Hol a legkönnyebb kilépni a szegénységből?
HírekAttól még, hogy szegénynek született, elképzelhető, hogy a gyermekei, unokái már gazdagok lesznek? Mely országokban könnyebb feljebb lépni a jövedelmi/szociális létrán? Az OECD tanulmánya mutatja, hány generációra van szükség a szegénységből a középosztályba jutni.
Az OECD "A Broken Social Elevator? How to Promote Social Mobility" című tanulmánya megvizsgálja, hogy miként alakul a szociális mobilitás az OECD-tagországokban és néhány további feltörekvő országban. A 355 oldalas elemzés számtalan igen érdekes kérdésre ad választ, felhívva a figyelmet arra, hogy a generációk közötti, illetve az adott egyének szociális mobilitása aggasztóan alacsony szinten van a vizsgált időszakban, vagyis rendkívül nehéz az előrelépés az adott társadalmon belül, mind a jövedelem, mind a vagyon, mind az iskolázottság terén.
Különösen igaz ez a szociális létra két végén, vagyis aki szegénynek születik az szegényként, aki gazdag családban nő fel, az szinte biztosan gazdagként éli az életét.A fenti ábrán a tanulmány egyik legérdekesebb számítása olvasható, mely azt számszerűsíti, hogy egy szegény - azaz a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe tartozó - családba születő egyén leszármazottai hány generáció múlva érhetik el az átlagos jövedelmi szintet. A generációkon átívelő jövedelmi mobilitás tekintetében a skandináv államok járnak az élen, ott egy szegény családba születő egyén leszármazottai 2-3 generáción belül felküzdhetik magukat az átlagos jövedelmi szintre.
Ezzel szemben Kolumbiában ehhez 11 generációra, Brazíliában 9 generációra van szükség. Magyarország a maga 7 generációs értékével a kevésbé mobilis országok közé tartozik.
A teljes cikk a Pénzügyi Szemle Online oldalán olvasható.
