Kiderült, min buknak el az egyetemi találmányok

Elemzések2018. nov 22.Növekedés.hu

Az informatikai fejlesztésekbe fektetett minden forint háromszoros üzleti eredménynövekedést hoz az adott vállalkozásnál két éven belül. Akkor miért nem használják ki a kkv-k az ebben rejlő lehetőségeket? Mutatjuk az okokat. Rossz állapotban vannak Magyarországon az egyetemi spinoffok, pedig ez egy ígéretes ágazat – jellemezte az egyetemi innováció üzleti hasznosítása terén tapasztalható hazai állapotokat Zsembery Levente, az X-Ventures vezérigazgatója. A szakember az Óbudai Egyetem, a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett Vállalatirányítás felsőfokon 2018 című konferencián vázolta fel az egyetemi innováció finanszírozásának egyes szakaszait.

Az ötlet megszületése után jön a  senki földje

Az innováció legkorábbi szakaszában (az ötlet megszületésétől a tudományos igazolásig) vannak gondok: az egyetem kezdetben finanszírozza a kutatásokat, ám jön a “senki földje”, amikor már senki se finanszíroz, de üzletileg még nehezen megragadható az innováció, így a külső pénzügyi befektetők ezen a ponton még nem szállnak be. Számos kihívás előtt állnak tehát a “senki földjén” toporgó kutatók: először is el kell dönteniük, hogy az adott újítás piacképes-e, vagy sem. ,Azt is ki kell találniuk, ki lesz a “vállalkozó” a csapatban, tisztázniuk kell a találmány jogi státuszát, illetve, hogy az államot milyen tulajdonjog illeti. Olyan kérdések is megválaszolásra várnak, hogy ki kezdeményezze a know-how üzleti hasznosítását, és milyen egyetemi forrásból lehet ezt finanszírozni. Számításba kell venni, hogy nagyon eltérőek az egyetem, a kutató és a befektető céljai, valamint motivációi: a felsőoktatási intézmény a tudományos presztízs, a szakemberek megtartása mellett a bevételben, a hatékony vagyongazdálkodásban is érdekelt, a kutató pozíciója megtartására és anyagi sikerekre vágyik, a befektető pedig az üzleti sikert és a magas hozamot tartja szem előtt.

Mi lenne a jó gyakorlat külföldön?

A szakember szerint a magyar intézményrendszer sem igazán támogató: példaként hozta fel, hogy az önvezető autókat Budapesten nem tesztelhetik. Így nem lehet hatékonyan menedzselni az egyetemekről kilépő innovációt. Pedig külföldön már kidolgozták ehhez a legjobb gyakorlatot: először is a találmány – melynek tulajdonosa marad az egyetem – hasznosítására új gazdasági társaságot kell létrehozni, amely fizeti vagy megtéríti a szabadalmi, kutatási, fejlesztési költségeket. Az egyetem ebből hasznosítási díjat, vagy más, például árbevételhez kötött jövedelmet realizál. A kutatónak fel kell adnia egyetemi állását és a gazdasági társaságban kell folytatni a munkáját. Utóbbi a kutatásokon, publikációkon keresztül kötődik az egyetemhez. Ebben a felállásban a következő buktatókkal kell számolni: a befektetőt elijesztheti, ha a szabadalom jogi helyzete rendezetlen, vagy ha az egyetem túlságosan részt akar venni az üzleti folyamatokban, vagy éppenséggel korlátozza a hasznosítást. Persze az is előfordulhat, hogy a befektető akarja kizárni az egyetemet a későbbi eredményekből. A kutató számára peig kényelmesebb úgy kutatni, ha nincs üzleti kényszer- tette hozzá Zsembery Levente.

A digitalizáció a növekedés kulcsa

Ahhoz, hogy a jövőre felkészülhessünk, gyökeresen változtatnunk kell a jelenben – mondta el a konferencián a digitalizáció kapcsán Krahuletz Erzsébet, az EY régiós igazgatója. A digitalizáció a fenntartható növekedés egyik legfontosabb hajtóereje. Mostanában minden változóban van, és a változások sebessége is felgyorsult. A vállalatvezetők is tanácstalanok, milyen irányt vesz a digitális transzformáció, miközben 90 százalékuk állítja, hogy az utóbbi időben nőttek a geopolitikai kockázatok és kiszámíthatatlanabbá vált a technológiai változás. Ez soha nem látott kihívások elé állítja a vállalatokat. Sokkal fontosabb szerepük lesz az adatoknak a döntéshozatalban, de a digitalizáció még így is sokkal kisebb problémát okoz a cégeknek, mint a transzformáció. Azok a cégek lesznek a legsikeresebbek, amelyek megvizsgálják a folyamatokat, hogy hol lehet és kell változtatni. Az ügyfeleknek is nagy jelentőségük lesz a digitális átalakulásban, amely a vállalati stratégia részévé kell, hogy váljon. Krahuletz Erzsébet úgy látja, a cégeknek el kell gondolkodniuk azon, hogyan tudják kiaknázni a lehetőségeket, és előbb-utóbb mindegyikük digitális céggé változik. Facsinay Kinga

SIKERSZTORIK
Mit tennének a milliárdosok, ha mindenüket elvesztenék?
Bill Gates és Warren Buffett, akik egyébként hosszú ideje jó barátok, megosztották gondolataikat arról, mit tennének, ha mindenüket elvesztenék és a nulláról kellene felépíteniük az életüket.
Siker2018. ápr 28.
Vagyonokat keresnek a topmenedzserek, de milyen áron?
Ez a munka hatalmas nyomással jár – ezt pedig a magánéletüket viseli meg.
Siker2018. dec 6.
Hogyan szerezte mesés vagyonát a Rockefeller család?
Mohó, pénzéhes kapitalista vagy egy üzleti zseni, aki a semmiből építette fel magát? Rockefeller nem volt jó képességű gyerek mégis a világ leggazdagabb embere lett – miközben egy valamire mindig kínosan ügyelt.
Siker2018. júl 29.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem figyelünk eléggé a beszélgető partnerünkre.
Siker2018. nov 30.
40 éves nőként hozott létre dollármilliárdos vállalkozást
Therese Tucker feláldozta nyugdíjkori megtakarításait, hitelkártyái teljes keretét és felvett lakására egy második jelzáloghitelt is. Súlyos kockázatot vállalt, de bejött.
Siker2019. jan 11.
Egy fiatal srác 100 millió fontos sportruházati márkát rakott össze Nagy-Britanniában
Nehéz elképzelni, hogy az alapításkor 19 éves Ben Francis-nak honnan volt ideje és energiája létrehozni és vezetni a Gymshark-ot.
Siker2018. okt 18.