző klaszter-programok, vagy az uniós, tagállami és ipari társfinanszírozással megvalósuló Európai partnerségek.

Az online esemény több mint 500 követője az előző ciklusban elért hazai eredmények mellett megismerhette azt is, hogyan segítik a célzott kormányzati intézkedések, dedikált hazai források és szakértői szolgáltatások a magyar pályázók még sikeresebb bekapcsolódását az uniós pályázatokba.

Mariya Gabriel, az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosa nyitóbeszédében bemutatta az új program három fő pillérét. Kiemelte az alacsonyabb innovációs teljesítményű országok részvételét segítő widening akciók, a zöld megegyezés (Green Deal), valamint a digitális társadalmi-gazdasági átalakulások jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a kutatás és innováció határozza meg Európa jövőjét, ezért elengedhetetlen a páneurópai összefogás, a magas színvonalú kutatás és az új ötletek konkrét innovációvá való átalakítása.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte, hogy az induló keretprogram kiváló lehetőséget teremt a kutatók és innovátorok számára, hogy bekapcsolódjanak olyan nemzetközi kutatási és innovációs projektekbe, amelyek a globális társadalmi-gazdasági kihívásokat célozzák, valamint, hogy innovatív ötleteiket piacképes termékké vagy szolgáltatássá alakíthassák. Elmondta, hogy a magyar kormány azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy a magyar pályázók a Horizont Európa program költségvetésének 2,18%-át hozzák el, amely a Horizont 2020 programból a magyar résztvevők által elnyert támogatás több mint háromszorosa.

Hozzátette: tudatosan segítjük a magyar szereplőket, hogy az eddiginél jóval sikeresebbek legyenek. Ehhez szükség van a magyar kutatási és innovációs rendszer megerősítésére, amiben nagy szerepe van a Nemzeti Laboratóriumok és a Tudományos Parkok létrehozásának. Ezekben a kezdeményezésekben összpontosul, valamint a nemzetközi színtéren is láthatóbbá válik a kiváló hazai kutatási és innovációs tudáskapacitás.

Szabó István a Nemzeti Kutatás, Fejlesztés és Innovációs Hivatal elnökhelyettese ismertette azt a komplex támogató rendszert, amelyekkel a Hivatal segíti a sikeres pályázati részvételt. Többek között kiemelte a nemzeti pályázati struktúra Horizont Európa program prioritásaival való összehangolását, a magyar támogatásra pályázó, a keretprogramban jól teljesítő résztvevők priorizálását, a Horizont Európa programban való részvételt támogató, ún. rásegítő pályázatok elindítását, valamint a professzionális és személyre szabott ingyenes tanácsadó szolgáltatást nyújtó nemzeti kapcsolattartó rendszer megerősítését.

Minna Wikki osztályvezető az Európai Bizottság képviseletében bemutatta a Horizont Európa program két új elemét. A Missziók és az Európai partnerségek lehetővé tehetik, hogy európai összefogásban kiemelt társadalmi-gazdasági kihívásokra szülessenek megoldások, valamint az európai partnerségek esetében célzott területeken, uniós, tagállami és ipari együttműködéssel növelhetik Európa ipari versenyképességét. Magda de Carli szintén a Bizottság képviseletében a részvétel szélesítését célzó, ún. Widening programról beszélt, amely kiemelt fontosságú Magyarország számára, mivel az innovációs szakadék megszüntetését célozza olyan támogatási formákkal, mint pl. a kiválósági központok létrehozását segítő Teaming, a tapasztalatcserére épülő Twinning, a kiváló vendégkutató alkalmazását célzó ERA chair, vagy a meglévő nemzetközi konzorciumokhoz való csatlakozást segítő hop-on program.

Martin Kern, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatója a budapesti székhelyű uniós szervezet fő céljait, a következő időszakra vonatkozó stratégiai irányait mutatta be. Kiemelte a felsőoktatási intézményeknek nyújtott új támogatási formát, a regionális, innovációs program (RIS) megerősítését, az EIT eddigi eredményeit, valamint Magyarország részvételét a Tudás- és Innovációs Közösségekben (ún. KIC).

Az előadásokat követően panelbeszélgetésre került sor, amelyen Dr. Szabó István elnökhelyettes moderálásában Csuzdi Szonja (főosztályvezető, NKFIH), Dr. Józsa Viktória (H2020 pályázatértékelő, Nord Consult Kft., ügyvezető igazgató), Dr. Kiss Róbert (H2020 nyertes pályázó, MCule, ügyvezető igazgató) és Dr. Lovas Róbert (H2020 nyertes pályázó, SZTAKI, igazgatóhelyettes) vett részt. A beszélgetés során a résztvevők egyetértettek abban, hogy a Horizont Európa programban való pályázás mindenképpen jelentős felkészülést igényel, a kapcsolatépítés, a nemzetközi partnerek kiválasztása elsődleges fontosságú, de ha nyer a pályázat, akkor bekerülhet a pályázó a nemzetközi körforgásba, amely további kutatási és innovációs együttműködésekre, új kapcsolatrendszer kiépítésre ad lehetőséget.

Kiderült, hogy értékelőnek azért is érdemes jelentkezni, mert az értékelési folyamat megismerése által könnyebb lesz a pályázás is. Az NKFI Hivatal rásegítő intézkedések, képzések, személyre szabott tanácsadáson, pályázati előértékeléseken keresztül segíti a pályázókat.
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára záróbeszédében mindenkit biztatott a Horizont Európa programban való pályázásra. Összefoglalva a konferencia fő üzeneteit megerősítette, hogy a magyar kormány különféle programokon és intézkedéseken keresztül minden eszközzel támogatja a pályázókat, hogy az előző ciklus 0,6 százalékos részesedéséhez képest a következő hét évben a Horizont Európa forrásainak több mint 2 százalékát hazahozzák.