Budapest jövőjéről, a fővárosban rejlő lehetőségekről, 10-15 év fejlesztési terveiről beszélgettek városi véleményvezérek az UniCredit és a Loffice közös kerekasztalán. Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal vezetője, Vitézy Dávid közlekedési szakértő, a BKK volt vezérigazgatója és Vörös Gábor az UniCredit speciális finanszírozás területének ügyvezető igazgatója ismerik a főváros gyenge pontjait, de van ötletük, hogy lehet a hátrányból előnyt kovácsolni. 
Vörös Gábor, Vitézy Dávid, Böszörményi-Nagy Gergely
Budapest újra a top tízben
1900 körül Budapest volt a világ egyik leggyorsabban fejlődő városa, a tehetség és ambíció központja, ma pedig alig néhány száz új vállalkozást találunk itt. Böszörményi-Nagy Gergely szerint Magyarországnak, hogy újra a top tízben legyen, két dologra van szüksége: sok vállalkozóra, és hogy részt vegyen a nemzetközi vérkeringésben. A Design Terminállal mindkettőért sokat tesznek: a tehetségeket innovatív cégekkel randevúztatják, a hazai nagyvállalatokat innovációs programokkal támogatják, a startupokat pedig 3 hónapos mentorprogrammal segítik. A világ egyik legfontosabb szellemi eseményét, a „jövőfesztivált” is ők hozzák el Budapestre, ahol cégvezetők, feltalálók, tudósok, innovátorok és szellemi vezetők ütköztetik a legjobb ötleteket, és inspirálják a fiatalokat.
Vasútban az erő
Vitézy Dávid a főváros legnagyobb rejtett potenciáljának a vasúthálózatot tartja. Nem titkolja, hogy – teherfuvarozásra tervezett - fejpályaudvaraink évtizedes lemaradásban vannak: a pályaudvarok romosak, az alagutak fejlesztésre szorulnak, a váltókat ma is kézi erővel kezelik. Ha azonban megvalósul az a föld alatti alagúthálózat, mely európai nagyvárosok mintájára tehermentesíti a közlekedést, akkor a belváros legértékesebb telkén elterülő Déli és Nyugati pályaudvar sok hektáros területe zöldterületekre, lakásépítésre, ingatlanfejlesztésre is alkalmas lesz. Alagútrendszerre és új megállókkal kiépített körvasútra van szükség, amely rengeteg időt spórolna az agglomerációban élők napi ingázásában, és közvetlen átszállásmentes kapcsolatokat hozhatna létre az itt élőknek. Hiányzik a reptér vasúti kiszolgálása is, pedig egy jövőbeni gyorsvasúthálózattal a reptér és a Széll Kálmán tér közötti szakasz 15 perc alatt teljesíthető lenne. Pozitív példa a budai fonódó villamoshálózat: a 17-es vonalán olyan hálózat épült, amely rengeteg időt spórol az utazóknak.
Új igények az ingatlanfinanszírozásban
Vörös Gábor 15 éve foglalkozik ingatlanfinanszírozással, az UniCredit speciális finanszírozás területének vezetőjeként irodaházak, szállodák, ipari raktárcsarnokok, lakóházak, bevásárlóközpontok építését, jellemzően tíz-százmillió eurós kultikus projekteket támogatnak. Ma a fejlesztőknek egyre inkább figyelniük kell az új generáció igényeire, hiszen a szórakozási, közlekedési, kommunikációs és bevásárlói szokások megváltoztak, és a munkahelyi környezet is átalakuláson megy keresztül. Ezen felül sok bérlőnél jelentkezik igény esztétikusabb ingatlanokra. Nem elég ugyanakkor a belvárosi Budapest víziójáról beszélni, mert a városlakók többsége már nem itt él: hatszázezren költöztek az agglomerációkba. Az elvándorlás megállítható, ha az önkormányzat segíti a fiatalok első lakáshoz jutását, a megüresedő üzlethelyiségeket pedig olcsón vagy ingyen kiadják vállalkozóknak.
Berobban a carsharing és az elektromos roller
A megosztott eszközök tömeges elterjedését jósolják a résztvevők. A carsharing megoldás lehet a parkolási gondokra, és már a nagy üzleti szereplők is beszálltak, de le kell vetkőznünk hozzá az autó státuszszimbólum mivoltát. A helyi lakosok ingyen parkolása az autóst támogatja a tömegközlekedővel szemben. A kerékpáros közösség kiépítése megindult, de nem bontakozott ki, most pedig már az elektromos rollerek robbanása várható: a scooter szabályozással éppen ezért foglalkozni kell.
Felelősség a környezetért
A véleményvezérek a fenntartói kultúra fontosságára figyelmeztetnek: az épületeket nem csak átadni, technikailag, takarítással, gondoskodással fenn is kell tartani. Budapestet – fekvése, tengertől való távolsága okán - a klímaváltozás is súlyosan érinti, időben fel kell készülnünk pl. a zöldfelületek pótlására. A városlakók részéről teljes attitűdváltásra van szükség, hogy emberközpontúbb városban élhessünk: be kell látni, hogy nem csak a saját autónkért és lakásunkért vagyunk felelősek, hanem az egész házért, az utcaképért, a tágabb környezetünkért is.